Oláh Péterné Jantyik Erzsébet: , ,de ne hogy becsapj.!
,de ne hogy becsapj.!

A Nap egyre feljebb csúszott az égen
madarak csivitelnek már délelőtt a kertben
huncut napsugár cirógatja a rügyeket
s egy hazatérő gólya kereste a régi fészket

Ilyenkor mindenhol minden szebbé válik
Metsző ollók hangjától zajos a határ is
új ruhába öltöztet mindent a természet
gyermek kacajoktól hangosak a terek

A bezárt ablakok lassan tágra nyílnak
a kis szoba falai friss levegőt szívnak
a nappalok is egyre hosszabbak
ébred a természet, tavasz én vártalak

,de ne hogy becsapj.

Kondoros 2019 február 26 Oláh Péterné Jantyik
524
BogIcu - 2019. március 01. 15:22:09

Nem fog becsapni. A tél kicsit sértődötten ugyan, de szépen elvonul. És átveszi méltó helyét a tavasz.
Ölellek szeretettel: IcuRose

5655
jocker - 2019. március 01. 11:48:53

Rzsike kedves, jó, ha mondom = 5*
versed egyszerűen nagyszerű, egy míves remek.
Poétaöleléssel és szeretettel: csak gratulálni tudok!
Üdv/Feri

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.