Putterer Magdolna Léna: Várok rád
Várok rád

Ha a holdvilágos tavaszi éjen,
A gondolatom elkószál, elbarangol,
Hiányodtól, bánat ül a szívemen.
Szemeimből, a könny, megindul magától,

Mert mérföldnyi távolság, mi állt közénk...
Szerelemtől bódultan várlak szobámban,
Hol a szám, önmagamhoz szól időnként,
Hallgatok szent zenét, látszólag vidáman.

Amíg nem jössz; a gonoszsággal teli,
Rémképtől, megpróbálok megszabadulni.
Elzárom útját a rossz gondolatoknak,

Mely okozója álmatlanságomnak.
Most behunyom szemem, álmom hozzád vezet;
Érzem, ahogy megnyugszom karjaid között.

2019. február 13.

/Szerző: Putterer Magdolna Léna /
3654
deva - 2019. március 03. 17:42:50

Magdika! A várakozás fázisait nagyon szépen írtad meg, érzéssel tele minden sor. Szeretettel gratulálok. ÉvaRose

5548
babumargareta - 2019. március 01. 22:31:27

Nagyon szép vallomás egy nyugodt szobában !
"A gondolatom elkószál, elbarangol,
Hiányodtól, bánat ül a szívemen."
Szomorú soraidhoz gratulálok szeretettel....BabuIn Love

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.