Puruczki Stella: A nap ígérete
A nap ígérete

A napot vártuk, hogy cselekedni tudjunk
Megannyi ember kiket még csak nem is ismertünk.
Szállt szembe egy elfajzott emberrel s annak rendszerével.
A hangulat a tetőfokara hágott s mind hittük
Mit jónnak véltünk.

Remegő kézzel fogtam a tollat mely a sorsra befolyásolólag hat
Hat.
Remegő kezel de dobogó szívvel indultam útnak még is nyomában csak a csalódás maradt.

Lázas percek követték...
A csalódás, a gyász s a megtorlás zászlója alatt.
Millió ember egyazon célért küzd,
S küzdött.
De a cél még messze.
De lesz e?

Hatalom, árulás és becsvágy mi oka volt
Hogy erre vigye szomorú sorsú nemzetem.
Elveszett!
A fajdalom és kín, mint tőr hasít
De a fegyver vissza is segít,
Segít a fegyver, ha az ész érv nem kell!

Jó vezetőnk te is elmész.
De te legalább szavaddal célt érsz.
Büszke követőd így gondol rád:
-Jó volt s ittuk szavát,
Elhittük hogy lehet jobb szebb ország!

De csak a gond mi itt honol
Barátaid, társaid most mind várjak, hogy eljöjj.
Új erővel duzzadó léteddel és segíts hogy a célt végül mi együtt érjük el!
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.