Vilhelem Margareta: Lepkeszárnyon
Lepkeszárnyon

Lepkeszárnyon száll hangtalan
színes gömbbe bújtatott átkom,
nyirkos tenyeremben a rágalom
sorsom útján sepregeti mocskom .

Éreztem egykor, mindent lehet
nyirkos éjszakán türelmetlen
inognak csillogó buborékok,
keringenek lázasan mellettem.

Csipkés fodrokon dől álomba
magányom nyugtalan döbbenete
sorakoznak vékonyan csendek
sirat egy végben a gyötrelmem.

A holnap talány, mint annyi máskor
holt szavaknak árnyékában zúg ,
s nem tudom lesznek -e holnapok
csak búsan találgatom ,találgatom .

Ugyanott hol tiszta volt győzelmem
ma fásult szemérmetlen unalom,
csak egy szó kell ,ami úr legyen
és már fogytán lesz a fájdalom .

Titkok lebegnek némán könyörtelen
és újra kezdeném a rendeltetést
bekötött szemmel vakon, merészen
röpke szárnyakon szállnék mesésen.
3654
deva - 2019. március 07. 18:19:55

Drága Babu! Talán kis megkönnyebbülés ha kiírz valami fájdalmat magadból, átadod és osztozunk, de a mának kell élni. Felejtsd el és ha így alakult ne bánd valamiért így kellett történnie a dolgoknak. Tudom sovány vigasz, de a költi alkotásodnak öröülj és légy büszke magadra. Szeretettel. ÉvaRose

5959
andras46 - 2019. március 07. 09:27:29

Kedves Babu!

Megmondom őszintén, nem hiszem, hogy Benned ennyi fájdalom van. Ez a vers csak úgy kijött belőled. Lehet, hogy van egy kis alapja a múltbeli bánatoknak (mindnyájunknak van néha ilyen érzése), de azért nem gondolom, hogy ilyen sötét a helyzet. Maga a vers nagyon költői!

Szeretettel üdvözöl András

3649
Oroszlan08 - 2019. március 06. 00:23:49

Drága Babu!

Vannak ilyen napok, amikor hatalmába kerít a fájdalmas múlt.
Hidd el, hamar elmúlik!
Szeretettel ölellek: Ica

277
farkas viola - 2019. március 05. 21:12:53

Drága Babu!
Szomorúság, fájdalom, kilátástalanság, egymás hegyén-hátán. Sokan érzünk hasonlókat és csak reménykedhetünk.
Szeretettel kívánom a legjobbakat: Viola RoseHeartRose

4694
Rzsike - 2019. március 05. 19:57:57

Nehezen engedjük el a múltunkat, vagy talán nem is tudjuk.Valaki a kezedbe adta a ceruzát, hogy kibeszéld, kiírd magadból.Ezt a fajta lehetőséget nem mindenki kapja.
ÍRJ.Heart

6191
Magdolna43 - 2019. március 05. 16:00:31

Kedves Babu!
Szeretettel olvastam szomorú versedet, lesznek még" holnapok "
és elhangzik az a"szó" amitől fogy a fájdalom.
Sok szeretettel gratulálok,
Magdi

524
BogIcu - 2019. március 05. 08:57:33

Drága Babu!

Még mindig a gyötrődés fájdalmas sorai ezek. Lesznek még holnapok, de bízni kell abban, hogy magad köré gyűjthetsz kellemes, szép emlékeket is. Azt kívánom, legyen így!

Sok szeretettel gratulálok, öleléssel: IcuRoseHeart

6081
varonklari - 2019. március 05. 08:21:29

Kedves Babu!
Azt mondják, hogy az emlékek elnyomhatóak, de az is lehet, hogy csak elraktározzuk őket valahol máshol. Mert mindegy, hogy mennyire fájdalmasak, nekünk mégis csak a legértékesebbek. Az egész életünk kudarcok és sikerek sorozta. Ezek tesznek azzá, amik vagyunk.
Szeretettel gratulálok: KláriHeart

6000
Jedyke - 2019. március 05. 08:15:53

Drága Babuka!
Gyönyőrűséges a fájdalmas versed!
..."csak egy szó kell ,ami úr legyen
és már fogytán lesz a fájdalom ."
Sokszor elég lenne...."Kell még egy szó, mielőtt mennél...." jutott eszembe Demjén dala...
Olyan jó "kiénekelni" magunkból a fájdalmat, ugye? Nem lesz ez mindig így, hiszen ott van a remény!
Öleléssel: JedykeSmile))

5567
Mirage - 2019. március 05. 01:14:16

Kedves Babu !

" csak egy szó kell " Fájdalmas,mély gondolatok,mikor az emlék
felkavarja a sok régi emlékeket ahol a remény még nem veszett el.
Csodás vallomás. Szívböl gratulálok
Szeretettel Tibor

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.