Dr. Juhászné Jedlovszky Mária: (281.) Születésnapomon
(281.) Születésnapomon

Nézem a csokrot, tarka virággal,
a kis dobozkát, benne az órával,
órába zárt időt, kék számlapot,
rajta a Holdat, ezernyi csillagot.

"Időtlenül" - olvasgatom a verset,
az idő múlására emlékeztet,
a homokszemek most mégsem peregnek,
megállt az óra, a szemcsék pihennek.

Mámoros melegség járja át testem,
máris boldogsággal telik meg szívem,
nagyon örülök a kis unokáknak,
a fiaimból lett édesapáknak.

Tágul az idő, sok minden belefér,
könnycsepp és mosoly egymással jól megfér,
szívemben tarka pillangók repkednek,
örömkönnyeim összeölelkeznek.

Nagy úr az Idő, dolgozik fölöttem,
hatvankilenc év egyhamar elröppen,
de van, mi örök életre segítsen,
bennem "a szép, a szeretet, az Isten"!
524
BogIcu - 2019. március 08. 08:25:58

Kedves Jedyke!

Ez is egy nagyon szép vers lett, amit a születésnapod ihletett. Múlik az idő, ez ellen nem tudunk mit tenni, de úgy érzem, Te tartalommal töltöd meg a mindennapokat.

Sok szeretettel gratulálok: IcuRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.