Kristófné Vidók Margit: Tavaszi bűbáj

Tavaszi bűbáj

Napsugár csillan,
ezüst köd illan,
gyöngyharmat csillog,
erdő, rét zsibong.

Pillangó, szálló,
szárnya tarkálló,
fürdik a fényben,
édeni létben.

Hajlongó fűszál,
tavaszi bűbáj,
félénken lépked,
fákat becézget.

Zümmögő méhek
munkára készek,
virágok kelyhe
nektár rejteke.

Nyargaló szellő
űzi a felhőt,
rongyosra tépked,
villantva kéket.

Ámulva nézem
magasban, mélyben,
természet ébred,
mámoros érzet.

5535
Metta - 2019. április 01. 19:58:03


Kedves Magdi!
Köszönöm szépen kedves véleményedet!
Szeretettel látlak máskor is!
Margit

5535
Metta - 2019. április 01. 19:55:00


Kedves Ica!
Köszönöm szépen kedves szavaidat!
Szeretettel!
Margit

6191
Magdolna43 - 2019. március 27. 18:49:54

Kedves Margitka!
Örim volt olvasni, bájos versedet!
Szeretettel,
Magdi

3649
Oroszlan08 - 2019. március 26. 17:25:41

Jó volt itt nálad kedves Margitka!
Elvarázsoltál!Rose
Köszönöm
Ica

5535
Metta - 2019. március 26. 16:43:54


Drága Brigitta!
Szívből köszönöm az olvasást,és megtisztelő véleményedet!
Szeretettel ölellek!
Margit

4005
zelgitta - 2019. március 26. 10:04:13

Én pedig ámulva ô lvasom ezt a zsongó tavasz- ébredést.
Szeretettel gratulálok, MargitkaSmile
B.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.