Kiss-Teleki Rita: Az út (2019. április)
Az út

Száguldok... egyszer fent, majd lent...
hullámvasúton lovaglom
a végtelent.
Utazom sírva, félve, remélve,
várva, hogy a pillanat egésze
az ölembe zuhanjon.
Néha kiszállhatok.
Csak leülök és bámulom
a síneket,
egyszer elfogynak, már jól tudom,
már nem lesz felfelé sem lejtmenet,
nem lesz "megállj"...
csak a lendület, és a félsz
hogy az út...
majd a semmibe vezet.
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.