Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Deák Mária: Valaki vár
Valaki vár

(Rímtelen tavasz)

Habzanak már a felhők, az úton
pocséta marad, s földbe vájt kátyúban
kacagva, zápor veri fel a port,
víztükör csillan, kacsint az ég felé.

Tavasz jön újra, és a szív zenél
apró, lüktető ütemre ver, zörej
az érfalon dobog, éled a vágy
ösztönök, új nász, vonzás, valami hív.

A rét virul, lábad alatt virág,
izgága bokrétát köt a szenvedély
melledre tűzi a remény fájó
ékszerét és a föld savanyú szagát.

Talán idén rád talál, talán a szél
viszi majd híredet, a fellegek
felett sóhaj, rebegve száll, szeretni
hív a kikelet, halld - valaki vár.
5569
zsuzsahorvath - 2019. május 10. 20:35:22

Szép ez a rímtelen, kikeleti vers!

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.