Barna Józsefné: A csend hangja
A csend hangja

Hajlékomba beköszön a csend hangja,
ülök csendesen,meghitten hallgatva.
Minden egyes mozzanatát követem,
hallgatom,bölcs csendességét figyelem.

Oly áhítattal,kedvesen szól hozzám,
csendjében látok mérhetetlen csodát.
Egymás kezét fogjuk a néma csendben,
már-már minden este,nem elengedve.

Amikor velem van ő,se hall,se lát,
így csendesül velünk e zajos világ!
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.