Mohácsi Detti: Lelkem gyémántja
Lelkem gyémántja

Gyémánt vagy, kit tálcán kínált az élet,
sorsomban kapott hű, igaz ígéret,
láncok nélkül lerakott tiszta képmás,
gátlástalanul alázatos célzás.

A múlt ösvényén hittel, Te adsz vigaszt,
a jelen fogságában mutatsz grimaszt,
táncolsz mellettem vad viharok között,
lelked, felettem palástba öltözött.

Becstelenség nem érhet, nem kenyered,
igaz szóval élsz, csiszol feleleted,
szívem porcelánt fűz Lelked peremén,
ragyogsz nekem a barátság szent egén.

Erős kötelék, nem vér, mi összeköt,
feltétel nélkül szeretsz és összetörsz,
két kezed karol, terheim otthona,
könnyet törölt métely szelíd szorgosa.

Pilléren nyugvó társam vagy, életem,
nélküled létem szomjazom, éhezem,
félelem nem űz, hűséged fogva tart,
míg élek, sorsomnak, örök sorsa vagy.

2019.06.28.
6481
Betty - 2019. augusztus 23. 20:32:03

Drága Rózsa!
Szavaid, megtisztelő figyelmed felemel és hálával tölt el. Sajnos az általad megfogalmazottak jellemzik a mai ember időhiányos cselekvéseit, pedig az idő az életet jelenti. S ha csak egy vers és gondolat is megérint valakit, már boldogabb vagyok, mert méltónak tartott arra, hogy az Életéből adjon egy aprócska darabot. Köszönöm elismerésed,szeretettel ölellek!Heart

3933
vadvirag47 - 2019. július 17. 12:29:02

Kedves Betty!
Igen jól megírt, szép érzéseket bontogató, őszinte vers.
Sajnálom, hogy más még nem olvasta, de sok szerzőben megvan az a ( talán tévesnek, megszokottnak mondható) felfogás, hogy csak az ismerősei, vagy a már ismertebb szerzők műveit olvassa el. Így, sok élménytől fosztja meg magát. A baj, csak az idő, amiben szűkében vagyunk. Én is csak véletlenül nyitottam rád, de ezentúl figyelemmel fogom kísérni írásaidat, mert szerintem: megérdemled. Szívesen olvastalak. Rózsa

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.