Deák Mária: Álmaim hazudtak
Álmaim hazudtak

Belesüppedek végül a mindennapok
elvárt világába. Fuldoklom.
Az idő ellopja álmaim.
Fanyar grimasz, fagyott mosoly
s maskarás világom tagadom.
Seb sajog, fáj a múlt, várok.
Emlékek, futó csodák boldog óráiban
elveszett látomás -
illúzió, hisz meg sem találtam.
Plátói szerelmem - utópia
Beteljesületlen, csodára váró
álmaim hazudtak.
Kínkeserv a vágy, Cupido
tréfát űz velem.
Délibáb szerelmem káprázata
csak pusztán fantázia.
Hiába várom, hogy tűnjön el.
Tartós fénytörés, napnyugta előtt
a zöld sugár. Remény, egy villanás
és lassan belehalok.
6542
ritatothne - 2019. szeptember 09. 15:54:21

"Délibáb szerelmem káprázata
csak pusztán fantázia."

Talán mindenki ismeri ezt az érzést, a viszonzatlan szerelem kínját, amit ilyen szépen versbe foglaltál.

Szeretettel: RitaRose

3757
jegmadar - 2019. szeptember 09. 08:46:35

Igazad lehet Vadvirág!

3933
vadvirag47 - 2019. szeptember 08. 13:05:45

Sem a szerelemben, sem a csalódásban nem sokan haltak még bele - te sem fogsz, ha így is éreznéd (és szerintem, ez csak egy fiktív, átvitt értelmű vers.)
Az ember nagyon ragaszkodik az élethez, csak ha kilép a saját "árnyékából" akkor tud egy pillanatnyi őrület hatására belehalni a bánatába, abba hogy örökre vége valamim szépnek, jónak.
Igen, az álmaink sokszor becsapnak, de ha tiszta pillanatainkban átgondoljuk, mi mindent hozhat a jövő - ez is benne van a pakliban. Gyönyörűen megírt, mély érzelmeddel átszőtt soraid élvezettel olvastam. Ölellek. Rózsa

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.