Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Sabján László: Árnyék
Árnyék

Reményed oszlik, ha zord a szél
s széthordja álmaid - pelyva száll.
Rőzseláng lobban az éj neszén,
szárny suhog fölötted, s nem talál.

Forrásból fakadna oltalom,
túl lépne ködön a képzelet...
fal helyett rom minden oldalon.
Jövőbe mártanád két kezed,

holnapot markolnál, balzsamost;
ujjaidon gyűrű a tegnap.
Árnyékod remegve elhagyott.
S fölébredsz - nem! - az árnyék te vagy.
2951
Firm76 - 2019. november 16. 06:09:12

Kedves Kankalin!

Köszönöm megtisztelő soraidat. És örülök, hogy örömmel olvasol. Ez nagyon megtisztelő, és nagyon jólesik.

Laca SmileRose

6208
Kankalin - 2019. október 30. 06:04:32

Szia Laca! Smile

A saját árnyékunkat átugorni lehetetlen, de a kifejezés átvitt értelmében véve talán mégis...
Jó volt verset is olvasni tőled, örömmel tettem. Smile

Szeretettel: Kankalin

2951
Firm76 - 2019. október 19. 06:42:01

Kedves Rita!

Örülök, hogy tetszett a vers. És nagyon örülök látogatásodnak, hálásan köszönöm megtisztelő figyelmedet.

Laca SmileRose

2951
Firm76 - 2019. október 19. 06:40:01

Kedves Rózsa!

Nagyon kedves vagy, nagyon szívmelengető sorokat hagytál itt, szívből köszönöm. Nagyon örülök megtisztelő figyelmednek.

Laca SmileRose

6542
ritatothne - 2019. október 18. 19:39:07

Kedves Laca!

Verse Rózsa már szépen kielemezte, így nekem csak a tetszésnyilvánítás maradt.

Szeretettel: RitaIn Love

3933
vadvirag47 - 2019. október 18. 10:29:00

Kedves Laci!
Könnyedén, lazán idézed meg az eljövő holnapot, mit már oly nehéz kivárni, kézben tartani, és fényt csiholni belőle, mert árny uralja. Az árnyék biztos nem te, vagy mi vagyunk, és ha mégis a belőlünk áradó jó, szeretet-energia gyorsan elűzi azt. Az álmainkat pedig összeszedjük, mint friss virágot a mezőn, és minden kiderül, illatba borul...megszépül a világ.
Szeretettel olvastam füst-fátyol-finomságú, mély érzelemtől életre kelt versedet. Baráti öleléssel. VV. Rózsa

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.