Plesovszki Hajnalka: ÚJRAKEZDÉS
ÚJRAKEZDÉS

No.1.
"Var dag är..."

Az újév első napja
Hófehér,
Fehéren csillan
Az udvar fűszálain a dér.
Fehér porcukor hintál alá
A tegnapi rétes
Tálcájáról,
Fehér ünnepi abrosz
Halvány porcelánnal
Álmodoz
Az ünnep napjáról.
Tiszták és fehérek még
A gondolatok,
Az éji tűzijáték fénye kihunyt,
De egy fogadalom szikrája
Az újévben
Fennen ragyog.
Tabula rasa
Most a fehér papír,
Tiszta az előtte ülő,
És az is, amit ráír...

No.2.
"... en sällsam gåva..."

Eljövendő napok felé
Fordul most a lélek,
Kutatja a jövőt, mégis
A múltba réved.
Tárgyak... Voltak és
Lesznek is még,
Ennyi maradt:
Utánuk.
Furcsa érzés,
Alig-emlék.
Majdnem ismeretlenek:
Nem rokonok, nem barátok,
Nem ősök és nem is ismerősök.
Voltak, tettek, éltek,
Majd mozdulatuk elakadt,
Tárgyaik őrzik
Töredék-múltjukat.
Egy könyv, mi másé volt,
Sarka behajtva még,
Vigyázza régi gazdája
Kezének emlékét.
Egy terítő,
Rajta olló nyoma,
De a kéz, amely megvágta,
Nem mozdul
Többé soha.
Mindabból, mik egykor voltak,
Néhány holmi most az enyém,
Mintha ezekben érezném őket,
S mozdulatukat tovább viszem
Én.
A könyv sarkáról
A szamárfület kihajtom,
Ahogyan lapozok,
És az én szemem előtt
Vonulnak el
Fehér lapon
A fekete sorok.
A terítő fehér szövetének végét
Az ollóval már én nyesem,
S a munkát rajta,
Ami tovább végzi,
Az én kezem.
Folytatom,
Amit Ők abbahagytak,
És számukra én
Újrakezdés vagyok.
Vajon lesz majd valaki,
Ki felemeli,
Amit én elhagyok?
Adomány az idő...
Bárcsak megtorpanna!
De éjfél régen elmúlt,
Ez már az újév,
És tovább halad
Az óra mutatója.

No.3.
"...en skimrande möjlighet."

Újév első napja.
Nemsokára felállok,
Indulok,
De kicsit ringatózóm még
Ebben a fényben,
Szelíd, fehér békességben,
Szeretteim szeretetében,
Mígnem elbocsátanak
Múló idő
És e verssorok.

(Beküldő: Plesovszki Hajnalka / pepa24)
5535
jade1023 - 2020. január 12. 12:58:30


Drága Hajnalka!
"Folytatom,
Amit Ők abbahagytak,
És számukra én
Újrakezdés vagyok.
Vajon lesz majd valaki,
Ki felemeli,
Amit én elhagyok?"
Gyönyörű verset hoztál!
Szeretettel gratulálok!
MargitHeart

6191
Magdolna43 - 2020. január 11. 15:52:14

Kedves Hajnalka!

Nagyon szép nemes gondolatok! Akik elmennek életük megszakadt fonalát nekünk kell tovább gombolyítani, a könyvet tovább olvasni, azt csak remélhetjük, hogy talán utánunk is lesz majd aki tovább viszi amit mi itt hagyunk.
Sok szeretettel,
Magdi

6542
ritatothne - 2020. január 10. 10:27:26

"kicsit ringatózóm még
Ebben a fényben,
Szelíd, fehér békességben,
Szeretteim szeretetében,
Mígnem elbocsátanak
Múló idő
És e verssorok."

Nagyon szép és tartalmas verset hoztál. Igen, vannak napok, amikor visszagondolunk a régi időkre, aztán fel kell állnunk és indulnunk a jelenbe.

Szeretettel: RitaRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.