Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Tamás Ágnes: Séta a ligetben...
Séta a ligetben...

Kihajtott a rügy a csupasz bokrokon,
az erdő fái között szűrt fény csordul,
izzadtság csepjében gyöngyöz homlokom,
kezemből az emlékkönyv furán kifordul.

Fák oldalát sűrűn lepi a moha,
méh odúból édesen csorog a méz,
tél után az idő épp nem motsoha,
múlt emlékein ma átlépni nehéz.

Mára elrepültek rég letünt idők,
a szerelemtől fűtött kicsiny kis ház,
amint emlékként élő hű szeretők,
így visszagondolva a hideg kiráz.

Sokan sétálnak a ligetben előttem,
S én régi álmaimat újra szőttem.
5548
babumargareta - 2020. március 25. 21:50:48

Emlékekből táplálkozva,szép soraidat szeretettel olvastam.
Kissé szomorú a vers hangulata, de talál a bágyadt képekhez.
Gratulálok szeretettel kedves ......BabuHeart

5396
Kitti - 2020. március 25. 08:11:44

Melankólikus hangulatú versedben szép keresztrímek vannak, az utolsó két sor bokorrímes.
Nosztalgia képviseli végig a hangulatot a versben és 11 szótagszám. A negyedik sorban van 12 szótagszám, nem is értem miért a "furán" szót használtad, hiszen nehéz elképzelni, hogy furán esik ki egy könyv az ember kezéből. Hogy furán? Megpördül? Vagy felfelé zuhan? A szótagszám megtartására is jobb lett volna pl a csak szó, vagy bármi egy szótag, hogy ne törjön meg a szabályosság. Hiszen az utolsó előtti sor is tizenkettes, ami nyomatékul is szolgálhatna a versnek. Egyébként tetszett nagyon. Rose

3933
vadvirag47 - 2020. március 23. 20:15:55

Életképpel indító, szép versed, amit némi melankóliával ötvöztél - az emlékeid ösvényére vezet. Sokan járjuk be újra és újra a magunkét, mert a szép emlékek színt, illatot, finom ízeket visznek életünkbe. Örömmel olvastalak. Rózsa

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.