Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Jurisin Szőke Margit: Így kezdődött (2020. április)
Így kezdődött
És megsercent a papírom...


Ég kékje eltűnt, felhők gyülekeztek,
Vészjóslón varjak felettem keringtek.
Kétezer tizennégyet írtunk, ősz volt,
Vihar odakinn s a lelkemben tombolt.

Gyötrő fájdalom feszítette lényem,
Kényszert éreztem, valamit kell tennem!
Fogtam tollam s a vonalas füzetem,
Sírt, sercent a papír - vajúdott lelkem...
Világra jött elsőszülött ,,gyermekem''.

A költészet, az egy újvilág nekem,
Ott elvész a való, békét lel lelkem.
A vers az, ami szebbé teszi létem,
Mélységből kisegít... felállni épen.

A két világ közt van egy időkapu,
Írás a kulcs... máris nyílik a kapu.
Ott nincs gát, szabadon száll a gondolat,
Lelkem diktálja... benső világomat...

Szabadka, 2020. február 06. -Jurisin Szőke Margit
5655
jocker - 2020. április 02. 19:31:37

Margitusin kedves, eme remeked itt is tetszik. Jó, ha mondom = 5*
Remek az eszmefuttatásod, kiváló lett a írás!
Poétaöleléssel, elismeréssel, kalapemeléssel, barátsággal: szívből gratulálok!
Üdv/Feri

6142
BoldogCsisz - 2020. április 02. 07:44:51

Kedves Margit!
Tetszéssel olvastam szép versed!
Szeretettel: MarikaRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.