Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Horváth Edit: Van úgy
Van úgy

Van úgy, hogy eltűnik a horizont,
amikor föld és ég egymásba forr.
Van úgy, hogy az éjszaka és a fény
egymásért némán új helyet cserél.

Volt, mikor a sötét rejtekébe bújt,
volt, amikor a fény csak értünk gyúlt.
Gondolatunk még egyként ünnepelt,
ha mosolyunk égig emelkedett.

Ma fénytelen éj a látogatóm,
az ég elpirul, ha másra mosolyog.
A múlt visszahúz a sötétségbe,
még fáj a régi fény kísértése.

Még legördül a könny, ha a múlt itt jár,
még van úgy, hogy a régi emlék bánt.
De lassan a hangok megfakulnak,
mélyen legbelül már vár a holnap.
6412
Edita - 2020. április 05. 18:10:40

Kedves Rita nagyon köszönöm Smile

6412
Edita - 2020. április 05. 18:10:05

Kedves Kitti nagyon köszönöm Smile

6542
ritatothne - 2020. április 04. 19:20:36

"De lassan a hangok megfakulnak,
mélyen legbelül már vár a holnap."

Szép gondolatok.

Szeretettel: RitaRose

5396
Kitti - 2020. április 03. 12:41:38

Reményteli bizakodás süt ki a versből a megélt fájdalom mögül. Tetszett.
Rose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.