Skapi Anni: Csak azt ne!

Csak azt ne!

Apróságot ne végy! Dühösen ezt mondtad.
Gyűjtsd össze az árát, nékem ide azt add!
Sok-sok forint elmegy, megmondtam, hogy nem kell!
Nem is tudod lányom, hogy megbántasz ezzel.
Drága szép gyermekem, tőlem pénzt ne várjál,
Az egy személytelen, bár mások csodálják,
Nekem annyi nincsen, hogy, értéke lenne,
Az, hogy amit adtam, ne lőn’ elfeledve.
De amikor járom sorba be a boltot,
Meglátok valamit, s rögtön rád gondolok,
Hol egy üveg szeder, vagy friss narancs, görög,
Tudhatod belőle, szeretetem örök.
Bizony ott vagy velem minden percem tiéd,
Osztva húgaiddal, más bele már nem fér,
Én biz’ csak azt kérem, így fogadj el engem,
És ne veszekedjél, hogy megint rosszat vettem!
Nagyon fáj ez nékem, el mégy, hull a könnyem,
Áztatja arcomat, s bizony nem megy könnyen,
Amíg én megnyugszom, torkom görcs szorítja,
Gyermekem, pénzt ne kérj, mert lelkem szomorítja.
Ha téged az zavar, amit neked adok,
Legalább értékeld azt, hogy rád gondolok!
Ne fájdítsd a szívem, csak azt ne, nagyon kérlek,
És bocsásd meg nekem, ha rosszul szeretnélek!

Sátoraljaújhely, 2010. április 4.

Skapi Anni
801
Skapi Anni - 2010. május 17. 20:45:23

Kedves Joli!

Jól eső érzéssel olvastam kedves soraidat, együttérzésedet őszinte szívvel köszönöm. Tudod, erős akar lenni az ember, de néha nem megy és akkor kicsit elkenődöm. Ez van.
Köszönöm jó kívánságaidat is.

Szeretettel: Anikó

801
Skapi Anni - 2010. május 15. 19:10:29

Mindnyájatoknak hálás szívvel köszönöm a megértéseteket, együttérzéseteket. Nem akarom mindenkinek ugyan azt leírni, ezért előre elnézéseteket kell kérnem, hogy egyszerre válaszolok. Bocsánat!!!! Én egyáltalán nem haragszom a lányomra, tudom, hogy nem akart ő megbántani engem, csak már többször elmondtam, most várjuk az első unokámat és ilyenkor a hormonok másképp működnek, mint általában, nem gondolja át, mit is mond. Őket sem veti fel a pénz és ő csak a leendő gyermekének akart gyűjtögetni. Mindannyian tudjátok, hogy a "szavak" gyilkolni is képesek és ez akkor, ott rettenetesen fájt, de a legtöbb édesanya mindent megbocsájt. Én is ezek közzé tartozom. Nem szólok "nekik" semmit, még ha fáj is, csak "ők" nyugodtak legyenek. Ti pedig, úgy érzem, a legkedvesebb, legnemesebben érző emberek vagytok a világon. Hálás szívvel köszönöm hozzászólásotokat, véleményeteket. Mindenki írását többször elolvastam, nagyon jól esett itt lenni Veletek!
Mónika, és megértelek Titeket, ne aggódj! Én mindig arra gondolok, hogy én milyen voltam.

Szerető ölelésem küldöm: Anikó

1273
monisa - 2010. május 15. 10:51:57

Kedves Anikó!

Igazából nem is tudom mit írhatnék, hisz előttem szólok már mindent leírtak! Így én nem is mennék bele! Egyetlen dolgot hozzá fűznék mégis, mivel én is gyerek vagyok...vagyis nagyon fiatal! És hát igen, néha valóban elégedetlenek vagyunk...tényleg bántjuk a szüleinket, barátainkat, másokat! De hidd el, oda bent fáj, már akkor abban a pillanatban! Csak valamiért mégis teszünk dolgokat, amik cseppet sem azt tükrözik, hogy szeretet van bennünk szüleink iránt!Sajnos telhetetlenek vagyunk...de inkább saját magunkkal van problémánk, nem anyáinkkal, apáinkkal! De hisz azt bántjuk leginkább akit szeretünk...türelem! Majd rájönnek, hogy nem jó amit tesznek...én már kezdek...ébredezni...örülni! Adni inkább mint kapni! Csudi jó! Szép napot! És sok erőt! Üdv.: Mónika

1119
tatos - 2010. május 14. 21:57:34

Kedves Anikó!
Lelked fájdalmát szeretetét, anyai intelmét csodálatos áttérzéssel írtad ki magadból. Bele remegtem, ahogy olvastam, annyira átfutottak belém ezek az érzések, amiket közölni akartál. Úgy a ritmusa az összecsengő rimei, mint az anyai szív fájó meg nem értett dobbanásai. Tudod ezen én már túl jutottasm, talán azért tudom annyira a lelkemre venni. Te a legjobb anya vagy , csak még várnod kell az elismerésse,l addig ameddig a leánykád nem kapja mindezeket, vagy ennél nehezebb megpróbáltatásokat meg az ő gyermekétől.Az unokádtól..
Csodálatos verset írtál. Gratulálok Sok sikert .Szeretettel Gyöngyi.

1209
angyalka - 2010. május 14. 21:14:19

Kedves Anni!
Versed nagyon érzelem dús, ugyanakkor fájdalmas.
Teljesen egyetértek Violával
Szeretettel olvastalak.
Rozálka

795
Tigram - 2010. május 14. 20:54:34

Anikóm!

A tartalommal az előttem szólók foglalkoztak, arról most nem írok, bár egyet értek velük.
A vers!
Annyira tökéletes, a rímek, a kifejezések.
Egyszóval fantasztikusan sikerült.
Ha most még lehetne, Felülmúlhatatlant adnék.

A témával kapcsolatban megértelek. Nekem is három gyermekem van, sajnos nem egyformák.

Ölellek: Tigram.

498
kovesdiferencne - 2010. május 14. 17:32:45

kedves Anikó!
Igazad van, megértem, hogy fáj, együtt érzek Veled.
Nekem az unokám segít megvenni az ajándékot, ha a lányomat akarom meglepni/ő jobban tudja, hogy minek örül/viszont az unokám ajándékát meg a lányom segíti
ötlettel,vagy tettel/
Szeretettel, együttérzéssel:Teri

524
BogIcu - 2010. május 14. 11:53:34

Drága barátnőm!

Hogy Te rosszul szeretnél? Kötve hiszem....
Leírtad fájdalmad, tökéletesen átéltem és átéreztem minden sorát.
Mit is írhatnék ezek után?? Csak ne szomorkodj, csak azt ne....

Ölellek ezerszer: Icus

1464
kuzmajulianna - 2010. május 14. 11:03:34

Kedves Anni!
Mennyi könnyet hullatunk életünkben,és legtöbb gyermekeinkért hull.Sokszor mi kérünk bocsánatot azért is
amiért nekik kellene tőlünk.Nem vigasz,hisz akkor is sírunk
majd,ha gyermekeiktől ők kapják ugyan ezt.Nagyon megható versed megkönnyeztem,veled sírtam,mert tudom miről szólnak a könnyeid.
Szeretettel Juli

277
farkas viola - 2010. május 14. 10:37:45

Kedves Anni!
Mélyen átérzem állandó harcodat és ez sajnos, addig fog tartani, amíg közel vagy a gyerekeidhez. Elismerést, hálát ne várj, én sem kaptam soha, sőt, veszekedést, elégedetlenkedést. Bele se akarok gondolni, személyesen többet tudnék mondani. De, ha vissza gondolok, hogy fiatal koromban én is hasonlóképpen gondolkoztam, akkor megrovom magam. - Viszont pénzt nem kértem, sőt adtam, a keresetemet - El kell telni az élet nagy részének, hogy az ember tisztábban lásson és amikor már ő is ugyanezt kapja a saját gyerekeitől. Most jól megvigasztaltalak! Próbálj meg kikapcsolni és "nemtörődömséget" mutatni. Most megnyugtattalak?
A legjobbakat kívánom szeretettel: Viola

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.