Szöllősi Dávid: Anna Ahmatova: Dal az utolsó találkozásról

Anna Ahmatova:
_____________________________
Песня последней встречи
_____________________________
Так беспомощно грудь холодела,
Но шаги мои были легки.
Я на правую руку надела
Перчатку с левой руки.

Показалось, что много ступеней,
А я знала - их только три!
Между кленов шепот осенний
Попросил: "Со мною умри!

Я обманут моей унылой,
Переменчивой, злой судьбой".
Я ответила: "Милый, милый!
И я тоже. Умру с тобой…"

Это песня последней встречи.
Я взглянула на темный дом.
Только в спальне горели свечи
Равнодушно-желтым огнем.

1911
__________________________________
Dal az utolsó találkozásról
___________________________________
Szívem fagyos lett, gyámolatlan,
De léptem vitt oly könnyedén,
Miközben jobb kezemre húztam
A balkezes kesztyűmet én.

Bár tudtam – három csak a lépcső,
Most mégis soknak tűnt nekem!
Halk őszi suttogással kért ő
A fák közül: „Halj meg velem!

Sorsom szomorú volt, szeszélyes,
Gonoszul sújtott, becsapott”.
Én válaszoltam: „Édes, édes!
Engem is… Várj, veled halok!”

Az utolsó találkozásról
Szól ez a dal. Házad sötét,
De láttam, hálód ablakából
Sárgán fénylett egy gyertya még.
_________________________________
Carszkoje Szelo
1911. szeptember 29.
_________________________________
(Fordította: Szöllősi Dávid)
2678
Emperor - 2011. június 30. 09:57:13

Ez nagyon szép és megható...

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.