Szöllősi Dávid: Anna Ahmatova: Szép tekintet

Anna Ahmatova:

Одни глядятся в ласковые взоры,
Другие пьют до солнечных лучей,
А я всю ночь веду переговоры
С неукротимой совестью своей.

Я говорю: "Твое несу я бремя
Тяжелое, ты знаешь, сколько лет".
Но для нее не существует время,
И для нее пространства в мире нет.

И снова черный масленичный вечер,
Зловещий парк, неспешный бег коня.
И полный счастья и веселья ветер,
С небесных круч слетевший на меня.

Но зоркий надо мною и двурогий
Стоит свидетель. О! туда, туда,
Туда по Подкапризовой Дороге,
Где лебеди и мертвая вода.
3 ноября 1936

_____________________________________

Anna Ahmatova:

A szép tekintet veszte egyeseknek,
Mások hajnalig isznak szüntelen,
Nekem a súlyos lelkiismeret lett
Minden éjjel a tárgyalófelem.

Mondom neki: „Tudod, nehéz a terhem,
Mit régóta miattad hordozok”.
De sem idő, sem hely számára nincsen
E nagyvilágban, ahol én vagyok.

És újra fekete farsangi este,
Kísértetpark, lassú ló-ügetés,
A szél – vígsággal, boldogsággal telve –
Ég magasából rám szállt enyhülés.

De éberen áll fölöttem és néz rám
A kétszarvú tanú. Óh, jaj! Megyek,
Megyek oda, legendák ősi útján,
Hol hattyúk vannak és halott vizek.

(Fordította: Szöllősi Dávid)
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.