Szöllősi Dávid: Szél szárnyán

Szél szárnyán

Szél szárnyán szálltak szomorú dalok,
Mikor első „barátnőm” elhagyott,
Régi történet, mégsem feledem,
Múló kaland, mely kedves volt nekem.

Velem egyidős, szőke, kékszemű,
Csupa mosoly és páratlan derű,
Pici szeplők a szemei körül,
Miket, ha látsz, a szíved is örül.

Diákok voltunk, tizenévesek,
Romlatlanok, ki álmodni szeret,
Két romantikus, naiv fiatal,
Ki csóknál többet dehogyis akar.

Persze, a sorsunk másképp alakult,
Mindez ma már csak emlék, csak a múlt,
Mert közbejött akkor valaki más,
És nem volt több titkos találkozás.

Ma is, ha hallom, kinn fütyül a szél,
S a szél szárnyán a régi dal zenél,
Rágondolok, s legyintek – régi ügy,
Nosztalgiázni mégis jó ürügy…

Szöllősi Dávid
1748
Ligeti Eva - 2011. május 02. 23:53:56

Nekem ez nagyon tetszikSmile) Kerek az egész. Fiatalosan vidám - és a vidámság, mint tudjuk kortalanGrin

2175
hzsike - 2011. április 24. 22:49:14

Kedves Dávid!
Nagyon tündéri kis történet,mesterien megalkotva! Jó volt olvasni!
Szeretettel:Zsike Pfft

524
BogIcu - 2011. április 24. 12:41:30

Nosztalgiázni, visszaemlékezni márpedig kell!
Pláne, ha az emlék szép volt.... őrizd szeretettel!

Gratulálok, nagyon tetszett: Icus

1955
Kzella - 2011. április 24. 08:46:02

Csodálatos

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.