Török László: Amikor a Kombinóval fürödtünk...

Amikor a Kombinóval fürödtünk...

Nagy esemény volt
Budán, s Pesten,
Mikor a Kombinók járni kezdtek.
Nem szerettem.
A régi, az villamos volt.
Az igen!
Ha csörömpölve feltűnt,
Dobbant a szívem.

Zötyögtek
Lötyögtek,
Kattogtak,
Csörögtek
A vidám sárga kocsik,
S a kanyarban
Sikítottak egy kicsit.

A Kombinó?
Ez a hosszú, sárga
Hernyó – láda,
Hatalmas,
És unalmas.
A sínen hűvös csendesen
Siklott,
Nem nyögött sóhajtott
Semmi titkot.

Tűzött a nap, főtt az aszfalt,
S a Kombinó
Sárga hassal
A peronra
Becsusszant
És szusszant.

Száz embert kiköpött,
És százat benyelt a gyomra,
„Használlak, ám de nem szeretlek!”
Dörmögtem magamba’

Beszálltam nagy,
Hűvös hasába,
Át a forró hídon
Hadd vigyen Budára.

S míg a Kombinó
Fönt haladt,
Lent mélyen,
A híd alatt
Lustán hömpölygött
Tova.
Hűsen - hűvösen
A Duna.

És akkor,
A tikkasztó délben,
Valamit
Hallani véltem,
Ahogy mentünk
A hídon át.
A Kombinó
Sóhaját:

„Jó lenne fejest ugrani!
Úszni egy nagyot!
De hát nem lehet,
Villamos vagyok!”

„Már hallucinálok!”
A meleg hatása…
Közben a Kombinó
Átért Budára.

Aztán az éles kanyarban
- Mint a régi villamoskocsik -
Tisztán hallottam,
Hogy sikít egy kicsit.
Villamos módra
Nyögött és csikordult,
Ahogy
A Margit Kőrútra fordult.

De a csoda csak most jött:
A rekkenő melegben
A Kombinó meglátta magát
A kirakatüvegben.
Egy fejessel beugrott
A hullámzó üvegbe,
Vidáman csobbant
Ki meg be,
Hajlékony nagy sárga
Tengeri kígyó lett belőle,
Boldogan úszott
A Kőrúton előre,
A kirakatok tükrén
Végig.
Így lubickoltunk
A Széna térig.

Kiszálltam. Nyüzsgő
Izzadó emberek
A Széna téren,
Mit sem sejtenek!

Hát persze, hogy villamos!
Megismerlek,
Te bolondos nagy sárga
Gyermek!

Megsimítom
kicsit
A csillogó
kocsit:
S huncut – cinkosan
Rákacsintok:
Kombinó,
Tudom a titkod!

Török László
2473
Tlaci - 2011. június 20. 09:43:27

Köszönöm!
Mindenesetre úgy tűnik, egy hét alatt nem sok reakciót váltott ki a nagyérdeműből.
Sebaj, majd legközelebb...

2175
hzsike - 2011. június 19. 20:16:45

Kedves Laci!
Kicsit "elszaladgáltam" a versedet, majd holnap, meg azután, aztán látod, feléd sem néztem, pedig olvastam már amikor feltették.
Elemedben vagy, nagyon jó a humorod, és ragyogóan rímelő soraidban ezt ügyesen kamatoztatod.Tünemény kis történet, életszagú, életszerű, eleven.
Köszi, hogy "felkértél keringőre", nekem is jól esett!
Egy kis elégtétel: Viszont, A jössz-e velem...c.versedet azóta is olvasgatom, ragyogó kis versike, mindig jókedvre derít.Ez a kedvencem Tőled, eddig.
További jó alkotást!
Szeretettel:ZsikePfft

2473
Tlaci - 2011. június 15. 14:21:09

Köszönöm szépen!!!

298
keni - 2011. június 15. 14:12:04

Kedves László !

Nagyon jó volt olvasni ezt a szép leíró és nem is kicsit nosztalgiázó versedet a régi "csillingellő " sárga villamosok után, pláne a peronosok és fapadosok idejébe visszatérni.
-- Mindezt pontosan, és szépen versbe szedetten küldted be...

Az én nagy örömömre - legalább is !

Tisztelőd !

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.