Kandrács Róza: Karácsony története - Szerencse


Közreadja: Alexa Gyuláné

Karácsony a keresztények legfontosabb ünnepe, Jézus születésének az ünnepe. A betlehemi történet a Bibliában található, az Új Testamentum két könyvében,a Máté és Lukács evangéliumaiban.



Ki mikor ünnepli a karácsonyt?

Különféle keresztény egyházak különböző dátumokon ünneplik: a katólikusok és a reformátusok december 25-én,a görög keleti ortodox, a sziriai és az etióp egyházak január 6-ikán, az örmények pedig január 18-ikán. S ma már a volt kommunista országokban is szabadon ünnepelhető, hivatalos ünneppé vált.



A Karácsony története

Majdnem kétezer évvel ezelőtt élt Izrael egyik kis városában, a galileai Názáretben, egy leány, Mária. Egy éjjel megjelent előtte Gábor arkangyal és bejelentette neki, hogy tervei vannak Istennek a Mária számára, ő lesz majd Isten Fiának az édesanyja. Mária megijedt, de az angyal megnyugtatta, hogy igaz, amit mond, és úgy helyes.

Nemsokára férjhez ment Mária Józsefhez, és, amikor a király bejelentette, hogy vissza kell menni arra a helyre ahol születtek, mert népszámlálás lesz, együtt mentek a Jeruzsálemhez közeli Betlehembe. Amikor megérkeztek késő este Betlehembe, Mária érezte, hogy eljött ideje, hogy megszülessen a bébi, de már nem volt hely a számukra sehol. Végülis sikerült behúzódniuk egy istállóba és ott született meg a kis Jézus. Bölcső nem volt, helyette a jászolba fektették az újszülöttet.

Egy közeli mezőn pásztorok legeltették a juhaikat és egy angyal jelent meg előttük mondván, hogy egy közeli istállóban megszületett az Isten Fia. Amikor a pásztorok ott találták a bébit a szüleivel, tudták, hogy az angyal igazat mondott.

Három bölcs is tudta, hogy itt az ideje a Messiás megszületésének, és, amikor látták a csillagot a betlehemi istálló fölött, tudták, hogy az a jele annak, hogy ott is fogják megtalálni. Amint ott látták a kis Jézust Máriával és Józseffel, térdre borultak előttük és ajándékokkal halmozták el őket.



Hogyan ünnepelik a Karácsonyt világszerte?

Bizony, ahány ország, annyi szokás! De általában mindenhol december 25-ikén kezdődik Karácsony és január 6-ikán végződik, amikor a hagyományok szerint a bölcsek érkeztek. Bár vannak olyan keresztény vallások is, ahol január 6-ika a Karácsony. (Lásd fentebb) A Karácsonyt megelőző hónap, az Ádvent, szintén fontossággal bír, ez az ideje a Megváltóra való várakozásnak. S az Ádventen belűl bizonyos napok különböző országokban nagyobb fontosságot kaptak, mint pl. a svéd Szent Lucsia nap, Európában pedig a Mikulás. Ez alatt az idő alatt világszerte sok a parti, finomságokat esznek az emberek és tradicionális karácsonyi énekeket énekelnek. Egyre elterjedtebb az a szokás is, hogy egy örökzöld fát bevisznek a házba és kidíszítik csillogó diszekkel, édességekkel és igazi, vagy elektromos gyertyácskákkal - bár ez még a déli országokban ritka.

Karácsony este Európában mindenki hazamegy korán, naplemente után "megjön az angyal", ünnepi vacsora van és kibontják az ajándékokat. Sokan később elmennek az Éjféli Misére, vagy másnap reggel a templomba, hogy megünnepeljék Jézus születése napját. Az angolul beszélő országokban a gyerekek korán lefeküsznek, és az éjjel folyamán egy idős, pocakos bácsi, a Santa Claus (úgy ejtjük ki, hogy Szenta Klausz) körbejárja a világot egy repülő szánkóval, amit 12 rénszarvas húz. Ő aztán lemászik a kéményen és ott hagyja az ajándékokat a már egy hónappal azelőtt felállított karácsonyfa alatt. (Nézd csak meg mi történik, ha lefekvés előtt elfelejtik eloltani a tüzet a kandallóban.) A gyerekeknek mindég sikerűl jó korán felkelni és kiabálva rohannak be a szüleik szobájába, mutogatva nekik, mit hozott a Santa Claus. Ez a szokás ma már erősen terjed a nem keresztény országokban is, mint Kína és India, - most már oda is megy a Santa Claus!



A malacnak nem szerencsés a szilveszter

Nem mindegy ugyanis, hogy mit eszünk az év utolsó és első napján. Helytelen fogyasztással a következő évre magunk keseríthetjük és nehezíthetjük meg életünket.

A délvidéki magyarok azt tartották, ha csillagos az ég, akkor rövid lesz a tél, ha pedig piros a hajnal, szeles lesz az esztendő. Manapság a pezsgőzés, a jókívánságok, újévi fogadalmak, mulatozás jellemzi az év utolsó éjszakáját, pedig eredeti szerepében bőségvarázsló és gondűző mágikus praktikákat felvonultató ősi szokásról volt szó.

Erről tanúskodik néhány szokásunk, mely a szilveszteri étrendet, a menü fogásait határozza meg. Nem mindegy ugyanis, hogy mit eszünk az év utolsó és első napján. Helytelen fogyasztással a következő évre magunk keseríthetjük és nehezíthetjük meg életünket. Jó tehát, ha odafigyelünk a mennyi mellett a mit kérdésére is!

Nézzünk néhány jósló ételt

A szemes termények (rizs, köles) és a hüvelyesek (bab, lencse) akár levesben, akár más formában fogyasztva a házra pénzbőséget jósolnak.

Az újévi malac a szilveszteri menü élén nem jelentett mást, mint azt, hogy a malac befelé túr, így a szerencse is befelé jön a házba.

A baromfi fogyasztása viszont nem ajánlatos szilveszterkor, hiszen az kifelé kaparná a házból a szerencsét.

A hallal jobb óvatosnak lenni, mivel folyó menti vidékeken ugyan szerencsét hoz (ahány pikkely, annyi pénz), máshol viszont éppen baljós állat, hiszen vele elúszik a háziak szerencséje.

A jó forró italok

A finom falatok mellett a kellemes pillanatok hangulatához az italok is fontosak. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy mámoros fejjel kell ünnepelni, de a hideg napok és az ünnep szelleme néhány kivételes italnak is teret ad.

A grogok képviselik a forró italok közül a legmagasabb alkoholtartalmúakat, ezért csak mértékkel ajánlott fogyasztásuk. Alapjuk rum vagy konyak, melyet cukorral ízesítve forró vízzel vagy fekete teával egy grogos-pohárba töltenek. Tejszínnel, tojássárgájával dúsítva igazi csemege.

A forralt bor alacsonyabb alkoholtartalmú, kedvelt ital télen síelés vagy más szabadtéri tevékenységhez kapcsolódva, de lélekmelegítőként otthon üldögélve is sokan fogyasztják. Finom itóka a gyümölcsös forralt bor, mely fél üveg vörösbor, fél liter szőlőlé, 3 szegfűszeg, 1 rúd fahéj, cukor vagy méz, 1-2 narancs héja, esetleg a leve felhasználásával készül. A bort a szőlőlével felforraljuk, belerakjuk a fűszereket és a narancshéjat. Kicsit hagyjuk állni, majd édesítjük. Aki szereti, tehet bele narancslevet is.

A mennyei falatok

Ha a hasunk felkészült az ünnepi lakomára, jöhetnek a mennyei falatok. Az ünnepkör ételei között tradicionális és újszerű finomságokat is találhatunk. A kocsonya, illetve az aszpik önmagában és díszítő anyagként is jó szolgálatot tesz télvíz idején. Manapság a kész zselatin vásárlásával könnyebb lett a háziasszonyok dolga, de ez nem mindig volt így.

Közreadja: Alexa Gyuláné
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.