Kozák Gabriella: 67. interjú - Simon Erzsébet
1. Szeretettel köszöntelek a Sétapálca riportsorozatban. Kérlek, mutatkozz be pár szóval!

Bíróné Simon Erzsébet vagyok. Írásaimnál a leánykori nevem szerepel.
Itt vagyok, magam a világban, de nem vagyok egyedül. Volt apám és anyám, és nagyszüleim, és kedves férjem, és vannak testvéreim, rokonaim, és van drága gyermekem, itt velem. És vannak szép emlékek, múltak, jelenek. Vannak szép napok, és rosszak, és vannak rossz napok, de új esélyt kapok. És akarok még tenni. Pár szép dolgot elkövetni. Szabadon, kötelezettségek nélkül. Leírni kedves szavaimat, vászonra festeni lángjaimat, békében élni szeretettel. Nagy vágyak, remények.
Néha, kinézek önmagamból, vizsgálódok, figyelem magam. Horoszkópom jót üzen. Azt írta, dolgaim alakulását, csak én ronthatom el. Így óvatos vagyok. Próbálok tiszta, őszinte maradni. Gondolataimat mindenki számára érthetően szeretném megfogalmazni. Egyszerű, tiszta képekkel. Nem baj, ha nem szárnyalok fellegekben. Nem baj, ha versemet kevesen olvassák el. Nem rajtam múlik. Teszem dolgom szépen, csendben. Kislányomtól kaptam egy kis kártyát, amikor még kisiskolás volt. Azóta is őrzöm. Az van ráírva: ” A NÖVEKEDÉS NEM JÁR LÁRMÁVAL.”

2. Mióta foglalkozol írással, és mi késztetett rá, hogy hosszútávon tollat ragadj a kezedbe?

A sors lehetőséget adott, hogy 2007-ben nyugdíjba mehettem. Napi 10 órával több lett a szabadidőm. Elhatároztam, hogy ezt a szabadságot nem fogom eltékozolni, és hasznosan töltöm el. Megpróbálom gyermekkori álmaimat megvalósítani. Így kezdődött…

3. A vers vagy a próza áll hozzád közelebb?

Verseket írok, rövid, tömör, mély gondolatokat. És képeket festek. Nem mindig sikerül, de van amelyik már tetszik.

4. A civil életben mivel foglalkozol?

Édesapám beíratott a Makói Közgazdasági Technikumba, szülőfalumtól kétszáz kilométerre. Azt mondta ott jó szakmát tanulok, biztos megélhetést ad. Szófogadó gyermek voltam, harminchét évig könyveltem, mérlegbeszámolót készítettem meg ÁFA bevallást. Sok nehéz munka volt, de szerettem.

5. Ki vagy kik a kedvenc íróid, költőid, a profi illetve az amatőr irodalomban?

Az első meghatározó regény Munkácsy Mihályról írt Nap szerelmese, és az Aranyecset volt. Dallos Sándor írta. Nagy hatással volt rám ez az életrajz, a benne leírtak, a sok fájdalom és a kitartó szorgalom, tenni akarás. Sok életrajzot olvastam. Radnóti Miklós, Kosztolányi Dezső, József Attila, Márai Sándor, kedves Szabó Magda, Polcz Alaine és a sok impresszionista festőművész mind-mind segítettek, hogy a fájdalmak után újra tovább lépjek az úton. Nagyon szeretem még Popper Péter és Müller Péter írásait.

6. Meséld el, hogy dolgozol egy írásodon. Miként születik meg egy történet ötlete, és hogyan lesz belőle teljes sztori?

Az első kis versemet 2003-ban írtam. Otthon voltam a testvéremnél, ahol Édesanyánk utolsó napjait élte. Ott voltam mellette éjjel és akkor jöttek a gondolatok. Természetesen anyukámról és az elmúlásról szólt. Azóta sok hozzátartozóm elment szép sorban, el kell fogadni a történteket. Régen, ha eszembe jutott egy sor, akkor elodáztam, hogy majd később leírom. Aztán nem lett belőle semmi. Elfelejtettem. Most már tudom, ha jön az első sor, akkor abbahagyok minden más munkát, és éjszaka álmosan is felkapcsolom a kislámpát és leírom a sorokat.

7. Hogyan találtál rá a Holnap Magazin oldalára?

A Holnap Magazint egy kedves ismerősöm ajánlotta, melyet ezúton is hálásan köszönök Neki. Jó, hogy itt vagyok. Sok új dolgot tanulok, és jól esnek a kedves, biztató szavak.

8. A közeli és távoli jövőre nézve mik a terveid, milyen ötletekkel szeretnéd még meglepni olvasóidat?

Továbbra is teszem dolgom, és remélem még sokan rám találnak.
Szeretném megköszönni a Magazin főszerkesztőjének és munkatársainak a komoly és kitartó munkáját, segítségét, és további sikereket kívánok nekik, és mindenkinek, szerzőknek, tagoknak, olvasóknak.

9. A Sétapálca riportsorozat következő részében mely Holnap Magazinos tagról szeretnél olvasni?

A következő részben Krollné Marika „Simamama” életéről és munkáiról szeretnék olvasni, és mindenkinek ajánlani. Már két mesekönyve is megjelent.
Kedves Gabika! Köszönöm, hogy itt lehettem, további munkáidhoz sok sikert kívánok. Szeretettel: Simon Erzsi

Balatonvilágos, 2014. április 13.
4384
simamama - 2014. április 29. 15:21:09

Erzsikém!
Először is nagyon köszönöm ajánlásodat, így én is lehetőséget kaptam a bemutatkozásra. Őszinte soraidat szeretettel olvastam, pedig én már ismerhetlek személyesen is, mégis új dolgokat tudtam meg rólad. Úgy látszik a "lelki" társak megtalálják egymást, keresetlenül is. Nagyon szeretem írásaidat, melyek egy mély érzésű, őszinte ember lelki rezdüléseit közvetítik. Remélem még sok szép írásodat olvashatom. Sok sikert a jövőre nézve is neked!
Szeretettel:

Marika

4622
Simon Erzsi - 2014. április 21. 07:17:59

Kedves Viola!
Nagy szeretettel olvasom mindig írásaidat, gondolataid, szavaid segítenek és erőt adnak a további terveim elvégzéséhez.
Kívánok Neked nagyon sok szép és örömteli időket, és szeretteiddel való megbékélést és egymásra találást.
" A szeretet nem szó, de tett! Türelmes néma cselekedet!"
Vigyázzál Magadra!
Szeretettel: Erzsi

277
farkas viola - 2014. április 20. 15:26:22

Kedves Erzsi!

Tetszik, amit írtál Magadról, örömmel olvastam. Sőt több egyezőséget is felfedeztem: például amit írtál Popper Péterről és Müller Péterről, nekem is kedvenceim, továbbá Polcz Alaine és Szabó Magda is.
Nagy igazság, ha jön a gondolat, azonnal le kell írni, mert elszáll nyomtalanul. Ezek szerint festő is vagy, tehát több szálon ki tudod fejezni Magad. Van szerető családtag melletted, van háttered, így minden adott, hogy további sikereket érj el.
A legjobbakat kívánom szeretettel és örömteli ünnepeket is: Viola RoseHeartRose

4622
Simon Erzsi - 2014. április 20. 10:30:39

Kedves Mami!
Köszönöm kedves üzenetedet, nagyon örülök, hogy írtál, én is a szép alföldi rónaságban nőttem fel, Bucsa kis faluban, és az is elképzelhető, hogy van közös ismerősünk, egyik osztálytársam Orosházán él.
Szeretettel üdvözöllek :Erzsi

2135
mami - 2014. április 20. 07:11:34

Kedves Erzsi!

Igazán örömmel olvastam a "vallomásod". Annál is inkább mert én is Makón kezdtem a gimnáziumi tanulmányaim, illetve az ottani gimnázium kihelyezett tagozatán Csanádpalotán. A sorsunk is hasonló, hisz én is végig jártam a pénzügyességhez szükséges minden iskolát. Sőt még írogatni is a nyugdíj után a pihenés éveitől írok. A gondolkodásunk is egyfajta. Nem számít, hogy hányan olvassák az írásomat, egy a fontos, hogy aki igen az jóérzéssel tegye. Erzsike! Szeretem a verseidet. Örömmel olvastam rólad.

Szeretettel: Jártó Róza

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.