Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Erdei Barbara: Egyiptom a filmekben és a történelmi valóság

Egyiptom nem csak a régészek, kutatók és muzeológusok érdeklődési körének a tárgya, számos filmrendezőt is megfogott az egykoron fénykorát élő ország. A rendező kiválasztott egy neves uralkodót vagy egy legendát és azt dolgozta fel. De vajon az ilyen témájú mesékben, filmekben a valóságot látjuk? Ugyanúgy értesülünk az eseményekről, ahogy azok megtörténtek? Kik voltak valójában a filmvásznon életre kelő személyek?
A több ezer éve virágzó és gazdag kultúra számos tudást halmozott fel. A dinasztiákon át rengeteg uralkodó követte egymást természetes halált halva vagy merénylet áldozatául esve. Városok épültek és pusztultak el, háború-háborút követett, isten az istenekkel szembe fordult. Mindezekről az épületekre, a papirusz tekercsekre, a sztélékre és kartusokra vésett és írott hieroglifák árulkodnak nekünk.
Az Amarna-kor egyik legegyedibb és legfurcsább uralkodója, IV. Amenhotep (Ehnaton) uralkodása a Napkirálynő című 2007-es mesében elevenedik fel. A mesében számos olyan esemény látható, amely eltér a valóságtól. Ehnaton főfelesége valóban Nofertiti volt, aki Ankhesenamun-nak (itt Akhesa) adott életet, de a fáraónak feltehetően az egyik lánytestvérétől született Tutankhamon (itt Tuth). A mesében egy kisebb birodalom hercegként érkezik, hogy megkérje a lány kezét a valóságban féltestvérek voltak és a későbbiekben házasságot kötöttek. A másik ilyen szál Nofertitié, aki Ehnaton uralkodásának 14. évében eltűnt és sosem említették többé a nevét. A mesében azt a változatát használták fel a rejtélyének, melyben hátrahagyva a királyi családot egy északi palotába költözött. A valóságban pontosan nem lehetett tudni mi történt vele, a feltevések szerint egy járvány áldozata lett, míg olyan elmélet is született, hogy az anyósa, Tije a felelős az eltűnéséért. A mese ott is eltér a valóságtól, hogy míg Ehnaton feleségül akarta venni a lányát, Meritatont a valóságban erről szó sem volt. Nofertiti mellett a mellékfelesége egy Kia nevű hercegnő volt, de egyetlen kartus vagy sztélé sem árulkodott arról, hogy elvette volna bármelyik lányát is feleségül. Meritaton testvérével, Szemenkharéval lépett frigyre. A következő eltérés, hogy közvetlenül Ehnaton halála után nem Tutankhamon és felesége került a trónra, hanem előtte, Ay (Kia testvére), majd az egykori fővezér Horemheb, őt követte a testvérpár a trónon.
Az 1999-ben megjelent, majd 2002-ben folytatott Múmia című filmben eltért a rendező a valóságtól. A vásznon olyan események történtek meg, amelyek lehetetlenek, ugyanis a film a látványról szól, eltérve a történelmi hitelességtől, mivel a színészek által alakított karakterek más dinasztiákban éltek. Szethi, Ank-sunamun(?) és Imhotep nem egy korban éltek. I. Széthi fáraó, a XIX. dinasztia fáraójaként uralkodott Egyiptomban, főfelesége Tuja volt, akitől három gyermeke született, később II. Ramszesz követte apját a trónon. Imhotep a III. dinasztiában uralkodó Dzsószer fáraó tanácsosa volt. Héliopoliszban főpapi szerepet töltött be, továbbá értett az építészethez és az orvostudományhoz. Ank-sunamun karakterét úgy vélem, hogy Ankheszenamonról, Nefertiti és Ehnaton lányáról, a legismertebb sírhellyel rendelkező fáraó, Tutankhamon nejéről mintázták. Ankheszenamon a XVIII. dinasztia vége felé élt az Amarna-korban. A második részben (A múmia visszatér) Nofertiti is feltűnik. A filmben Széthi lányaként jelenik meg, Ank-sunamun(Ankheszenamon) „mostohalányaként”. Történet szempontjából ez azért abszurd, mert Nefertiti Ankheszenamon édesanyja volt és nem fordítva. Nofertiti XVIII. dinasztiában élt, édesanyja ismeretlen, apja Ay volt, aki Ehnaton után uralkodott rövid ideig. Nofertiti fontos szerepet töltött be az Amarna-korban, Ehnaton társuralkodójává nőtte ki magát szinte. A királyné eltűnését rejtély övezi, sírját nem találták még meg.
Bemutatva ezt a két filmet és feltárva a történelmi valóságot úgy vélem, hogy nem csak a kasszasikernek és a látványosságnak kéne a legfontosabbnak lenni egy ilyen témájú filmnél, hanem a hitelességnek is. A filmvásznon életre kelhetnek olyan lények, akik nem léteznek, lehet hátborzongató és élvezhető a különleges effektek miatt, de a történelmi tények összeollózásával nem másíthatják meg azokat a tényeket és eseményeket, melyek másként zajlottak le, ahogy mi azt a filmekben láthattuk.
5567
Mirage - 2016. szeptember 23. 14:48:38

Kedves Barbara !
Aki jár egyiptomban mint magam az kiábrándul az ilyesfajta filmekböl amiket soha nem
nézek mert meghamisítják az igazat.
Évekkel ezelőtt két hetet töltöttem ott bejártam az aljátol a tetejéig mindent és mondhatom
az a hely volt ami örök nyomott hagyott bennem.Bejártam a világot de sehol nemtaláltam
annyi megragadó értéket mint egyiptomban.
Köszönöm,hogy olvashattam
Üdvözlettel
Tibor

3969
Liney - 2014. november 29. 13:52:14

Kedves Róza! Köszönöm szépen, hogy elolvasta és írt hozzá. Igen abba belegondoltam, hogy, aki nem ért Egyiptomhoz vagy a történelmi témájú filmekhez az illetőnek nem tűnik fel a filmbeli "hiba". A könyvekből készült filmek többnyire űrt hagynak az emberben, mert sok cselekményt, eseményt kihagynak belőle, hiszen meg van az időbeli korlátja a filmnek. Igaziból sokáig gondolkodtam ezen a témán és úgy véltem, hogy kikívánkozik. A történelmi valóság részt azért tettem bele a cikkbe, mert a filmvásznon történelmi korokat mostak össze és nem úgy történt meg, ahogy ott feltüntették. Bár abban is nagy igazság van, amit írt, hogy aki moziba megy nem a történelmi valóságot fogja keresni a vásznon.

Üdvözlettel: Barbara

2135
mami - 2014. november 29. 08:11:31

Kedves Barbara! Ez egy nagyon, de nagyon érdekes levezetés volt. Bevallom neked, én nem szoktam ilyen filmeket nézni amiknek egyedül és kizárólag a szórakozás a feladata. Azt is bevallom, hogy amely filmek komoly, klasszikus könyvekből készülnek, azokat se nagyon nézem már meg. Ha megfigyelted ezeket is nagyon messze vannak a könyvben leírtaktól. Lásd John Steinbeck Édentől keletre vagy akár a Herbert Ernest Bates Bíbor sivatag. Ha olvastad a könyvet, vagy először megnézted a filmet bizony ott maradt az emberben egy hiányérzet, mert bizony a film csak egy kiragadott részt dolgoz fel. Pedig úgy a könyv, mint a film is világhírű lett. Nagyon jó, hogy megosztottad velünk ezeket a történelmi adatokat, mégis azt mondom, aki élvezni akarja magát a filmet, az ne olvassa el, mert csak belezavarodik, hisz ugyan kit érdekel már több száz év távlatából a történelmi hűség ha szórakozni ül be a moziba. De a történész aki épp egyiptológiával foglalkozik se fogja számon kérni a történelmi hűség hiányát. Mégis azt mondom, hogy jó, hogy megosztottad velünk ezt az írást, mert legalább megnyugodtam, hogy nem XX. és XXI. századi sajátosság ez a nagy liberálisság.Barbara! Szerintem csak érdekesség az, hogy ki, kivel, merre avagy meddig, de ez nem befolyásolja a történelmi valóságot. Gondolj csak bele ki lenne a ma nagy magyarja Deák Ferenc helyett, ha azon agyalnánk. hogy ő egy ismert pedofil (mai szóval) hisz köztudott, hogy 14 évesen tette anyává a gyereke barátnőjét.

Öröm volt olvasni kis okfejtésed:

Szeretettel: Jártó Róza

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.