Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Fehérvári Zsófia: Szeretettel nevelni


Szeretettel nevelni a gyermeket többet ér minden szigornál, a szigorúság engesztelhetetlen, megingathatatlanságánál. A gyermek meglepődik amikor a csínytevését a tanára egy öleléssel próbálja megváltoztatni. A nem várt fordulattól kicsi szívében elindulnak a megbánás könnyei. és a tudatalattijában beindul a felismerés, hogy nem ezt várta, hanem letolást, büntetést. Ismeretlen érzés keríti hatalmába a szégyen. A szégyenlősség testvérpárja. Szégyelli, hogy a rosszaságáért egy ölelés a jutalom, nem pedig vég nélküli helyreigazítás. A szégyene kerekedik felül benne. A szégyentől a belső érzelmek átvonulnak karjai ölelésébe. Az arcuk vonásában az ellágyulás a megbánással végződik. A szigorral reagált ráeszméltetés a gyermekekben félelmet okoz, nem pedig belátásra készteti. Ilyenkor fordul elő az a szélsőséges eset is, hogy a tanára elől elszalad a gyermek,és így gyengíti a nevelő türelmét, növeli a bosszúságát, és tehetetlenné teszi, megbénítja nevelő reagáló képességét. Ezt a bizonytalanságot a gyermek azonnal lereagálja, és helyzetelőnyt kovácsol belőle. Ez az a pont, pillanat, amikor a két fél csatája eldőlhet. Abban az esetben, ha a nevelője rálát a lényegre, akkor nincs veszve semmi sem, de ha a helyzetet a csínytevő gyermek uralja, sajnos nagyon nehezen lehet helyrehozni a nevelő pillanatnyi döntésképtelenségét.

A jó pedagógusoknak éles szemük van. Tudják mi az amivel leköthetik a tanulók szabad idejét,tudják azt is , hogy azt időben kell elkezdeni. Nem szabad engedni, hogy az utcán céltalanul töltsék idejüket. Erre jók a különféle szakkörök. Természetesen ismerni kell a gyermekek képességét, bár mindegyikben van valamilyen képesség, csak észre kell venni. Az érdeklődésüknek megfelelően akár megtanulhatnak, főzni, kézimunkázni, különféle olyan tevékenységet, amit egyébként az élet iskolájában tanulnának meg, de sokkal nehezebben. A művészeti ágakban sok gyermek szeret kitűnni. Részt vesznek énekkarban, színjátszó szakkörben, tánckarban, szavalnak irodalmi versenyeken. De szakkör formájában rajzolást és festést is gyakorolhatnának, fotózhatnának is, videót is készíthetnének, akár még iskola zenekart is alakíthatnának. Van aki a kertészkedésben jártas s az otthonról hozott, vagy veleszületett földszeretet gyakorolhatná. Így nem lennének annyian tanácstalanok a továbbtanulás terén. Céltudatosabb emberekké válnának, és nem utolsó sorban olyan emlékekkel gazdagodnának, ami egész életükben örökké visszatérő szép emlék lenne.
A tanár , a tanító a nevelő öröme a munkájában többszöröződne és bármi is történne elmondhatná, hogy szerettem Őket.

Fehérvári Zsófia
2952
bruxinelli - 2020. február 19. 14:18:17

RoseSzia Kata ! /Saranghe /
Egyetértek, kölcsönös az elgondolásunk.
Örülök, hogy itt jártál.
Szeretettel, Zsófi.

5772
Saranghe - 2020. február 15. 07:53:48

Kedves Zsófi!

Pont így kellene működnie! Teljesen egyetértek veled. Nem a sok felesleges tananyagot kellene tömni a fejükbe, hanem amit szeretnének, abban megerősíteni, fejleszteni őket. Nem is tudom minek a sok felesleges tudás. Felesleges, mert úgyis kiszorítják új ismeretek, és elfelejtük azokat, amik kevésbé érdekesek számunkra.
Szeretettel olvastam álom világodat: ( sajnos ez az Sad ) Rose

Kata

2952
bruxinelli - 2019. szeptember 11. 20:59:12

Szia Kankalin!
Örülök, hogy észrevetted a novellámmal mit is szeretnék elmondani. Viola is és Te is rávilágítottatok a jelenlegi helyzetre.
A hivatását végző pedagógusnak a tömény tananyag miatt nincs ideje" lelkizni". Régen nem volt ekkora teher sem a pedagóguson sem a tanulón. Örömmel jártunk iskolába, szerettük a tanítóinkat, és fel sem merült egy-két kivétellel, hogy kezelhetetlenek vagyunk.
Érdekes, a tananyag kevesebb volt, de a tudásunk nem sínylette meg. Felnőtt korunkban megálltuk a helyünket az élet bármely területén. Köszönöm, hogy elolvastad, annak még jobban, hogy értékeled is.
Szeretettel, Zsófi.

6208
Kankalin - 2019. augusztus 29. 06:10:20

Szia Zsófi! Smile

Nagyon tetszik a nevelésről alkotott véleményed. Szívesen alkalmazom a diákoknál azt a módszert, amikor nem szidással és beírásokkal nevelek. Sokkal többet lehet elérni azzal, ha kedves szóval és viccesen "büntetünk". Az megdöbbenést vált ki és bűnbánatot. Jól gondolod, én is ezt tapasztaltam.

A szakkörökkel és egyebekkel kapcsolatban igazad van, de sajnos olyan sok kötelező órát tesznek a gyerekekre, hogy lassan csak "éjszakai alvás" szakkört lehetne indítani.
Na, azért akad néhány, de régen valóban több ilyenre volt lehetőség és kereslet. Ma a virtuális világ elorozza még a kisebb gyerekeket is, ami szomorú.

Örülök, hogy megtaláltam ezt a régebbi írásodat. Smile Rose Heart

Szeretettel: Kankalin

2952
bruxinelli - 2016. április 23. 09:23:36

Drága Viola !
Tudom, hogy sokaknak ellentmond a tartalom. Nem is várok én minden sorért bólongató beleegyezést. A lényeg,ez egy óhaj, hogy de jó lenne, ha így lenne, de tudom azt is sokan teszik így a dolgukat a nevelés terén, és meg kell mondanom sikeresek is. A meglátásom az, ha felnőnek a gyerekek akkor még idős korukban is nosztalgiázva emlékezzenek -

-az iskolában tanult első főztjükre
-az iskolában kivarrt terítőjükre dédelgetve vigyázzanak
- életük során szeretettel gondoljanak a tánclépésekre, s néha táncra is perdüljenek
- A gitár, zongora, dob, vagy más hangszer hangjai a fülükbe tolongjanak
és még sorolhatnám mi mindenre emlékeznének amit az iskolai foglalkozáson belül tanultak. Miért olyan lehetetlen ez? Amit leírtál az nem általánosítható, de abban igazad van, hogy könnyebb a gyerekeknek a felelősség helyett a felelőtlen viselkedés, de miért, mert nem törődünk velük. Hát kérdem én a hálátlanság okai nem mi vagyunk?

Köszönöm a véleményedet, drága Viola, A Te bölcsességed rávilágított, hogy nem rózsaszín ködben zajlik az élet.

277
farkas viola - 2016. április 23. 04:32:07

Drága Zsófia!
Az okosság tömkelegét írtad itt le. De jó is lenne, ha minden így menne.
Ez a kép is olyan, ami csak a mesében létezik. Boldog családokban, ahol a SZERETET uralkodik, ez elképzelhető. De visszanézve a saját gyerekkoromra, jobb, ha nem jönnek elő az emlékek. De ha most körbenézek, rosszindulat, másoknak kárt okozó embereket látok.
Terjeszd alkotásodat, hátha többen odafigyelnek.
Szeretettel gratulálok: Viola RoseHeartRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.