Elbert Anita: Elrejtettség és feltártság


Mai esszémben lét fogalmat fogok górcső alá venni. Az egyik az elrejtettség, a másik meg a feltártság. Az elrejtettséghez a hiány fogalma járul. Valami olyan, ami volt, de már nincs. A feltártsághoz pedig a valami rendelhető, a jelen kontextusában. Az elrejtettség valamije múlt időben tematizálandó. Elrejteni annyi, mint semmissé tenni a valamit, mégis megőrizni valahol azt. Így az elrejtettség nem semmi, hanem múlt időbe helyezett valami. A feltártság az elrejtettség valamijét múlt időből jelen időbe helyezi. A feltártság pedig a folyamatos jelen kelléke. Az elrejtettség a múlt elé helyezett jelen.

Az elrejtettség maga a titok melegágyaként szolgál. A feltártság pedig ajándékként funkcionál. A titok információja a valami fogalmát hozza előtérbe. Az ajándék pedig a heuréka–érzést tematizálja. A jelen örömét ünnepelve. A titok a múlt információjának elrejtése. A heuréka–érzés pedig a mindenkori jelen demonstrálása.

Az elrejtettség mögött mindig egy gondolat áll. A gondolat maga a szó elrejtettsége. A feltártság pedig a verbális elemhez, a szóhoz rendelhető. Az elrejtettség így interorizált verbalitás. A feltártságnál a szóhoz diszpozíció is járul. Ez okozza a megtalálás heuréka–érzését is. Az elrejtettségnél a gondolat és a hangoltság is megbújik. A hiány csak felszíni szinten jelentkezik, mélyebb berkekben megbújik a gondolat, és a hangoltság. Az elrejtettség így félig hiány, félig titkos információ.

Az elrejtettség így a múlt információjának elrejtése, hiánnyal sodorva a felszíni szintet. A feltártság a mindenkori jelenben zajlik, az elrejtettség gondolati és hangoltsági elemének felszínre hozatalával, amely heuréka-érzést demonstrál.

Székesfehérvár, 2019. január 5.

Elbert Anita
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.