Bige Szabolcs Csaba: Emberségből példát



Régebbi riport tanulsággal.

Mottó: A virág? Az kibújik az
iszap alól is. (Elekes Emma 94 éves)


Udvarhely széki Siménfalván voltam látogatóban. Az augusztus végi árvíz nyomait követtem. Néztem a letarolt földeket, a kidőlt kerítéseket, a megrongált, sok helyen összedőlt házakat. Ahogy haladtam a Nyikó folyó völgyében lefelé, úgy szaporodtak a károk, nőtt a nyomorúság. És ahogy távolodtunk a régió székhelyétől, apadtak a segélyek. De a székely nem panaszkodott, nem zúgolódott. Tudomásul vette és dolgozott, hogy újra rend legyen. A helyi körorvos vezetett végig a víz áldozatainak során. Körzetéhez 15 falu tartozik, ebből ötöt érintett az árvíz. Több portát is felkerestünk, de az embereket alig mertem megszólítani, mert mindenki dolgozott, javított, épített, takarított.

A beszélgetésekből idézek.
- Olyan gyorsan jött a víz, hogy alig tudtunk a házba bemenekülni. Éppen fát vágtam az udvaron, készültem a télre. Zúgást hallottam, s kidőlt a csűrkapu. A ház 8 lépcső magasan van, mégis egy perc alatt már a szobában volt a víz. Az asszonnyal felmásztunk a hiuba. Szóval a padlásra. Szinte összeomlott az egész ház. Nézze, a hátsó fal kidőlt. Ami házban volt? Tönkre ment. Volt egy kis félre tett pénzük. Tudja a temetésünkre. Az asztal fiában volt. Volt… Hogy mire volna most szükségünk? Az edényeket kimostuk, kisúroltuk, az ágyneműt a lányunk elvitte s kimosta. Ruhát, azt adtak a jóemberek, a tűzifát, a télire valót most szárítgatom a napon, mert vizesen ugye nem ég. Fedél kellene a fejünk fölé. Azt mondták, hogy akinek van saját telke, építhet. Nekünk van. Még Sz. Albertnek is adtunk egy tagot, mert neki nem csak háza pusztult el, de a telek is csúful néz ki. (V. Domokos.)

- R. Gyula felesége vagyok, a lányomék is velünk laknak, őt Csillának hívják. Nézze itt állott a ház, a nyári konyha. Most csak az alap van meg. Ott volt a tűzhely, a mosógép. Az hiányzik legjobban. Sokan segítettek a szomszédok, a szomszéd falubeliek, még Magyarországból is. Téglát is kaptunk, hogy az épületet visszaépíthessük. Megleszünk.

- Amott lakom abban a kis házban, hátul volt a műhelyem. Asztalos vagyok. Olyan tovább szolgáló nyugdíjas. A 75-öt taposom. Minden szerszámom elpusztult a vízben. Még az új szekrény is, amit most fejeztem be. Ugye elcsavarodtak a deszkák a víztől. Nem lehetett megmenteni. Sajnáltam, mert jó munka volt. Takarítgattam, pucolgattam az iszaptól, amit lehetett. Most megyek közmunkázni a templomhoz. Hívott a tiszteletes úr. A saját bajom mellett a máséval is kell törődnöm. Csinálom, ameddig bírom. (M. István)

- Farkaslakán lakom, Tamási Áron szülőfalujában és Székelyudvarhelyen vagyok zenetanár. Oboás. Semmit sem tudtunk a lakásban megmenteni, csak a két oboát. Az összes kotta, felvételek elpusztultak. A kotta gyűjteményem nagyon hiányzik. Pótoljuk! (M. László)

- Ide az állatorvosékhoz nem mertem bemenni. Nem volt hozzá lelki erőm. Csak álltam az út közepén és néztem a sürgés-forgást, ahogy a szomszédok, rokonok végezték a helyreállítási munkálatokat. Néztem a nagy kaput. Előtte állott az autó azon a tragikus napon. A doktor úr, amikor emelkedni kezdett a víz, kiállt a kocsival a ház elé, beültette a kicsi fiát és beszaladt a házba még valamiért. Mikor kijött, se kocsi, se gyermek! Az ár elsodorta … (T. Lajos,)

- Látod fiam, ott állt az öreg ház. Csak romok maradtak. Szerencsére ez az újabb épület kibírta. Itt voltam a konyhában, aztán felmásztam az ablak talpára. A párkányra. Most csak nézem, hogy, vajon hogy tudtam oda felmászni. A nagy úr a szükség! Kinyitottam a felső kisablakot, úgy kapaszkodtam, amíg értem jöttek. Látod ott kint a ház előtt a virágokat? Virág, az még az iszap alól is kibújik. (E. Emma 94 éves)
- Emma néni szívében is virágok nyílnak!

2005. október.

Bige Szabolcs Csaba
2720
bigeszab - 2019. november 08. 20:19:11

Kedves Kitti!
Szív melengető volt az a találkozás.
Üdv: Szabolcs Cool

5396
Kitti - 2019. november 08. 17:22:15

Sok sok olyan Emma nénire lenne szükség, akiknek szívében kinő a virág a legnagyobb sorscsapások között is...
Örültem az írásodnak.Rose
kit

2720
bigeszab - 2019. szeptember 04. 10:33:09

Kedves Rózsa!
Örömmel látom, hogy ezt a írásomat is megtaláltad, és elnyerte a tetszésedet.
Üdv: Szabolcs

6482
rozsa koncz - 2019. szeptember 02. 17:59:02

Kedves Szabolcs!
iszonyú, hogy min mentek keresztül ezek az emberek. Sokkal többet érdemelnek, mint amennyit kapnak. Nő még virág, mert az emberek nem adják fel! Szeretettel olvastam írásod. Gratulálok RózsaHeartRose

2720
bigeszab - 2019. augusztus 21. 12:01:52

Kedves Rita!
Jó hogy rátaláltál erre „riportomra”. T.i. annak készült, s ez a skicc lett belőle.
Szeretettel üdvözöllek: Szabolcs

6542
ritatothne - 2019. augusztus 19. 11:46:42

Kedves Szabolcs!

Megrázó és szomorú történetek. A Pride-on magát mutogató, jó dolgában csak feltűnni tudó fiatalok sokasága mehetne segíteni, legalább tanulna valami emberséget és megismerné, mi az igazi probléma az életben.

Szeretettel: Rita

2720
bigeszab - 2019. április 20. 12:18:00

Kedves Magdi!
Köszönöm együtt érző szavaidat!
Szeretettel: Szabolcs

6191
Magdolna43 - 2019. április 13. 22:37:48

Kedves Szabolcs!
Együttérzessel olvastam történetedet az árvízről.
Iszonyatos erő van a vízben ha elszabadul, rombol, pusztít, de a virág az iszapból is kinől.
Szeretettel,gratulálok,
Magdi

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.