Bakos József: Az örökifjú költő: Gera Sándor költő emlékműsor


Szeptember 18.-án, szerda este csendes kis társaság gyülekezett Tatabányán, a Jászai Mari színházban található József Attila Megyei és városi könyvtár kis termében. Barátok, rokonok, ismerősök, költőtársak tették ezen az estén tiszteletüket Gera Sándor (1938 – 2019) költőre emlékezve.
Mindig szomorú, ha egy tehetséges, jó ember távozik közülünk. Itt hagyja földi világunkat, de alkotásai, írásai, költészete és szellemisége velünk marad. Olyan pluszt ad életünk napjaiban, amit soha sem felejtünk el, emléke, tettei, mosolya, mondatai velünk élnek tovább.

„Úgy vedd versem a kezedbe nyájas olvasó,
Hogy e betűkön vérem van, mint kenyéren a só,
Úgy gyűjtöttem én esztendők során,
Hogy legyen mihez nyúlnom az utolsó vacsorán.”


Ez az idézet a negyedik, Évszakok című utolsó verses kötetének mottója, alap gondolata, amely a Holnap Magazin kiadó gondozásában jelent meg.
És valóban, egy költő, író élete során beleírja alkotásaiba mindazt, amit átélt, érzett, hallott, látott, megtapasztalt mindennapjaiban. Nekünk, írással foglalkozóknak ez a feladatunk is életünk során, megörökíteni a holnapnak a ma eseményeit, tovább vinni mindazt, ami jobb emberré tesz mindenkit: Szeretetet, törődést, egymásra figyelést, gondoskodást, védelmet, és mindent, ami az embert, igazán emberré teszi!
Gera Sándor nyugdíjas évei előtt rendőrtisztként szolgálta embertársait, pihenése éveiben pedig, levetve magáról az egyenruhát költészetével gazdagította barátait, olvasóit, alkotótársait.
Ezen a napon mintegy másfél órán keresztül barátai, ismerősei elevenítettek meg egy-egy vele kapcsolatos eseményt, történetet, közben pedig 50 rövid versét hallhattuk Hodossy Ildikó, Szabó Julianna és Horváth Szabolcs előadásában. A rendezvény zenei részét a Gallavölgye Kamaraegyüttes adta elő.
A rendezvény utolsó verse H. Gábor Erzsébet Gera Sándor emlékére írt költeménye volt, amely méltóképpen zárta az estét, egy sportember, férj, barát és költő pályafutásáról, életének pillanatairól.
Sándor számára fontos volt az emberszeretet és a természet, írásaival egy szép és nyugodtabb világra vágyott, maga körül ezt teremtette meg, békét és boldogságot.
Költészetének üzenete számunkra: Éljünk tiszta szívvel, boldogan!

A rendezvényről készült videofelvétel itt tekinthető meg:



Képek a rendezvényról:




Fotó: Ifj. Gyüszi László

Bakos József

Gera Sándor verseiből:
Ez a hazám

Vállalom, ez a hazám,
Ez a föld nevelt, ez ám!
Állok udvarán az Alpári háznak,
Szám keserédes, de intek a rügyező ágnak,
Ülök a küszöbön, mint hajdanán,
S nézem, hogy borul virágba akácfám.
Gyermektalpam is érzi a régi kavicsot,
Melyet egy kerék a földbe taposott.
Enyémek a dombok, hajlott hátú gerincek
És a faluban a kőkeresztek.

Az ég egyszer úgyis kiderül

Ha kétség tépi szívedet
És a remény is elkerül,
Ne szégyelld hullatni könnyedet
Az ég egyszer úgyis kiderül.
Ha a nap derül és az éj borul,
Csak az égiek játszanak veled.
Hallgasd a platánt hogy zúg, hozzád szól,
Visszahívja, óvja kedvesedet.

A költészet örökifjú

Betakarhat mindent az idő hatalma,
Fehérre festheti a fekete hajat,
De az idő nem hallgattathatja el a költőt,
Mert a költészet mindig ifjú marad.
1593
MT - 2019. október 02. 09:39:02

Sokat beszélgettünk. Végtelenül szerény, jó lélek volt és remek költő. Sokszor fájt neki az elismerés hiánya, és hálás volt minden őszinte szóért, érzelemért - és a barátságunkért. Olykor hetek teltek el, mire ismét összefutottunk, ám olyankor úgy éreztük, mintha csupán egy nap telt volna el. Jó barát volt, figyelmes, csöndes... de ha kedvenc időtöltésünkről beszélt, csillogott a szeme és lehetetlen volt nem odafigyelni rá, s hogy lelke mennyire sóvárgott az elismerésért, kevesen tudjuk. Soha nem panaszkodott erről másoknak, magáról csak akkor beszélt, ha kérdezték. Nagyon fáj, hogy többé nem láthatom, nem beszélgethetek vele. Sad

Kedves Barátom!

Azt hittem, hogy látlak még,
s oly hirtelen jött a vég!
Velünk maradsz verseidben,
élsz majd, tovább... a szívünkben.

S ha szólhatnál, szólnál,
tudom, hogy vigasztalnál.
- megríkatva engem és magadat -
Mondanád búcsúzóul e szavakat:

barátaim ne sírjatok
mert ma mindenkit elhagyok

máshol vár a fény rám
mosolyogj hát énrám

1593
MT - 2019. október 02. 08:50:01

Köszönöm a videót. Drága Sándor, olyan hirtelen mentél el! Sad

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.