Szalay Hajnalka: Adventi színházi élmények


Veszprém
Peter Stone – Maury Yeston: Titanic
musical


Igazán jó érzés úgy színházba menni este, hogy az adventi hangulatba burkolózott szép történelmi városban tett nagy sétát követően, a Petőfi Színház közelében lévő Mackó Cukrászdában (a kirakatban a színház műsorral) a helyi specialitás, a Petőfi-szelet megkóstolása után, a szállásról néhány perc kényelmes gyaloglással érkezünk a nagy karácsonyfa mögött magasodó csodás épületbe.
Az előtérben lévő kiállítás már az előadásra hangolt. Matróz ruhák, vasmacska, hajó makett, plakát a napi szereposztással. Sajnos szórólapot és műsorfüzetet nem találtunk, pedig jó lett volna eltenni emlékbe. A nézőtérre vezető lépcsősor közelében fagolyók üvegkelyhekbe dobásával lehet majd jelezni, hogy tetszett-e az előadás. Jó ötletnek tartjuk, és megjegyezzük, hogy kifelé ne felejtsük el a vélemény-nyilvánítást.
„A Titanic történetének számos feldolgozása létezik, több kultikus film született már. Az ötszörös Tony-díjas musicalben szerethető, történelmileg is hiteles karakterek sorsa bontakozik ki a színpadon.” Érdekes, hogy olyan szereplők is hangsúlyosak a darabban, akikre nem gondolnánk. Például a távíró, vagy a fűtő. Ennek én kifejezetten örültem, hiszen az új darab iránti kíváncsiságon túl, Frederich Barettet, a fűtőt alakító színészt szerettem volna megnézni ebben a darabban is. Sándor Péter Enjolras (Nyomorultak), István (István, a király), Billy (Carousel – Liliom), Kukorica Jancsi (János vitéz) megformálásával belopta magát a szívembe, a csodás énekhang mellé érzékeny színészi játék társul, amit a Titanic fedélzetén újra bizonyított. Erős színpadi jelenlétével vonzza a tekintetet (és nem csak akkor, amikor a meleg kazánházban megmutatja izmos felsőtestét).
James Cameron híres Titanic filmjétől eltér a történet, de azért itt is van szerelmi szál, nem is egy.
A hajón szövődött érzelmek ezúttal egy szegény fiú – Cseh Dávid Péter, és egy szegény lány – Kardffy Aisha között lobbannak fel. A gazdag idős házaspár (Kőrösi Csaba, Módri Györgyi), egymás mellett a végsőkig kitartó összetartozása az előadás egyik legmeghatóbb momentuma. A fűtőt tiszta szerelme köti kedveséhez, a szárazföldre vágyik vissza hozzá, a hajóút után akarja feleségül venni.

Celine Dion „My heart will go on” dalát is hiába várjuk, viszont sok szép, érzelmes zene csendül fel. Ahol én ültem, onnan rá lehetett látni a zenekari árokra. Külön élmény volt figyelni, ahogyan Balassa Krisztián (zenei vezető/karmester) együtt élt a cselekménnyel, nem csak vezényelt, de hangszeren is játszott. Igazi összhang volt a zenekar és a színészek között. Ezért is sajnáltam, hogy a hangosítás nem volt tökéletes.

A társadalmi különbségek a színpadon kiütköztek az öltözéken (jelmeztervező: Cselényi Nóra), a bánásmódon, a hangulaton, a helyszíneken is.
A nagyravágyás és felelősségvállalás kérdésköre, a „mi lett volna, ha…” kínzó felvetése is erősen elgondolkodtat újra.
A színpadra varázsolt hajóorr, első osztályú társalgó, fedélzeti lépcsők, hajókormány, irányító emelvény, igazi víz, mentőcsónakok (díszlettervező: Khell Csörsz) mind segítenek bepillantani a Titanic útjába.
Az óceán kékjében csillogó sellőlányok mellett sellőfiúk is végigkísérik a történetet, ők nem csak táncolnak (koreográfus: Barta Viktória), hanem díszletelemeket is mozgatnak. Kicsit zavaró, hogy néha a díszletmunkások is láthatóak, igaz, tengerész csíkos pólóban próbálnak vegyülni a hajón. Lendületesebb dalokhoz látványos igazi táncos nagyjelenetek társulnak.

Az előadás megrendítő, szép feldolgozása a tragédiának, jó dalokkal és színészi játékkal, így igazán sajnáltam, hogy sokan megelőztek, és elfogyott minden golyó, mire odaértem, de a „tetszik” kehelybe kerültek, ahová én is dobtam volna.

Rendezőasszisztens: Péti Krisztina
Rendező: Somogyi Szilárd

Bemutató: 2019.12.13.
Megtekintett előadás: 2019.12.14.


Budapest
Kedvencek ráadás – Nádasi Veronika (beszélgetőtárs: Potyó Krisztián)


A Jókai utcában sétálva a mini vásárból ismét egy kis adventi hangulatot szívtam magamba, majd a Mozsár Bisztró Színpadához érkeztem, egy igazán jó kezdeményezés záró estjére. Márciusban indult útjára Nádasi Veronika beszélgetős est sorozata, ahol nagyszerű kollégáit látta vendégül. Hét különleges este főszereplője volt: Janza Kata, Peller Anna, Szulák Andrea, Vágó Zsuzsi, Veréb Tamás, Nagy Sanyi, Csonka András. A közvetlen, jó hangulatú, mélyen őszinte estéken voltak nevetések, könnyek, libabőr éneklések, játékok, improvizálások. A reflektorfényben látható művészek mögött árnyékban maradó embereket ismerhettük meg jobban.
Így kezdődött: „Kedvencekkel kedvenceikről beszélgetek, kicsit másként, kicsit olyan ajtókat nyitogatva, amelyek mögött nem egy színész áll, hanem egy igazán izgalmas szakmát űző ember. Felgyorsult időket élünk és egyre ritkábban jut időnk beszélgetni! Nem csetelni, lájkolni, véleményt formálni, kinyilatkoztatni. Hanem egész egyszerűen csak beszélgetni. Kérdezni és meghallgatni egy másik embert. Én megkísérlem! Velem tartanak?”
Aki Veronikával tartott, valóban különös élményeket szerezhetett. A ráadás esten kívül, én két kedvencem – Vágó Zsuzsi, Nagy Sanyi – izgalmas „Kedvencek” beszélgetését láttam. Maradandó, szép élményt nyújtottak. A sorozat zárásaként megfordultak a szerepek. Nádasi Veronika ezúttal szó szerint is a másik székbe került, Potyó Krisztián vezette a beszélgetést. Verocska a tőle megszokott jó kedéllyel, őszintén mesélt, és mindenkit magával ragadott kedves lénye. Pályájának és magánéletének kedvenc tárgyai bemutatása mellett, volt ott Júlia monológ felolvasása, Csonka Banditól telefonos videón kapott dalszöveges játék, villámkérdések. Természetesen egy csudijóóó nagy dal is, amely még többet nyújtott attól, hogy Verocska hozzá kapcsolódó gondolatait hallottuk.
Szívből kívánom, hogy teljesüljön a kívánság, a Nők Lapja címlapos megjelenés, mert ő megérdemli. Tehát, kedves szerkesztők! Itt egy tehetséges művésznő hatalmas szívvel, csodás hanggal, aki énekel, játszik, tanít, szinkronizál, és dalszövegei már a mozivászonról köszönnek vissza, például a Jégvarázs II. filmben. (És aki, az első megkeresésemre rögtön igent mondott, pedig nem ismert személyesen. Elvállalta, hogy felolvas a mesekönyvemből, amellyel önzetlenül adott nekem igazán különleges élményt.)
Sajnálom, hogy véget ért ez a remek beszélgetős sorozat. Nagyon jó érzés volt átélni, hogy a kedvenc művészeim, a sok színpadi csudaélmény után, a „Kedvencek”-ben emberként is szívből jövő csudaélményt adnak.
Végül, Verocska által is nagyra tartott Miklós Tibor szövegét idézem, a „Kedvencek” utolsó elhangzott dalából, a Yentl című musicalből:
„Vannak percek…Velük emlékké szépül…a szó, mely elszáll, egy arc, mely rám néz, és betölt az érzés.”
Voltak percek.
„Kedvencek ráadás”: 2019.12.17.


Budapest
Deborah Zoe Laufer: Szemünk fénye
vígjáték


A Belvárosi Színház látogatása előtt, ahogy mai divatos szóval mondják kimaxoltam az adventi vásározást. A Deák és Erzsébet téri, a Bazilika (Európa legszebb vásárának választott) lábánál lévő forgatagban is elvegyültem. Ámultam a fényfestésen, megcsodáltam a Betlehemeket és adventi koszorúkat. Hagytam, hogy a karácsonyi zenék hangulata beszippantson. Lehet mondani, hogy „lerágott csont” vagy „unalmas”, de nekem nem az, amikor felhangzik a „Last Christmas”, engem átjár a jó érzés, és örülök, ha hallom. Jó volt részese lenni a nyüzsgésnek, mégis számomra az volt igazán feltöltő, amikor néhány percre a Bazilika belsejében szívtam magamba a békességet.
A Szemünk fénye előadás jó választás, szórakoztató este volt. Bár véleményem szerint csak a felszínen volt vígjáték, mint ahogy a Schwartz család is csak talán a felszínen tűnik boldognak. Haladtunk előre az időben, egyre inkább a megdöbbenés váltotta fel a nevetéseket, mélyben megbújó, vagy eltemetett problémák, érzelmek törtek elő, és már nem mosolyogtunk.
„A Schwartz család a szülői házban próbál hű maradni az ősök emlékéhez – vagy túllenni a kötelező körökön. A görcsösen hagyománytisztelő nővér és három öccse, a pénzügyi zseni, az autista csillagász és a sikeres filmes, feleséggel-barátnővel kiegészülve szórakoztató bolondokházát alkot.”
A történet első látásra egyszerű, mégis annyi mindenre derül fény, hogy azt érezzük a végére, inkább bonyolult a helyzet. Elgondolkodtató, sok kérdést felvető előadás. De ez így is van jól, egy „sima vígjáték” nem adott volna ilyen élményt. Mennyire fontosak a hagyományok és megőrzésük? Milyen örökséget hordozunk felmenőinktől? Hová vezet az elhallgatás? Mit hoz elő a családból egy idegen megjelenése? Kinek és miért fontos a látszat? Mi mindent teszünk meg a számunkra értékes dolgokért? Értékítélet, szemléletmód, előítélet, elfogadás, kétségbeesés, gyász…sok réteg, amit érint a történet. Még inkább felemeli az előadást: a nagyszerű színészi játék, a remek karakterábrázolások, egyformán erős jelenlét, hitelesség. Péter Kata, Szamosi Zsófia, Edvin Henrietta (premier előadása), Nagy Dániel Viktor, Dékány Barnabás, Pataki Ferenc mutattak egy szeletet a zsidó család életéből. Érdekes volt figyelni hogyan változik a véleménye a családba most toppant lánynak a rokonságról, ahogyan jobban megismeri őket, és érdekes volt, amikor az autista fiú szemszögéből láthattuk vagy inkább érezhettük az eseményeket.
Az egyfelvonásos darab végig a szülői ház ebédlőjében és nappalijában játszódik. A családi képek, a dísztárgyak teszik otthonosabbá a helyiségeket, a dohányzóasztal fontos szerepet kap (Díszlet: Ondraschek Péter). A karakterekhez igazodó jelmezeket Kiss Julcsi tervezte.
Sajnáltam, hogy a végén (majdnem) mindenki elutazott, szívesen figyeltem volna még tovább hogyan alakul a szereplők kapcsolata, sorsa. Több dolgot is megmozgatott bennem a történet, gondolatban még vissza-visszatérek a családtagokhoz.
Rendező munkatársa: Skrabán Judit
Rendező: Szabó Máté
Producer: Orlai Tibor
Budapesti bemutató: 2019. október 9.
Megtekintett előadás: 2019. december 18.


Így telt meg tartalmas programmal az elmúlt néhány adventi napom.
Hasonlóan szép kulturális élményeket kívánok Mindenkinek a jövő évre, áldott, boldog karácsonyt, és jó, sok időt szeretteivel!


Budapest, 2019. december 19.

Szalay Hajnalka


Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.