Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Csató József: Természetvédelmi területeink: A Bükk-fennsíki Nemzeti Park


A nagyfokú városiasodással járó jelenség: az emberek ma már egyre gyakrabban hagyják ott hétvégén a kőrengeteget, a füstös, kormos levegőt, hogy felüdüljenek a természetben. Éppen ezért hazánkban is nagy súlyt helyeznek a környezetvédelemre. Környezetvédelmi törvényünk gondoskodik természeti értékeink gazdag kincstárának megőrzéséről, gondozásáról.
Az 1961-es, a természetvédelemről hozott törvényerejű rendeletben a legmagasabb természetvédelmi kategóriába sorolta a nemzeti parkokat. Magyarországon a Hortobágyon hozták létre az első nemzeti parkot. Ezt követte 1974-ben a Kiskunsági Nemzeti Park megalakítása, majd az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 18/1976. számú határozatával védetté nyilvánították a Bükk-fennsíkot is, itt hozták létre a Bükki Nemzeti Parkot.
Harmadik nemzeti parkunk a festői szépségű, nemzetközi értékeket is képviselő Bükk-hegységnek Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében magasodó magasodó, csaknem negyvenezer hektárnyi részét foglalja magába.
A Bükk-hegység hazánk legösszefüggőbb középhegysége /1400 négyzetkilométer/ a Sajó folyó, az Eger- és a Bán-patak völgye és a Budapest-Füzesabony-Miskolc vasútvonaltól körülhatároltan helyezkedik el. A hegység alaktani jellege karsztos tönkhegység, de mai formájának kialakulásáig változatos fejlődésen ment át. A Bükk a karsztos képződmények minden típusában igen gazdag. A híres bükki „kövekről”: Tarkő, Háromkő, Peskő, Őrkő, Bélkő, Istállókő /959 méterével a Bükk-hegység legmagasabb csúcsa/, Bálvány és Őrvénykő.
Mindegyikről pompás kilátás nyílik a környező vidékre.
A nemzeti park területe jelentős idegenforgalmi vidék. Az arra járó turista, természetkedvelő ember szinte elámul a vidék nyújtotta panorámától! Aki itt egyszer megfordul, az újra és újra ellátogat a „bükki szentélybe”. Máig is szívesen gondolok vissza a középiskolai kirándulásokra, amikor osztályfőnökünk vezetésével keresztül-kasul barangoltuk a környék erdeit, bukdácsoltunk a Szalajka-völgyben, gyönyörködtünk az ország legszebb vízesésének, a Fátyol vízesésnek kövekre hulló harmatcseppjeiben, a zuhanó, örvénylő víz „morgásában.”
Örömmel vetettük be magunkat erdőrengetegeibe, megcsodáltuk a szilvásváradi 24 hektáros ősbükköst, a Jávorkút környéki lúcfenyvest, az őshonos magyar tölgyet.
Jártam, ott felségemmel, dr. Varga Zsuzsannával máskor is, nyáron, ősszel és télen. A cipő talpa alatt nyikorgott a hó, a fák ágai megroppantak fehér terhüktől. Őzek, szarvasok és vaddisznók csörtettek a nagybecsű forráshoz, és keresték az etetőkbe tett téli táplálékot.



Már a földtörténet pleisztocén korában éltek itt emberek: a Szelata-barlang tátongó torkában eltűnve szinte megcsapta az embert a múlt lehellete. A Bükk hatszáznál több barlangja közül jó néhányat ékesítenek cseppkőképződmények. Gondoljunk csak a legnagyobbra, az Aggteleki-barlangrendszer ékesebbnél ékesebb cseppköveire. Volt szerencsém aggteleki üdülésünk során, karbid lámpával világítva, végigjárni Aggtelektől Jósvafőig a csodálatos barlangrendszer hat kilométeres szakaszát. A lámpa fényében ragyogtak a szivárvány minden színében pompázó cseppkövek. Ijedt denevércsapatok húztak el a fejünk fölött.
A világon ismert négy édesvízi mésztufabarlang közül a lillafüredi a legértékesebb.
A tli bükki táj a maga romantikájával fogadja a látogatót. A Szalajk-völgyi Fátyol-vízesés nagy hidegben befagy, jégcsappá merevedett forrásvize is megőrzi az alázuhanó víz fenséges méltóságát.
Az erdei kisvasút nagybajuszú kalauza hangosat füttyentve indítja a „játékmozdonyt”, és a kis kocsik ide-oda himbálódzó üléseiről csodás látvány tárul az ablakok jégvirágán kifelé bámészkodók elé.
A Szalajka-Horotna-völgyi Szabadtéri Erdei Múzeum bemutatja az erdei emberek, mészégetők nehéz munkáját, szakmaszeretetét. Sok látogatót vonz a Garatna-völgyébe Fazola Frigyes őskohója, ez az eredeti formájában helyreállított ipartörténeti emlék, a felsőháromi kohászati múzeum gazdag gyűjteménye és a Massa Múzeum, ahol a csokornyakkendős tárlatvezető nagy-nagy szeretettel beszél a turistáknak a múzeum kincseiről, s beindítja a makett kohót.
Bánkúton felvonóval ellátott szánkó- és sípálya várja a téli sportok kedvelőit.
Egymást követő századok háborúságait, viharait idézik Dédesvár, Odorvár, Felsőtárkány, Gerennavár romja, Éleskő vára és a szentléleki kolostor ma is csodálatra méltó maradványai. És ki ne gondolna felemelő érzéssel a Bükk-fennsík ölelésében megbúvó Lillafüredre. Az átalakított, felújított, nemrég újra átadott Palota Szállóra, a Hámori tóra.
Sajnos a Bükk egyetlen biztonságos, jó minőségű közútja ma a Miskolc-Lillafüred-Eger műút. Most építik a Bánkútra és Szentlékre vezető autós turistautat.
A nemzeti parkká nyilvánítás nagyobb állami támogatást tesz lehetővé, így tovább tudják fejleszteni a területet és a turizmus feltételeit.
Valamennyiünk érdeke, hogy óvjuk, védjük e csodás táj kincseit, nemzeti parkunk szépségeit! Hiszen máskor is vissza kívánunk térni oda. És lehetővé kell tennünk, hogy az utánunk következő nemzedékek is gyönyörködhessenek benne.



CSATÓ JÓZSEF:
6842
Harmati Gyongyi - 2020. szeptember 15. 18:18:51

Kedves József!
Köszönöm az írást. Valóban tartozunk ezzel a gyermekeinknek és az unokáinknak is. Üdvözlettel: gyöngyi

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.