Farkas Viola: Megismerkedésem a Számítógéppel és az Internettel

Itt állok, illetve ülök előttetek, bátornak mutatva magam, valójában tele bizonytalansággal a hónapok óta átélt események izgalmai miatt. Nem kell hozzá nagy képzelőerő, hogy kezdő "fiatal" vagyok, aki nemrég végzett számítógépes tanfolyamot. Most már határozottabban kattintgatok, de remegő kezekkel egerezek összevissza. Az első próba-hónap szörnyű volt, vissza is mondtam a végén a szerződést. Hát kell nekem ez a stressz? Hagyni, hogy szánt-szándékkal belepusztuljak? Nem! Inkább vesszen minden erőfeszítésem, anyagiak, amit ráfordítottam!

Kezdtem megnyugodni a "jól végzett" döntésem miatt, amikor csöngött a telefon az Internet központból s egy kellemes hangú fiatal nő kérdezgetni kezdett a miértről. Ez addig folytatódott, amíg meggyőzött és visszamondtam a lemondásomat. Tehát frigyre léptem a Világhálóval, álmaim netovábbjával és hűséget esküdtem neki � most már véglegesen - egy évre. A "mézes heteket" töltjük együtt, ami neki lehet, hogy "mézes", de nekem egyelőre kínkeserves. Úgy érzem: nem vagyok méltó társa Partneremnek és nem is tudom, hogy meddig bírom ezt az egyenlőtlen párosítást.

Az első lépéseket gyakorolom és már e-mailezni is tudok, fogadni is, ha csak el nem tünedeznek valahol, a nagy Mindenségben. Párom mindenféle akadályt állít elém, hogy megvicceljen, közben azért mindenhol segít, irányítani próbál, de előbb meg kell tanulnom a nyelvezetét, hogy megértsem. Kifogyhatatlanok a próbatételek, hogy csak néhányat említsek:
1./ Az Internet Exp... nem tudja megjeleníteni a weblapot.
2./ Kapcsolat nélküli munka.
3./ A Varázsló észlelte, hogy nincs hajlékonylemezes meghajtó, vagy ki tudja, milyen adathordozó.
4./ Akkor jön rá a frissítés, meg a telepítés, amikor kikapcsolnám. Jó, ha fél órán belül megúszom, de van, hogy egy órát is a gép előtt toporgok, mert ott a figyelmeztetés: "Ne húzza ki, ne kapcsolja ki!"

Nagy örömömre fenn vagyok az iwiw-en is - na, nem az én "nagy tudásom révén, csak az a bajom vele, hogy én abba a "belső szobába" nem tudok belépni. Próbálkoztam már többször is, de túl macerásan kezdődik. "Felhasználói név"? Ez meg hol van? Elő a Szerződést, bogarászom a nagyítóval, de ilyen nincs. Mérgelődök, felöltözöm, elvánszorgok az irodába, kivárom a sorom, na végre, szóhoz jutok. A hölgy diadalmasan rámutat az "Internet hozzáférés"- re: - Ez az!
Ki hinné? Megoldódott ez az egy rejtély.
Otthon újra próbálom az iwiw belépést. A "Felhasználói név" lassú, maximális figyelmet kívánó bemásolásával, illetve bepötyögtetése után teljesen kimerülök, pedig a gép is segít, de minden sorban másképp van írva, így kénytelen vagyok a szerződésből kibetűzni a nagyítóval. Na, már csak a "Jelszó" van hátra, jó, hogy azt kívülről tudom. Örülni nincs időm, mert a gép közli, hogy "elfelejtettem"! Aztán sutty, eltűnik az egész igyekezetem!
Elterülök a hátam mögött lévő ágyon és már nem is vagyok kíváncsi az iwiw-re, ha ilyen áthatolhatatlan akadálya van.

Két nap múlva megpihenve, várakozással, ismét kinyitom a gépet, vajon mi újat talált ki a szórakoztatásomra? Hát az egész monitor tele van sosem látott "ismerősökkel". Meglepődtem! Ilyen kapós lennék még most is?
Hihetetlen! Honnan ismernek ezek engem? Honnan tudják, hogy a Világon vagyok, és egyáltalán, mit akarhatnak tőlem? Ráadásul az iwiw-ből, ahova én be se tudok lépni!
Több napos fejtörés után - kérdezősködtem is az ilyenkori tennivalókról: "hát kitörölni" volt a válasz. Nagy biztonsággal elkezdtem törölgetni, s örvendeztem, ahogy kitisztult a kép. Jól végzett munkám után másnap már csak ketten voltak ott: a lábmasszőr - ennek gondolatára is elernyedten sóhajtottam: - De jó is lenne esténként - és a Holnap Magazin sokat ígérő neve.
Erőt vettem magamon és elkezdtem a belépés műveleteit nyomkodni. Nem hiszitek el, én sem hittem! SIKERÜLT! Máig sem tudom, hogy történhetett! Nem emlékszem, nem tudom visszaidézni, mintha nem is lettem volna magamnál.
Mintha egy Nagy Erő működött volna általam. Csak a végeredményt tudom!:
Jelentkeztem a Könyvpályázatra szinte utolsónak, mert akkor járt le a határidő, és több versemet is beírtam a gépbe, ami ezek szerint oda is ért, mert megláttam a Honlapon.
Hát, két hete így találkoztam össze a Holnap Magazinnal! Örülök, hogy Veletek lehetek és köszönöm a türelmeteket.

Üdvözlettel: Farkas Viola
2952
bruxinelli - 2016. december 09. 08:09:19

Drága Viola !
Kikerestem ezt a cikket,mert kíváncsi voltam jól emlékezem-e, hogy írtál egyszer arról, hogyan ismerkedtél meg az internettel. Most meg is találtam és megható volt számomra, hogy a kezdetektől számítva ide tartozol ehhez az oldalhoz. Mit is mondjak ha rajtam múlna én alakítanék névlegesen egy díjat amit meg is neveznék,olyat ami, öregbítené az oldal hírnevét, és utalna a még ma is aktívan alkotó régi tagok elismerésére, hűségére. Szerintem az alapító tagokat ennyi megilletné.
Örömmel olvastalak drága Viola . Legyen áldott békés Karácsonyod, sok szeretettel Zsófia

5150
szli - 2015. március 14. 12:25:42

Kedves Viola!

Ha valaki akkor én tudom milyen küzdelmek árán tanulja meg az ember ezeket, ha nem születik bele. 15 éve tanítom a nyugdíjasokat, le a kalappal a kitartásukért az elszántságukért, az akaraterő és a kitartás diadala ez. Ez a rengeteg vers és cikk közkincs lehet, mert felvállaltad az ódiumát ennek a néha sziszifuszi küzdelemnek.

őszinte tisztelettel
Szabó László István

277
farkas viola - 2008. július 28. 21:03:59

Bocsánat: becsúszott a hiba a végén, "én is hasonló jókat stb.

277
farkas viola - 2008. július 28. 21:01:25

Kedves Előd Laci!
Köszönöm, hogy írtál, ráadásul ilyen sokat, de örömmel olvastam volna még tovább is, annyira érdekfeszítő a fogalmazásod és a téma is. Akkor találkozunk az Antológia lapjain, sok társunkkal együtt, egyébként itt a szomszédban is előfordulok. Köszönöm a jókívánságaidat és is hasonló jókat kívánva üdvözöllek: Viola

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.