Bakos József: A költészet napjai ma.

21. Századi megemlékezés.

Sokak számára Április 11, ugyanolyan átlagos nap, mint a többi. Ez a nap azonban egy kicsit mégis más, hiszen Hazánkban 1964 óta, a Költészet Napjaként ünnepeljük. 1905-ben, ezen a napon született Budapesten József Attila. Viharos és nyugtalan élete volt, költészete viszont mérföldkő a Magyar irodalomban.

Több milliárd ember él a Világban. Élnek egymás mellett és alig tudnak valamit a szomszédjaikról, barátaikról, sőt néha még a családtagjaikról is. �Rohanó életet élünk�, ezt halljuk állandóan, mindenfelől, mindenkitől. Kevés az olyan pillanat, amikor meghitten, nyugalomban elhelyezkedhetünk otthonunkban, kezünkben egy könyvvel és kikapcsolhatjuk a külvilág zaját. Aki ezt meg tudja tenni, és értékelni tudja az emberi gondolatok, versek és prózák fontosságát, többet tud adni a hétköznapok kíméletlen sodrásában is. Sokszor egy elgyötört ember számára egy kedves mondat, egy mosoly, egy simogatás, egy ölelés, de akár egy barátságos pillantás is kapaszkodót jelenthet.
A költők és írók ezeket a pillanatokat örökítik meg műveikben. Kiírják magukból fájdalmaikat, boldogságukat, félelmeiket és vágyaikat egyaránt. Teszik ezt azért, hogy Mi olvasók tanuljunk ezekből, átérezzük azt, amit ők éreznek, és ne kövessük el azokat a hibákat, amiket ők elkövettek. Utat mutatnak a hétköznapokban, megerősítenek minket abban, hogy van miért élnünk, kell, hogy legyenek vágyaink, céljaink, hiszen ettől ember az ember!
1905. Április 11.-én is született egy ilyen ember. A neve: József Attila. Egész életét szegénységben, szülők nélkül élte le. Egyedüli vigaszt és támogatást ő is az irodalomban talált. Igazán boldog talán soha sem volt, verseivel mégis most több mint 100 év után is elgondolkodtat, gyönyörködtet, vagy éppen megdöbbent minket. Életében megpróbált harcolni a saját igazáért, küzdeni a kisemberekért, a társaiért, miközben szeretethiánnyal és a skizofréniához hasonló neuraszténia nevű betegséggel viaskodott, ami végül legyőzte őt.
1937 nyarán halt meg. Mindössze 32 évet, mégis bizonyos értelemben teljes életet élt. Volt célja, hite abban, hogy jobb lehet a világ, egyszer talán. Verseinek üzenetét úgy foglalhatnánk össze, hogy: A jelenben benne van minden múltbéli tapasztalatunk, amely szükséges ahhoz, hogy megértsük, és jobbá tegyük a jövőt. Ő nem tudta, de mi még megtehetjük, hiszen ki tudja, talán köztünk is van olyan költő, vagy író, akinek a nevét 100 év múlva is ismerni fogja a világ!
László Zoltán irodalmár azt mondta róla, hogy: �Minden, ami költészetünkben addig volt, beleolvadt József Attilába és minden, ami az óta van, vele kezdődik.�
Magazinunk újabb 15 vers közlésével emlékezik meg a költő munkásságáról és a Költészet Napjáról. Írd le Te is a véleményedet az üzenőfalra!

Bakos József
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.