Acsregina Az első hó oly csendesen hullott le, mintha az egész világ megállt volna egy pillanatra, hogy tanúja lehessen a tél születésének. A következő órákban a város hétköznapi, szürke forgatagában azonban senki sem figyelte ezt a csendes csodát. Az autók száguldoztak, az emberek siettek, és a mobiltelefonok képernyői vibráló fényekkel tükröződtek vissza használóik unott szemeiben. Anna, … Olvass tovább
Az idő furcsa egy játékot űz velünk. Amikor úgy hisszük, hogy mindent megértettünk, felnyit egy régi ajtót, és elénk tárja a múlt apró kis morzsáit – parányi, elfeledettnek hitt emlékeket, amelyek így újra életre kelnek. A szél halk sóhajával érkeznek, és csendes suttogással vesznek körül minket, mintha valaki lágyan rázná a vállunkat egy régvolt világ … Olvass tovább
Mira a tükör előtt állt, és feszülten figyelte az arcát. Nem volt semmi különleges abban, amit látott: huszonhét éves nő volt, rövid, világosbarna hajjal és enyhén sápadt bőrrel. Azonban ő nem csak egyszerűen saját magát látta a tükörben, hanem azt, amit a társadalom akart látni benne. Egy képet, ami nem volt teljes egészében a sajátja. … Olvass tovább
Az elveszett generáció Egy átlagos hétfő reggel Júlia az ébresztőóra csörgésére ébredt. Az albérletében uralkodó rendetlenség hűen tükrözte a benne uralkodó káoszt. A főiskola elvégzése óta folyamatosan arra törekedett, hogy teljes munkaidős állást találjon, de csak rövid távú szerződések és alulfizetett munkák jellemezték az életét, ezekkel kellett beérnie. Nem igazán boldogult ebben a nagyvárosi forgatagban … Olvass tovább