Birta Angéla

Vigyorog a nyomor Vigyorgó nyomor mi saját magunkként vagyunk a humor Magunkon nevet léhaságunk miatt sírva mást mit tehetünk Saját balga sorsunk probléma mind sok miénk mindent feledünk. Tesszük humorba keserves kínunk érve minket ostoroz Ilyen az ember kritizál, formálgatva lépni mégse mer. Tudjuk, rossz nekünk nehezen mozdulnánk hogyha elesünk Botlunk, csoszogunk, és a világ … Olvass tovább

Az internet világa Leírom, most őszintén nektek, Mindent hozott nekem az internet. Kaptam jót rosszat, és elfogadhatót, általa kaptam szerelmet s némi jót. Sok új dolgot felfedeztem, Tanulhattam szép csendesen, Megnéztem ami érdekelt, zenéket is, amire a Nap felkelt. Furcsa volt elsőre kitapasztalni, hogy mivel mit lehet kezdeni, Aztán belejöttem, segítettek Most már értem is … Olvass tovább

A szívem van bennetek A szívem van bennetek, Nem veszíthetek. Nem hagyhattok el, Sohase engemet. A szívem van bennetek Nem csalódhatok, El ne toljatok- Hisz életem Tietek. Ott hagytam nálatok Ne! -várjatok! Ne szakadjon meg, ne feledjetek. Ne távolodjatok, rám számítsatok. Itt vagyok veletek, a szívem bennetek. 2017.02.08. ( Saját. B. A.)

Lapozz, olvass! Azt a szerelmet nem kapom meg mástól, mit te adsz, régi poros könyvtári könyvekből Te kiragadsz! Nincs sok színes festmény bennem, mi értékelhető, mégis azt tartod, hogy jellemem értékelendő! Azt a szerelmet, mit látsz, találsz, bennem keresel, régimódí, ó dívatú, de el mégsem esel. Nem szed rá semmire, nem kényszerít, nem ver át, … Olvass tovább

Élj ma sokat, érj még sokat! N ő nap van hát el ne feledd, Ő rt hívj hát, és ne tehenet. N agyon ki kell csípned magad A jakrúzsod, nehogy elhagyd, P usziért Te, puszit adj! V ásárólj és költekezzél, A nyósoddal ne törődjél. N eked van ma csak igazad! H ajszálaid göndörítsd be. A … Olvass tovább

Adva, kapni… Olyan jó ihletet adni, és rá némán felelni. Látni, hogy más is boldog lesz. szónál is több a néma tett. S kicsit csöndben maradni, versért pedig verset kapni. Megfogadni jó tanácsot, álmodni rá, egy szép álmot. Várni azt, hogy megérhessen, és életre is kelhessen! Verstan és nyelv egybeforrjon, minden problámát megoldjon. 2017.12.03. ( … Olvass tovább

El sem hiszem Igen. Nézz rám, megjöttél úgy vártalak, mint tavaszt a szív szómjazó lelkem, a friss forrásvizet, mint, soká tartó háború, a csendes békességet. Testem-testedet melegíti… mozdulatod vágyam hevíti- dobog a szívem, ha szemedbe nézek, nincsenek szavak rá: amit most érzek. Soha nem akarlak én már távol tudni, nem akarom, magam becsapni többé. Látja … Olvass tovább

Édes édenbe Fölveszem ruhámat és fáknak sűrűjében, fejem fölé tartom tarka esernyőmet. Megcsókolom a jelennek, minden levelét, kirugom lábam alól, múltamnak köveit. Emberi alakot látok fénnyel ellőttem, megfürdök a hit, kék tengerében, Sürüek a fák, egymás után jönnek, ahogy haladok, távolabb tünnek. A fényhez érek összecsukom az ernyőt, akkor tudom, hogy az alkalom eljött, Biztosan … Olvass tovább

A szenvedélyek szabálya Szenvedélyel nézek az ágyra, emlékek tolongnak agyamban egészen frissek, és elbüvölnek, de ez engem még nem öl meg. Szenvedély mi bennem lehet, van, hogy más az érzéseket, hiányosan rakja össze mert ilyenbe' nem volt része. Mély levegő, önuralom, türelem, minden egyszer átüt az üvegen, nem a fény törhet., csakis a keménység a … Olvass tovább

Édesapa Apa az mindig apa marad! -egy gyermeknek a példaképe. A szívnek legelső hercege, akkor is, ha az idő szalad! Kiben úgy megbízhat egy gyermek, mint senki másbam soha talán, kiben nem fog úgy egyáltalán, mint az édesapjában, kit szeret. Az apa félti mindennél jobban, az egytlen-egy virágszálát, neki adná életét, bizalmát, '' kislányát'', öleli … Olvass tovább

Étrendem a vers Verset vacsorázok, verset reggelizek, csak nem hagyhatom, éhezni lelkemet. Mi maradjon bennem, hogyha az eltűnik, kormosak lesznek az aragáz dűnék?! Délben is verset eszek, az tart karban, ezt nem követeltem, nem is akartam. Adta az Isten, kiválasztott kedvére, hogy minden rózsabokrát, en metszem szépre. Tűskétlenítsem, és azt megtakarítsam, ha jönnek értük, szóval … Olvass tovább

Medvés tél Csipős telek járnak erre, olyankor fél a medve. Házba rontani nincs kedve, ő is vacog, szegényke. Nincs erősen étvágya, nem kutat a pajtában, nem kergeti a juhokat, hanem, örül bundájának. Orrfagyasztók itt a telek, medve nem kíván tehenet. Kukorica mivel fogytán, ő is jár egy barlang után. Keresni valami elemózsiát, hiszen halat sem … Olvass tovább

Történt egy csoda Történt egy csoda, lehetetlen. Eddig zàrkozottsàgról -regéltem. Az utolsó pillanat, ki tőrődött.. A vàltozàs halkan jött. Ismeretlen maszkban, maszkàzni, Nem tudott értesítést adni. Végét jàrta szívem a ” fecsegésnek”. S most nem adom magam a 'végnek. Utolsó perc, nagy fêk, hàtra! S ràm; ó rám talált a csoda, Ezért mondjàk, hogy a … Olvass tovább

Téli beszéd Gyere csak tél, de lassan kérlek. Tőlem ne félj, hisz tűzben égek. Add a lángod, amennyid van, Tábortűzet varázsolj, fakó napjaimban. Gyere csak tél, de lengén, kérlek, Megne sértsél, bennem mindent. Érintsd a bőröm, közben kábíts, Ekközben a \’\’ hőst\’\’ meg ne állítsd! Gyere csak tél, nesztelenül kérlek, Néha szendén, benned elvegyülhet- A … Olvass tovább

Felfedezem a telet Felfedezem ezt a telet, hátha mégsem lesz túl hideg. Napocska süt, szél nem fújhat, észre veszek sok-sok újat. Felfedezem az idei telet, hozzon minél több jó kedvet. Hull a fehér, friss még puha, jól belebújok a takarómba. Onnan nézem, hogy pilinkál, minden pelyhecske hová száll. Ágra, házra, az úttesre, milyen szép sétálni … Olvass tovább

Családias tél Szeretném, ha e tél hasonlítana, a sok mókával megélt gyerekkoromra. Együtt lenne mindenki a családban, akkor is, ha eddig haragudtak egymásra! Azok is akik mostanáig gyűlöltek, járná át őket is az igaz érzés, szeretet. Szeretném, akikben valahányszor csalódtam, teljes szívemből azt Mindenkinek megbocsássam. Jó lenne összetartani, felébreszteni Őket, a zsarnok, hitszegő, kételkedőket. Jó … Olvass tovább

Kintről-befele Energiák forgószele, Ő egy sodró hurrikán, táncolni is lehet vele mert a derű nyomában jár. Mindenkin ott van a szeme a lelke néha trombítál… Minden jónak megőrzője, mégis szálló szabad madár. Csonkítója semmi szépnek, csillagoktól memorizál. Hiánnyal néz fel az égre ha késő, még akkor is vár. Az emlékek temetője, őszi/barna levél a fán. … Olvass tovább

El sem hiszem Igen. Nézz rám, megjöttél úgy vártalak, mint tavaszt a szív szómjazó lelkem, a friss forrásvizet, mint, soká tartó háború, a csendes békességet. Testem testedet melegíti… mozdulatod vágyam hevíti- dobog a szívem, ha szemedbe nézek, nincsenek szavak rá: amit most érzek. Soha nem akarlak én már távol tudni, nem akarom, magam becsapni többé. … Olvass tovább

Egyetlen Napra!!! Egyetlen egy napig a verseknek búcsút intek, Magamra erősebb pàncélt kell szegezzek. Most a padló ismét kifogott…. Ezért van az elköszönés, mert nem maradhatok ott!!! Szépet írni úgy sem tudnék ma, S szépen leírni sem ami bennem van, Hadd kapjak ma szabadnapot, mindent feledve, Hadd múljon el belőlem, mit el kell temetnem!!! 2017.06.23. … Olvass tovább