Kutrovátz Renátó Összes megtekintés: 62
Összes megtekintés: 62 A sarki boltba ugrottam le, de mire visszaértem, az emlékeket már összegyűrted és elpakoltad. Az utánad maradt űr pihent csak a szoba sarkaiban. Emlékszem, akkor tűzött a nap, és az utca kanyargott a viruló emberekkel, én a takaró alatt fáztam, vágyakozva az emlékedre. Aztán kopogott az Éjszaka a szobaajtón, felkeltem, és bágyadtan beengedtem. … Olvass tovább
Összes megtekintés: 22
Összes megtekintés: 22 Nem én változom, csak az idő múlik. Az óra kattogása takar be az estéken. S a reggeli kávéhoz, az emlékek kísérnek.
Összes megtekintés: 63
Összes megtekintés: 63 Keress meg, ha bolyongok a kertekben, a völgyekben, a naplementék, utolsó sugarain nem bújócskázom, akarom, hogy megtalálj, hogy megcsípj, hogy felébredjek rá, körülöttünk feszül a valóság Otthon kell ebben az otthontalan káoszban, egy szék, amire lerogyhatok, anélkül, hogy a végtelen nyomná a bordáimat Te kellesz nekem s egy ágy, amire boldogan terül egy … Olvass tovább
Összes megtekintés: 41
Összes megtekintés: 41 El akarok merülni a karjaidban, ahogy a part menti sziklák is a meghízott tengerben. Tudom, hogy ez nem állandó, hisz a Hold is folyton változik, egyszer sovány, egyszer kövér az égen, de egy becsapódó hullám erejéig nem akarok fuldokolni, csak érezni téged. Aztán merülni akarok benned, egyre mélyebbre, lecsorogni a bordáidon egészen a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 33
Összes megtekintés: 33 Pihenj nyugodtan, testvérem, már nem kell a gondok ölében nődögélned. Egy új dolognak lehetsz a részese, a kezedbe kaptad a sorsod és az életed. Az elvált szülők nem szenvednek tovább, ahogy a ketrecekből szabadult vadállatok sorsa is a szabadság. Lebegnek tér és feszültség nélkül hidd el szeretnek, csak szeretnek…végül. Nincs olyan, hogy egyszerű … Olvass tovább
Összes megtekintés: 50
Összes megtekintés: 50 Hét év, mindössze ennyi idő kell ahhoz, hogy letudd vedleni egy másik ember érintését. Hét év, ennyi idő kell ahhoz, hogy eltüntesd az ajkadról a megbánás keserű ízét. Mennyire érdekes, nekem hét év ahhoz is kevés lesz, hogy az első találkozásunkat teljesen elfelejtsem. Mostanában a gondolataimban keresek menedéket, s a búcsú szavaid visszhangjával … Olvass tovább
Összes megtekintés: 80
Összes megtekintés: 80 Alszanak már az utcák, miközben a magány a kabátját összehúzva csönget egy kaputelefonon. A vállának ütközök, és az arcára nézek, majd mosolyogva elindít újra, és suttogja nekem; “nem állhatok meg, még nem”. Az egyik utamon is találkoztam vele, a fekete kabátjában, sápadt arcával nézett az ablakon kifele. Köszönt minden hegynek, minden fának, miközben … Olvass tovább
Összes megtekintés: 25
Összes megtekintés: 25 már hajnalodott mire a félelmet kiráztam a takarómból az első napsugarak beszöktek az ablakon mire a rémálom maradéka eltűnt a frissen főtt kávé gyapjas gőzével együtt késő délutánra derengett mikor a parton ültem s néztem ahogy a széltől ráncosodik a Duna bőre hogy miről álmodtam hogy mitől reszkettem tetőtől-talpig az éjjel bizonytalan sötétjében … Olvass tovább
Összes megtekintés: 29
Összes megtekintés: 29 Esőcseppek Minden csendben van valami zaj, ahogy az eső kopog az ereszen, ahogy a fal összeomlik a fejemben, ahogy a szomorúságon nevetek Minden zajban van valami csend, ahogy az ágyra dőlök nehezen, ahogy minden álom eltemet, ahogy az utcán sétálok csendesen, ahogy a felhők vonulnak keletre Minden zajban van valami csend, ahogy a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 41
Összes megtekintés: 41 Tünetek 3 Már a napját se tudom, mikor gondoltam egy virágra vagy egy kövér hasú szivárványra. A párkányra támaszkodva nézek le a lassan már fátyolos utcára. Néhány hajléktalan kóborol a járdán, műanyagflakonba töltött olcsó borral. Járókelők mosolyognak a nyomorultak kárán. S üvöltenek rájuk az autók, ahogy próbálnak átcsoszogni az úton jobbról-barról. Egy fiatal … Olvass tovább
Összes megtekintés: 49
Összes megtekintés: 49 Üresek az éjszakák Üresek az éjszakák, a kávé fekete felhőkön a csillagok se sütnek át. Mikor elalszol, én átfordulok a másik felemre, hogy egy gondolatom se fertőzzön meg. Ha felkelsz, ne teríts rám a takarót. Csak pakolj össze és hagyj egy rövid búcsúlevelet az asztalon. Ne áruld el, hogy merre visznek majd a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 56
Összes megtekintés: 56 Ősszel Egyszer novemberben, mikor a tél még éppen költözött, s a dobozait pakolta, Ősszel beültem egy szűk utcában lévő kávézóba. S beszélgettünk, hogy kinek mit jelentenek a sárga vagy barna színű falevelek. Kinek a vég vagy a kezdet, a mindig szürke november. Az asztalunk mellett volt egy hatalmas ablak, azon kopogott és mutatott … Olvass tovább
Összes megtekintés: 89
Összes megtekintés: 89 – Ön is gyógyszerért jött? – kérdezte egy idős hölgy, miközben az ujjait tördelve forgatta a fejét egyik irányból a másikba. – Tessék? – kérdeztem vissza, mert olyan halkan beszélt, hogy nem hallottam tisztán a kérdését. – Ön is gyógyszerért jött? – tette fel újra kérdését, most már a hangját kicsit felemelve. – … Olvass tovább