Kutrovátz Renátó Összes megtekintés: 5
Összes megtekintés: 5 Hét év, mindössze ennyi idő kell ahhoz, hogy letudd vedleni egy másik ember érintését. Hét év, ennyi idő kell ahhoz, hogy eltüntesd az ajkadról a megbánás keserű ízét. Mennyire érdekes, nekem hét év ahhoz is kevés lesz, hogy az első találkozásunkat teljesen elfelejtsem. Mostanában a gondolataimban keresek menedéket, s a búcsú szavaid visszhangjával … Olvass tovább
Összes megtekintés: 5
Összes megtekintés: 5 Alszanak már az utcák, miközben a magány a kabátját összehúzva csönget egy kaputelefonon. A vállának ütközök, és az arcára nézek, majd mosolyogva elindít újra, és suttogja nekem; “nem állhatok meg, még nem”. Az egyik utamon is találkoztam vele, a fekete kabátjában, sápadt arcával nézett az ablakon kifele. Köszönt minden hegynek, minden fának, miközben … Olvass tovább
Összes megtekintés: 5
Összes megtekintés: 5 már hajnalodott mire a félelmet kiráztam a takarómból az első napsugarak beszöktek az ablakon mire a rémálom maradéka eltűnt a frissen főtt kávé gyapjas gőzével együtt késő délutánra derengett mikor a parton ültem s néztem ahogy a széltől ráncosodik a Duna bőre hogy miről álmodtam hogy mitől reszkettem tetőtől-talpig az éjjel bizonytalan sötétjében … Olvass tovább
Összes megtekintés: 17
Összes megtekintés: 17 Esőcseppek Minden csendben van valami zaj, ahogy az eső kopog az ereszen, ahogy a fal összeomlik a fejemben, ahogy a szomorúságon nevetek Minden zajban van valami csend, ahogy az ágyra dőlök nehezen, ahogy minden álom eltemet, ahogy az utcán sétálok csendesen, ahogy a felhők vonulnak keletre Minden zajban van valami csend, ahogy a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 31
Összes megtekintés: 31 Tünetek 3 Már a napját se tudom, mikor gondoltam egy virágra vagy egy kövér hasú szivárványra. A párkányra támaszkodva nézek le a lassan már fátyolos utcára. Néhány hajléktalan kóborol a járdán, műanyagflakonba töltött olcsó borral. Járókelők mosolyognak a nyomorultak kárán. S üvöltenek rájuk az autók, ahogy próbálnak átcsoszogni az úton jobbról-barról. Egy fiatal … Olvass tovább
Összes megtekintés: 35
Összes megtekintés: 35 Üresek az éjszakák Üresek az éjszakák, a kávé fekete felhőkön a csillagok se sütnek át. Mikor elalszol, én átfordulok a másik felemre, hogy egy gondolatom se fertőzzön meg. Ha felkelsz, ne teríts rám a takarót. Csak pakolj össze és hagyj egy rövid búcsúlevelet az asztalon. Ne áruld el, hogy merre visznek majd a … Olvass tovább
Összes megtekintés: 40
Összes megtekintés: 40 Ősszel Egyszer novemberben, mikor a tél még éppen költözött, s a dobozait pakolta, Ősszel beültem egy szűk utcában lévő kávézóba. S beszélgettünk, hogy kinek mit jelentenek a sárga vagy barna színű falevelek. Kinek a vég vagy a kezdet, a mindig szürke november. Az asztalunk mellett volt egy hatalmas ablak, azon kopogott és mutatott … Olvass tovább
Összes megtekintés: 77
Összes megtekintés: 77 – Ön is gyógyszerért jött? – kérdezte egy idős hölgy, miközben az ujjait tördelve forgatta a fejét egyik irányból a másikba. – Tessék? – kérdeztem vissza, mert olyan halkan beszélt, hogy nem hallottam tisztán a kérdését. – Ön is gyógyszerért jött? – tette fel újra kérdését, most már a hangját kicsit felemelve. – … Olvass tovább