Szerenád az éjben

Szerenád az éjben Nagy tervek érett gyümölcse, mindig más ölébe hull míg senkik vígan beszélnek szivem csatázik szenvedéllyel. Átkos, dölyfös kegyetlenség sorsom meghatározója míg mások vígan lebzselnek csókjaim röpke percek . Minden nap új menet csilingel kis vágyaim oly nagyok , hiába csendesül tüzes szivem reggel mindig újra kezdem . Szép volt minden omló estben … Olvass tovább

Átszűrt fényeken

Átszűrt fényeken Törvénybe foglaltam énekem most már minden dalom a tiéd parázsló két szemem íriszén építem átlátszó varázsigém . Bennem már minden törvény lett könnyek nélkül sodrodnak pezsegve, forró ajkadon repednek igék tüze lángoltatja bennem az égő ihletet. Törvényemben minden az enyém összetart mindent ez a szerelem testemben nászdal zeng szenten alázattal imádkozok :ölelj meg. … Olvass tovább

In secretum

In secretum Fojtogató szavakban burkoltan megcsípve dértől jegesen , kipirult arcom hevessége lázadozni merészel vérmesen , bár csuklik a dadogó nyomor kiömölnek bűzös szenvedélyek kérges tenyerem tapsolja magát de fagytól űzve,lassan megdermed. Nehezék omlik felém sugárban térden állva üldözöm magamban elfújt szélnek halvány árnyékán megrezzenő halkuló mosolyom , mert kergettem illúziót merészen hordtam ezüst koronát … Olvass tovább

Ott a "REX-ben

Ott a “REX-ben Akkor ott ott a ” Rex”-ben hol minden este teánkat szürcsöltük kettesben , nem vettem észre a színes körték villanófényében hogy homlokodat ráncba szedted szerencsém fénye elszállt előled . Lehajtott fejjel ültél leverten a másnapra gondolva vagy talán a mostanra éppen kezemet előled eltolva , mint aki unja a forró tea izét … Olvass tovább

Meggondoltan

Meggondoltan Oly csend lett közted s köztem mint mikor megáll a vonat menet s a kin kopogott görcsösen lepergö kálváriám , s mint aki ködben ténfereg könny gyűlt szemembe s mint ellenségek néztünk egymásra hidegen. Most sem tudom miért repdesett a szél lelkedben s oly kócosra fújta magát hogy szinte felrobbantotta tévelygésed zavarát . Bénára … Olvass tovább

Az ismeretlen vendég

Nahát !Biztosan ez lesz az ;! A miniszoknyás fiatal nő,aki térdig erő bőr kabátot,magassarkú csizmát és fekete kalapot viselt,megállt , hogy a házat kívülről is jól megfigyelje. Közben serényen törölgette a homlokát zsebkendőjével. -Nem rossz gondolta magában. -Remélem hogy a hozzátartozó telek is a házhoz ,tartozik. Közben türelmetlenül figyelte az utcát ,hogy nem- e érkezett … Olvass tovább

Csak szelíden

Csak szelíden A hold keskeny arcán szenvedés amott egy avar alatt száraz levél napok percek múlnak felettem , s arany lánggal ködösít a szemembe hulló fény mely áttör felhőkön míg a felkelő nap karéjt vihar tépi szét s az égbolt sötét . Mert minden csak volt benned,bennem egy mosoly szelíden halmazra járó emlék és titkos … Olvass tovább

Ha szakad

Ha szakad Te nem is érted és talán nem is érzed ahogy lebeg köztünk a lég füstöt szór az élet testűnk fölött , s holt keresztünk szendereg. Még ketten ülünk az asztal mellett ketten egymás ellen , s a vágy mi törvényt mér lebeg a kétségbeesésig szédítő kékséggel a cigarettánk füstjébe míg kezünk még összeér. … Olvass tovább

Boldogságban

Boldogságban Csókok súlyától, teherrel két karral méred ölelésekből pattanó vágyad ezernyi álomittas kéjjel, míg véredben virul a kikelet s tűzben lángol érzékeny izzadó tested. S boldogan várok szájadnak izével éhesen, szomjan és virulnak körülöttem kinyúlt karok testem felett , s bennem lobban a kimért alázat epedő vággyal asszonyi örömöm ébredésében . Mert lebegek az ég … Olvass tovább

Szélmalom

Szélmalom Néha forr bennem a harag úgy ahogy az élet farag minden mocsok ,sár és féreg telitalálatban engem ér el. Fájdalom testemben az élet vadul foszol emberségem borzadály kering felettem ugyan bizony mivé lettem. Őseim vad génjeit hordom lázongva futnék ,de kacagom hogy veszett Világ kínos terhe vagyok, édes lesz a kárhozatom . Csak gyertek … Olvass tovább

Furcsa rímtelenség

Furcsa rímtelenség E szeszélyes furcsa Világban rémes rímek is furán zokognak , kék örvények laza ringatásában metaforák is apránként elhullnak . Borzas kedvvel matatok búsan hegedűk sírnak kenetlen ,árván hangszereknek királyi tornyán rongyos álmok sírnak mogorván . Ajkamon csönd ,dalom nem enyém torzan remeg kéjes istenek keblén vágyaim halkan ringnak a hegedűn rímekbe burkolom sorsom … Olvass tovább

Elvégeztetett

Elvégeztetett Félelmetes, hogy oly gyávák vagyunk izzadt tenyerünkkel semmit nem fogunk várjuk a biztatást förtelmes lazán mert minden csak csúszik a lét talpán. Végképp kiábrándultan, tanulatlan fecsegünk ezt-azt és mondunk semmit vállunkon hordjuk léha erkölcsünk és tapsolunk minden csekélységért. Hova lett a világnak az érdemrendje hol van a kalapját megemelő király ki hozza tálcán zsíros … Olvass tovább

Tükörképem

Tükörképem Álmokkal teli szobában ezüstbe foglalt ovális tükör , mi visszaveri a tél havát holt kertemnek világában lila ábrándjaim kócosodnak forró parázsban. Míg ülök a selymes fotelben rám hullnak lila színű álmok te pedig olvasol némán monoton hangon időnként felnézel rám. az illatos fojtogató percben. És látom lilás álmaim a jövő tükrében , parfümös irónia … Olvass tovább

A hold karimája alatt

A hold karimája alatt A telihold alkonyos éjszakáján gyűrött arcán teli báj körülötte csillag világ szikrázik egy- egy pillát lassan-lassan , s amott egy pillanatra sötét felhők határán kigyúl lánggal egy emlék foszlány s a hűvös ködben vár ami talán most a miénk mi titkot takar akarattal , amit vártam néma hanggal szavamban a te … Olvass tovább

Csokorba fogva

Csokorba fogva Azon a hajnalon mikor megébredtem ösztönösen úgy éreztem itt kezdődik a boldogságom és nem gondoltam, hogy abban a percben már benne voltam a pillanatban , a boldogságban , hogy fájt már szerelmem és birtokolni szerettem minden testrészét titokban. Csak később ébredtem rá hogy elvesztettem, azt az illúziós percet ami egy fals boldogság kezdete … Olvass tovább

Szívében zúgott a sziréna [Klinikai emlékeimböl ]

Mártának a lehető legjobb pillanatban jött az ajánlat,a kolleganőjétöl akivel együtt dolgozott ,az hogy helyetesítse, egy darabig a kisboltjában ahol import ruhákat árultak. A kolleganője több napot fog hiányozni,intéznivalója volt egy kiránduló céggel egy kirándulás miatt igy elutazott a fővárosba hosszabb időre. Mártának nem okozott nagy dolgot ,hisz szinte megszokta a ruhák kesernyés illatát ,meg … Olvass tovább

Meztelen érzelmek

Meztelen érzelmek Valami fura fényt keresek tudatlan éhes művészettel ajkamon szavak érces harca még kimondani is kemények . Láthatatlan semmiségek fontoskodnak körülöttem büszke látomásaim bőrén vaskos ,mély megsebzések karcolják bőröm véresre idegsejtjeim bősz didergésével vágyam sikolt sebezhetetlen elhárítható kényszeredéssel. Csak nevessetek fura emberek a nem érdekeltség rejtelmén feltörő eszméim verhetetlenek de csak lázongó kicsiny fércek. … Olvass tovább

Fura Világban

Fura Világban Furcsa az élet idők perceiben áld és átkoz keresztet szenten , térden súgott imák zenéje harang zúgás közben némul el. Vétkes idők piros nyoszolyáján rózsaszirmok lángolnak álmot tört időknek ezüst vékony szálán az égnek lengő íves pályáján habzsolva tereli vadul nyáját, föltámadott igék vesztőjén , s a kapzsi elvek csupasz ébredése becsapott testek … Olvass tovább

A mosómedve avagy a fehér cicus története

Volt egyszer, hol nem volt egy elvarázsolt fehér cicus. Csodálatos fehér szőre csak úgy csillogott a napfényében. Egy csodálatos Fehér Palotában lakot egy külön Világban, ahol nem volt ö az úr de kialakított magának egy külön fehér Világot ahol minden tündökölt a fehérségtől. Bár megszokta az embereket, de nem engedte közel magához őket, bár tudta … Olvass tovább

Majd elfelejtem

Majd elfelejtem Mint száraz levelek gyürőtten szállnak széledő lenge kedvek , s percenként egyenként esnek a múltnak halálos ölelésében. Már semmi sem tartja ébren elfonnyadó kicsinyke szerelmed , már elfogytak a szavak némán , s a varázsnak semmi türelme. Nincsen ki simítsa fényes estén a gyönyört, csalóka hiedelmemben csak porladnak kábán öleléseink a csillagos éj … Olvass tovább