Érdemes mindig

Érdemes mindig Bátor a szív ,hogy szeretni mer merész a test ,hogy alárendelt egymásra találva ikerrendszer szoros fonodásban fölszentelt. Szívdobogással járjuk táncunk menetét kaján arcunkon érezzük leheletét gyönyör illatoknak tarka színes leplén pihegve forgunk érezve kegyeletét. Mert mindig ugyanazt kívánjuk hullám hegyein mindent kivárunk beburkolózva vérző szívek sebein lazulnak büszkén édes gyötrelmeink . Egyszer megéri … Olvass tovább

Most már késő

Most már késő Kinyújtott karomon szánalom szívem súlya inog alatta, közönyösen kattannak az órák, reám való tekintettel halkabban. És szédülök mint a körhintában, ha ajkad merészen lankad félszegen mozgok behunyt szemmel, sóhajtó lelkemen fáradt unalom. Tudom sosem lesz éber figyelmed sajnálatos módon másra tereled , s kimondott szavaim perceit élccel átváltoztatod egy víg legyintéssel . … Olvass tovább

Örök Tűzben

Örök Tűzben Van hogy néha fájón töprengek hogy fakul életem de megvetem a hervadásnak minden iszonyát panaszommal keresem Fortunát. Volt életemre borítok szemfedőt ha az istenek is majd adnak erőt bár fáj az élet apró közömbössége de méltósággal harcolok ellene. Semmi kihívás, csak csöndesség ül szívemben fájdalmas közönnyel , de kiteljesedve szítom a tüzeimet simogatva … Olvass tovább

Megadatik

Megadatik Monoton éjszakák rácsaiban lelkedben sírva zúgnak bánatok, az elmúlt idők színes rongyaiban csak csupasz emlékek botolnak. Úgy magadra maradsz átkokkal, az életnek kitágult pillanataiban nem várod a sóvárgott kegyelmet , csak vársz kakas szóra a hajnalban . De vannak néha kegyelmes percek ha kék szem pár vággyal kísérget fényes csillogó összefonódásban remegő tested újra … Olvass tovább

Szemet hunyok

Szemet hunyok Nekem csak hűs álom marad lázongó életem kis cafatja félek megtömni lobogó szívem csak dermedek sóvár irigyen . Bboldogságom megtört rendelés és rettegek,hogy elég a kevés félek hogy tervem csak képzelet s a boldogságra meg nem érek, hogy számomra a gerjedelmek oly könnyen feledésbe mennek , minden álmom oly nehéz teher szerelemből, szerelembe … Olvass tovább

A vívódás

A vívódás Mi lesz velünk e furcsa létben ha rozoga ,sántító napok keményen őrlik az örömök hangos mosolyát , s vért fakasztanak kötözött sebeken. Oly bánatos a düledező életünk hánykolódnak érzéketlen undorok ég és pokol együtt összefogottan megtervezik utolsó végszavunk. Mert bús harcok temetője a Világ, emberi testek hamvadó emléke, bilincsből szabadult színes érzelmek megtépázott … Olvass tovább

Különös csend

Különös csend Csend,különös csend körülöttem furcsa mámorság ,mint aki részeg visszafojtott bizarr lélegzettel tapogatva járom körbe a lelkem. És gúzsba kötött testemben álmokat szül a képzeletem a csend mi követ egyvégben pihenteti szüntelen a kedvem. Oly furcsa bolondos bizalmak karokként ölelnek szüntelen, s a vért hullató ködös éjben szívemben ábrándokat táplálnak. S tüzesen lángol szemem … Olvass tovább

A szerelem mámorában

A szerelem mámorában Úgy űzött a vágy feléd, értelmetlen lázas érzés bőrömön ringott a kezed, ujjaim csókolták gyöngén. Türelmetlen mozdulatokban ahogy első éjszakánk esett ziláltan kergettük vágyaink s szívem szívedbe veszett. Kapkodó apró lihegésünkben benne volt minden csoda szoros kéjjel telt testünkben ikrek lettünk szívverésünkben . S vártuk a mámor ébredését felettünk kattogott a perc … Olvass tovább

A Marosfői sitábor és Nicu Ceausescu

Csodálatos tél volt akkor is 1978 telén ,amikor elindultunk a téli edző táborba. Vastag rétegben állt a hó az ágakon.Olyan volt kint mint egy mesevilág.Minden fehérben ,csillogott Gyors tempóban készítettem hátizsákomat ,nagyon szerettem a téli vakációs edzőtábort , persze a sízés örömét nem is emlegetem. Sokan voltunk testvérek így nem sok holmim volt, általában a … Olvass tovább

Az a holnap

Az a holnap A vágyakat már rég elűzted hagyod kergetőzni más utakon, szíved könnyedén elengeded lelked sekélyén bágyadozzon. Bár mindennap új csodára kélsz, szemeid virrasztanak éjszakát titkos útjaid majd kereszteződnek áthágva minden nyoszolyát . Úgy kergetőzik reményeid álma fodros hajnalok bibor bársonyán, vágy s cél nem zárt mindörökre, csendben simítják tested éjszakán. Követelőzöl halkuló szavakkal … Olvass tovább

Fukar szerelem

Fukar szerelem Dédelgetett perceimben dobog szívemben az üresség vad álma, kókadó fejemben százféle gondok tolakodnak, mint varázs hatalma, s oly érthetetlen, mély nyögések, színekkel tarkított, fájó keservek háborognak bennem szüntelen, míg vágymadár száll fejem felett. S állok tiszta szívvel a szélben, mellemnek csapódnak ádáz tövisek, minden sóhajtásom külön egyveleg hegedű húrjainak hullámzó rezgésében. Testem megtelik … Olvass tovább

Fagyöngy – Hetedik történet

Az Isten amikor teremtette a Világot először az eget árasztotta el emberekkel , növényekkel és állatokkal. Majd a földre küldött belőlük egy-egy példányt, hogy szaporodjanak és elárasszák, szépítsék a földet. Ahogy a földre értek minden növény elhelyezkedett valahol, majd szaporodva szépítették maguk körül a Földet, csodásan beborítva mindent. Az Isten minden növényből küldött egy-egy példányt. … Olvass tovább

A vágy

A vágy Félszegen simulok hozzád testem követel , barka ágak lengnek feletted tavaszban mérik a szerelmem forgó szél kavarja porát mi hozzád cövekel, párás légnek tündéri ágyán örülünk együttlétünknek. Megáll a perc dús gyönyörben az éjjeli csendben , s egymásban pihenni térünk a pillanatok puha pihéjében hévvel vad ölelésben , csókos kedvünk találkozásán hasítson belénk … Olvass tovább

A vén diófa

A vén diófa A nagy lombos vén diófák az éjben bölcsen hajladoznak dalt suttognak nagyon régit lelkem sokszor felébresztik , görcsös évek múltja után emléküket elringatják. Egymás között elsuttogják az eltelt évszázadokat : A kislányt ki körbefutott törzsük körül játszadozott a kisfiút ki nagy lett talán és várta vissza a szép leányt a sárgarigót ki … Olvass tovább

Sistergő Föld

Sistergő Föld Füstölög az ég ,sistereg a Föld,forgó homály minden s kavarognak csendben bolyongó lelkek hittel , megtelve az élet nehezétől bűnbe esve vagy bűntelen vergődnek egy helyben. Mert minden árnyék és szín, körülvesz megmeredve , s éber érzékeid ösztönösen simogatják megtört szíved, s nyirkos ereidben meg zúg hullámosan áttetsző élményed feszülten, társadat keresve. Oly … Olvass tovább

A bók

A bók Szertelen életnek a kegyetlen percei, mikor úgy érzed, egyedül vagy sóhajok, mik keringtek itt-ott körülötted, téblábolva, lassan lemaradnak, forgatod fejedet kapkodva gyenge fuvallat csapja arcodat, legyintesz gyengén, legyőzötten valamikor hercegnéként imádtak s ha kérkedsz szerelmed vad lángjával, volt és nincs uralmad teremtője lenézően emeli kalapját előtted, és furcsán elviseli tekinteted, percek illúziója leng … Olvass tovább

Merészen

Merészen Bár szívem panasza zord , csak visszhangzik ami volt a koldus háborúmnak kezdete dallal,tánccal zörgette ablakát a kudarc élet halála között, magánynak talánya vijjogott felettem mit nem feledtem, s diadalt arattam csókkal, s két ember keringős harca összecsuklott magába zárva a párosság csendjét. Új szerelem rövid keringője, tétovázik eléje- feléje, a hátramaradt emlék ébrenlétén … Olvass tovább

Tebenned

Tebenned Ha tenger vagyok s átevezel hullámaimon könnyedén , puha homokban megpihensz mit terítettem az éj neszén . Mert nincs megállás csókjainkban hol itt ,hol ott csattan , felezzük az időt magunkban osztozunk minden ajándékban. Mert oly rövid az élet és fáj a mulandóság kincse bágyadtan kerülgeti testünk könnyelműen illan a perce. Bennem némán suttog … Olvass tovább

Röpke pillanatok

Röpke pillanatok Emlékszel?Mikor megismertelek tavasz kezdetén hűvös délután , a vízpartján virágzott a boldogság kezeink egymásban holnapot kutatták. Ujjongtunk a másnap lopott csókjának szemeinkben fürödtek szeszélyesen a feltörő sóhajunk oly természetesen fájni kezdett a boldogság kedélyesen. Minden egyszerre oly természetes lett a hideg szélben csókoltunk szelíden kezdenünk kellett a szót, mi lehullott s kacagva repültek … Olvass tovább

Az öszi hajnal

Az őszi hajnal A szétfoszló párás fellegeken hajnalban a pirkadat percében, még csak hold karimát ölelsz , míg az ég tavában fáklya fények tükrös csillogással rengnek , s a rozsda színű ősz havából ölünkbe hullnak ébredések. Mert nincs nappalunk még csak a pirkadat érkezett , bölcs mosollyal szőke álom kavarog a fejünk felett , s … Olvass tovább