Németh Balázs

Huszonnégy óra a Kísértetekkel 1. fejezet Puzzle szoba Az étterem úgy nézett ki a fekete fehér kockás járólapokkal, mint egy ötvenes évekbeli az emberek által közkedvelt helyként használt vendéglő. Egy szakad inget és nadrágot viselő alak belépett az ajtón a félhomályba, mert a fények játéka csak oda világított ahol asztalok voltak a helyiségben. A férfi … Olvass tovább

Halloweeni horror Október utolsó napjait töltöttem kint az udvaron és a megsárgult levelek surrogtak a lábam alatt. A barátaim – Tim, Brian és Cintia, na persze meg jó magam – nagyon vártuk a halloweent, mert ez lesz az első olyan halloweenünk amit nem otthon töltünk. Tele volt a város mindenféle mendemondákkal, hogy azon az éjszakán, … Olvass tovább

A százötven éves nő Egykor élt a világtól elzárva egy rút boszorkány, akiről azt mondták az őt ismerők, hogy az öreg istennél is idősebb. Százötven esztendeje szennyezte létével ezt a földet, de nem volt ám mindig ilyen magányos. Ezt az időt annak köszönhette Lucia, hogy találkozott egy férfival, még amikor a mostani életkorát megfelezte és … Olvass tovább

A teniszoktató Mivel Owen a szülői támogatásra nem számíthatott, és elég kevés törődést kapott az anyjától, aki éreztette vele, hogy ő csak egy kolonc a nyakán, így szépen lassan kialakult benne ez az érzés, és magányos farkasként kell neki boldogulni az élet rengetegében. Zárkózott lett, és olyan érzés kezdte hatalmába keríteni, mintha egy másik én … Olvass tovább

Alig vártam Az nap reggel, amikor felébredtem kinéztem az ablakon és napsütéses idő látképe tárult a szemem elé. A fák fürdették törzsüket és leveleiket egyaránt a nap sugaraiban, amiktől boldognak látszottak, mert fényfürdőt vettek egy olyan napon, amikor minden tökéletesnek látszott és csak az öröm volt az élet színterén, mint halhatatlan boldogság. Lekászálódtam az ágyról … Olvass tovább

Az utas Amikor kinyitotta a vonat ajtaját és belépett a vagonba olyan vonzónak és kecsesnek láttam, mint eddig még senkit ezen a világon. Leült velem szemben a csomagjait az ülések feletti rekeszekbe helyezte és kényelembe helyezte magát a hosszú út előtt. Az úti cél Boston volt, mert az egyetem sebészeti hallgatója voltan. Egy ideig csak … Olvass tovább

Brian Trevol egy békés kis városban nőtt fel a Maine állambeli Portlendben. Már gyerekkorában keringtek a rémtörténetek a városban levő házról, amit még mind a mai napig nem lakik senki. S ki tudja, hogy miért. A rossz nyelvek azt beszélik, hogy a család, aki benne lakott, nem volt épelméjű, s ezért gyakran játszadoztak egymás testi … Olvass tovább

Valamikor a tinédzser korom közepén megismertem Tonyt, aki jóképű srác volt, és csak úgy döglöttek utána a csajok. Persze ez természetes dolog volt akkor, amikor majdnem minden srácnak csak a lábai voltak azok, amiken eljöhetett a suliba. Nem úgy, mint Tony, mert ő egy fekete Mustang GT-vel járt minden nap. Különösen sosem szerettem az autókat, … Olvass tovább

Amikor beugrott a vízbe én csak álltam a parton és néztem a víz felszínét, amíg ő fel nem bukkant újra. Hihetetlen jó érzés volt vele lenni olyankor úgy éreztem megszűnik a világ és csak ő meg én vagyunk ezen a bolygón. Csodálatos volt. Kérlelt, hogy menjek be hozzá és mártózzak meg a hűs vízben, de … Olvass tovább

A pedellus Ott ült egyedül a folyósón és azon tűnődött mit rontott el. Haza menni, nem mert mivel a szülei régi módiak voltak, és amikor rossz jegyet kapott szíjjal szokták díjazni a gyermeki tudatlanság eredményét. Félt. Félt a hangos szótól, félt az ütésektől, amit már oly rég megszokott és természetesnek vett pedig tudta legbelül, hogy … Olvass tovább

Gyakran azt mondják, hogy a gyereknek azt kell csinálni, amit a szülei mondanak. Egy ideig ez működik is. Velem is így volt. S egy idő után kezdtem elhidegülni a családtól és kicsapongó életet élni. Mert akkor ez volt a jó számomra. Ezekkel a szavakkal emlékszik vissza Thomas Mcbride arra, hogy miért is tagadta ki a … Olvass tovább

Ültem a szobámban egyik este, és Jack társaságában némán meredtem magam elé. Ő nem szólt semmit, hisz nem is szólhatott, mert adottságához mérten csak várni tudott, és türelmes módon barátsággal viseltetett irántam. A félhomály úgy font körbe, mintha egy sűrű erdő közepében lennék az éjszaka kellős közepén. Anyám kezdett félteni tőle, amikor Jack belépett az … Olvass tovább

Ott ült egyedül a folyosón és azon tűnődött mit rontott el. Haza menni, nem mert mivel a szülei régi módiak voltak, és amikor rossz jegyet kapott szíjjal szokták díjazni a gyermeki tudatlanság eredményét. Félt. Félt a hangos szótól, félt az ütésektől, amit már oly rég megszokott és természetesnek vett pedig tudta legbelül, hogy ez így … Olvass tovább

Amikor Laurent Mcbride úgy döntött, hogy bevonul. és az életét a hazájának szenteli, nem éppen lehetett rózsásnak mondani a helyzetet. Az Amerikai Egyesült Államok hadserege akkor toborzott önkénteseket egy bevetésre, ahol Irakba kellett menni a muszlim terroristákat és a gyermekeket gyilkoló embereket likvidálni. Laurentnek épp akkor volt születendőben a kisfia, akit Susan, Laurent menyasszonya hordott … Olvass tovább

1. fejezet Csak ült a sötét szobában és a cigarettafüstöt bámulta, ahogy gomolygott az ablak felé. Magába zuhant gondolataival és a súlyos teherrel, hogy nem lehet már az, aki volt, soha, mert megölte az egyetlen személyt, akit igazán szeretett. A lelke mélyén ő is halott volt, már nagyon régóta ezt érezte, de nem gondolta volna, … Olvass tovább

A város ahol lakom egy elég kevés lelket számláló kis hely az országban. Ez a hely nem volt más, mint World Hill. Soha nem gondoltam, hogy itt fogok kikötni én, aki mindig is azt tartottam, hogy a munka nem szégyen. Inkább az a szégyen, ha az ember tudna dolgozni csak a lustaság és a nem … Olvass tovább

Utas, a halál mellett Jill Croswell mindig is az a nő volt, aki a férjének alárendelte magát. Nem volt ez másképp akkor, sem amikor a férjét Matt Gillighamat a híres grafikusművészt elütötte egy autó a házuktól nem messze lévő kisbolt előtt. Matt nagyon sokat ivott és rendszeresen verte a feleségét, amikor önkívületi állapotba itta magát. … Olvass tovább