Barna Józsefné Érző szív-lélek Boldog tavaszvárás idején, csodás május, a szívében él. lelkéből látja a szép tavaszt, Napot, és énekes madarat. Remény szabadsága ott szunnyad, keresi szüntelen az utat. Földből előbukkanó színek, festik újra a vérző szívet. Összefonódó test, és lélek, együtt ők már sohasem félnek. Tavasznak gyönyörű virága, rózsás kertek élővilága. 2020.03.24.
Az asszony és két gyermeke Tanyán élt egy asszony, s két gyermeke, sok kész kosár állt sorban mellette. Kosárfonás volt a lételeme, alig, alig látó, mind két szeme. Szép virágok, az árkos út mellett, köztük piros rózsák, a legszebbek. A legközelebbi piac messze, nem káros, őket ez megedzette. A Rákos patak felett átmentek, a piacon … Olvass tovább
Létra fokán Szárnyas tar teste ott fenn az égen repül, érte nyúlok, el nem érem. Oly távoli, égszínű mennyország, kapaszkodom, nem érek tehozzád. A létra magas fokán állok, szép csillagok, türelmesen várok. Emlékembe belevéstem, ott van, régen öleltük egymást, boldogan! Látom, ahogy a Hold ölel csillagot, a létra fokán didergek, megfagyok. Ó, kérlek, segíts nekem, … Olvass tovább
Koronavírus Légy fegyelmezett, nem különb a többinél, távolról szeress! Használd a szappant, tartsd be a szabályokat, otthonodban légy! Ne félj semmitől, a jövő jobbat hozhat, élhetsz boldogan! 2020.03.14.
Palócföldön Nagyi várja szép Lucát, süt neki jó pampuskát. Masina ont meleget, kutács kap, ott szerepet. Szorgos csinka, ő csacska, tengerit visz a padra. Kéznél van a lajtorja, azt a falhoz pakolja. Padon nesz,-tán menetke? Ott áll a lány, reszketve. Tele rocska felborul, a tengeri szétgurul. Lemászik a falétrán, fánk már várja,- jónéhány. Még a … Olvass tovább
Gondolatok Ülni a megszokott régi padon, hagyni szárnyalni a gondolatot. Könnyed tavasz, a pillangó szárnyán, a Föld, csodákat hordoz a hátán. A Május, már a kertek alatt járt, szellő hozta orgona illatát. A Nap is fényesebben ragyogott, fénylő, holdas éjszakák, otthonok. Emlékek között, kutatni szépet, nézni, nézni, egy megkopott képet. Számolni az akácfa levelet, vajon … Olvass tovább
Március /Apeva verseim / Te édes Március, tavaszunknak gyönyörűsége! Már hallja mindenki márciusban a pacsirta dalt. Dús, tavasz hírnöke, márciusi virágos illat. 2020.03.03.
Ősszel a rét Virág halmaztól pompázott a rét, amikor kezed, lágyan hozzám ért. Már végképp üres a tér számomra, hajnali madár tér ablakomba. Miért nem ért a madár emberül? Szárny csapkodva magasba elrepül. Szívem halvány lett, mint ősszel a rét, szomorú versem a végéhez ért. 2020.02.28.
Álom hegedű Végtelen csend öleli körül a tengert, kikötő és hajó, álmodik a csendben. A semmiből, ott terem egy szép, barna lány, hegedű a lelki társa, és a magány. Nézi a csillagokat,- fényes gyűrűjét, lassan megöleli, karcsú hegedűjét. Lágyan siklik deli vonó, a húrjain, elindult a leány az álmok útjain. A holdfényes tenger partot, búsan … Olvass tovább
\”Ölelni akarom lelkemmel, lelkedet\” /Akrosztichon/ Ö lelnélek szenvedéllyel L elkemből, úgy szeretnélek! E lmerülni szép szemedben! L ehoznám a csillagokat, N yári éjben ragyogókat I dilli, bájos csókomat, A jkadra, lágyan hinteném. K ellesz nekem éj peremén! A hogy a fénnyel teli holdat, R eszketve, lopva, karolva, O ly lágyan reád hajolva, M ondanám százszor, … Olvass tovább
Nap, Hold, csillagok Ki korán reggel látja még a holdat, látni véli, a hegy ormán, hó olvad. Virul, amikor az álmos nap feljő, érzi, tudja, hogy élni vágy, esendő. Röpke pillanatok, és a madarak szárnyalók, -a messzeségben-, hallgatnak. Kertek alatt somfordál a kikelet, a hó alól, kicsi virág integet. Aki éjszaka lát fénylő csillagot, szeme … Olvass tovább
Úton Megfogantunk, csodás virág kelyhében, lubickolunk a belső boldogságban, virágzó, jó édesanya méhében. Indít, kiszámíthatatlan világba. Cseperedünk, tekintetek, és kezek, óvnak, szeretetet, gyöngyöket adnak. Erőn felül jó irányba terelnek, soha nem nézik, cserébe mit kapnak. Egytől- egyig, elindulunk az úton, a sorsban, a kifürkészhetetlenben, nekünk mindhalálig, szeretet jusson! Egy nemes cél, a világegyetemben. 2020.02.18.
Lennék Lennék tündöklő napsugár, bearanyoznám a világ talaját! Lennék könnyű kék madár, a boldogságot kérném, és odaadnám! Lennék a mezőn viruló virág, hallgatnám a gyermekek vidám kacaját. Lennék csordogáló kis patak, csendben folydogálnék a zöld fák alatt. Lennék a kanyargó folyók árja, melyet a tenger tárt karokkal várna! Lennék kósza, keringő szellő, álomba ringatnám a … Olvass tovább
Célhoz a sínen Hegyek között, a völgyben napvilág, pöfögve zakatolnak masinák, sorban, szép jegenyenyár daliák. Összesúgnak, mint padon az asszonyok, vajon mindig lesznek szép holnapok? Hoznak e szerelmet a vonatok. Hosszú út vezet, rajttól a célig, köttetnek szerelmek, magas égig, életünket kísérik, mind végig. Jönnek, mennek, a vonatok, s fények, találkozik a test, és a … Olvass tovább
A hajó Nézem a zöldre festett hidat, északon, de sokszor zakatolt velem itt, vonatom! Ifjú korom emléke, régi gőzöse, hétvégi vidám ingázásom öröme. A jó öreg, lassú gőzös ablakán át, felhőtlenül nézhettem, Isten csodáját. Utaztam, újra bekacsintott a múltam, akkoriban még, tizenhét éves voltam. Azóta, tengernyi víz folyt le a Dunán, a régi szép emlékezés … Olvass tovább
Így éltek anyáink Ej, mai lányok, asszonyok, hozzátok halkan, így szólok! Kinn a határban nagyapó, vele kapa, s víg nagyanyó. Fitnesz földön súlyt emeltek, friss, házi kenyeret ettek. Mellé, finom szalonna járt, vörös hagymát ki nem hagyták. Határtól, hazáig séta, délután, finom a répa. Aludni, imával tértek, de sok, szép évet megéltek! * Libbenek a … Olvass tovább
Küszöbön a vágy Újra, kopott küszöbömön a vágy, halkan kopogtat, megint sírhatok. Minden zengő madár hű párt talál, félelmeimmel, árván, itt vagyok! Csak vagyok mélán, és te hívsz, gyere, szép ajkaddal mondd nekem, mit kívánsz? Tarka pillangó lennék kezeden ülő, mely a csendben pihenni vágy! Lennék, akár hömpölygő, vad folyó, és, te lennél folyóm száraz … Olvass tovább
Amikor olvasok A jó könyv örömöt ad olvasásra. Esténként, amikor magányos vagyok, kedvenc helyre dőlök, a vén nyugágyra, izgatottan, éjszakán át olvasok. Gyógyítom a lelkem, mikor olvasok. Falom a sorokat, ha fáj a szemem, kis ideig pihenek, abba hagyom, vágy bennem a könyv iránti szeretet. Megvisel a sok gonosz cselekedet, üdvösségükért elmondok egy imát. Fiktív … Olvass tovább
Beszélgessünk Néma gyereknek anyja sem érti szavát, főképp, apja, gagyogj csak, baba! „Aki hallgat, ritkán vét,” van, mikor jó a ritka beszéd, kedvesem, beszélj! Ha tudod, csak akkor mondd, abból nem lehet sohasem gond, csak beszélj legott! Ki vajmi keveset mond, még lehet nagyon-nagyon okos, beszélj, az fontos! Magát okosnak tartja, sok körítés a beszéd … Olvass tovább
Szeretetben élni Mesés babérokra sohasem vágytam, csak álmomban születhettem burokban. Ami nekem nehéz volt, könnyű másnak, falétra fokán, felfelé rukkoltam. Jó Isten a szerelmet is megadta. Aki tapasztalta mily csodás érzés, tudhatja, a szeretet összetartja életünket, ennél nincs nagyobb érték. Teremts nekünk szép családi életet, eltűnődtem, milyen lenne nélküled. Vagyont ne ígérj, s ne ígérj … Olvass tovább