Demény Beáta

Hópehelytánc: Tizennyolcadik történet: Táncoló hópelyhek

Szerző: HozzászólásKategória (Archív) pályázati prózák

Összes megtekintés: 26 

Összes megtekintés: 26  November végi köd és sötétség, az elmúlás dermedt mozdulatlansága mered be az ablakon. A halál szelével félelemben tartott emberek lelke didereg vackaikban. Isten fia Jézus erőtlenül csüng a kereszten. Vajon miért nem az isteni minőséget, az ember szeretetét, az igazságosságát, a gyógyító csodáit éltetik? Törvények? Miért távolodtak oly messze Isten törvényeitől? Sötétség imádók, … Olvass tovább

Levélen a tollpihe

Szerző: 4 hozzászólásKategória Verselő versek

Összes megtekintés: 49 

Összes megtekintés: 49  Levélen a tollpihe Gyertyafénynél pennát mozgat egy kéz, gyöngybetűkkel a levél mindjárt kész. Serceg a papír, ahogy a toll ír. Tartalma fontos e levélnek, írója szavai szépen zenélnek. Ujja tintától foltos, de ez most nem fontos. Tollpihe száll a papírra, mire írója üzenetét megírja. Már csonkig égett a gyertya, az alkotó fejét álomra … Olvass tovább

Csend és vihar: Huszonegyedik történet: Parittyás Palkó

Szerző: 3 hozzászólásKategória (Archív) pályázati prózák

Összes megtekintés: 31 

Összes megtekintés: 31  Tíz éves forma leányka voltam. Télen, amikor a falu házainak ablakairól még a zsaluk sem nyíltak ki, petróleumlámpa fényénél mondtuk el az esti imádságot. Bizony korán kerültem ágyba és igencsak jól esett bebújni a frissen tömött libatollas paplan alá. Reggelente zörgettek a gyerekek, a Julcsi meg a Marcsi, a Pisti meg a Palcsi, … Olvass tovább

Vihar és csend

Szerző: 4 hozzászólásKategória Verselő versek

Összes megtekintés: 54 

Összes megtekintés: 54  Vihar és csend Még dermed a csend, feszültség vibrál. Sötét sejtelem. Jaj nekem! Érzem valami készül, a világ feketén kékül. Börtönbe zárt lelkek, szabadságért zengnek. Valami készül, valami készül. vajúdva szül az igazság, vihar mosta gazság. S újra csend valahol bent. Béke és szabadság!

Őszi levelek

Szerző: 4 hozzászólásKategória Verselő versek

Összes megtekintés: 75 

Összes megtekintés: 75  Őszi levelek Még nyár van, e hazában, az égi tűz még paradicsomot érlel, de az ősz már bebocsátást kérlel. Gazdag még a levél klorofilban, de hamarosan elfárad, és az élet belőle kiszárad. Én egyre csak figyelek, hogyan változnak a levelek. S mikor, hajnalban didereg a lehelet, lehullanak a levelek. Figyelek, csak figyelek, ajtómon … Olvass tovább

Mi ez?

Szerző: 4 hozzászólásKategória Verselő versek

Összes megtekintés: 61 

Összes megtekintés: 61  Mi ez? Nyakadon hordod, de nem sál. Elválaszthatatlan két testvér. Az egyik realista, és praktikus, a másik művészi, és muzsikus. A bal verbális, a jobb vizuális, terveket gyárt, míg párja ötleteket ont, analizál, részekre bont. A másik az egészet látja, a képek jó barátja. Hideg logika a bal dolga, míg a jobb az … Olvass tovább

Szabadság

Szerző: 2 hozzászólásKategória Verselő versek

Összes megtekintés: 91 

Összes megtekintés: 91  Szabadság Sugár koronával fejemen. a melegtől izzadt tenyerem. Álmodozva baktattam búza tenger partján a csodából kaphattam. Encián kék virágok színesítik e világot. A levegő áll, csak a pillangó száll pipacs fodrán hintázik, gondtalanul mélázik. Megállt az idő. Széna kazal csalogat, süppedős fotel ő. Arcomat szelíd szellő csókolja, a delelő nap barnítja. Behunyom szemem, … Olvass tovább

Éjszaka

Szerző: 3 hozzászólásKategória Verselő versek

Összes megtekintés: 86 

Összes megtekintés: 86  Éjszaka Éjkirálynő fátyla, ráborult a tájra, csillagok kacsintanak, amíg a hegyek alszanak. Az éjszakai égen Hold vigyorog szépen. Zümmög a csend, milyen jó itt bent a paplanos ágyban, álomban jártam. Paripa húzta a Göncöl szekeret, szél pörgette az ezüst kereket. Augusztusi hullócsillag reményeket megcsillant.

Ilyen szép a világ

Szerző: HozzászólásKategória Verselő versek

Összes megtekintés: 77 

Összes megtekintés: 77  Ilyen szép a világ A határtalan természet, az élet filmje. madár fütty az élet zenéje, gyümölcs az élet íze, éltető anyaföldben az élet kincse, tavaszi virágillat, az élet illata, életet ad a Nap sugara. Szép, ami élő, bizony nem gép ő. Aki ezt gépen keresi, ő az életet nem leli.

Ebben a pillanatban

Szerző: 2 hozzászólásKategória Verselő versek

Összes megtekintés: 83 

Összes megtekintés: 83  Ebben a pillanatban Ebben a pillanatban egy parfüm illat illan. Ez az illanat, melyet őriz a pillanat, az emlékben megmaradt. Szempillán a könny, ül, mint egy üveggyöngy, mikor az illat emléke, a lélek kelléke.

Új nap: Második történet

Szerző: 4 hozzászólásKategória (Archív) pályázati prózák

Összes megtekintés: 176 

Összes megtekintés: 176  Vera gondolatait a várakozás izgalma uralja. Hány új nap telt el azóta, mióta Attilát nem látta. Harminchat év. Agya komputer funkcióra vált, még szerencse, hogy mindig jól ment a matek. Tizenháromezerszáznegyvennap. Hamarosan itt lesz régi szerelme! A múlt képei filmként peregnek előtte. Tulajdonképpen nem is tudja, miért lett vége? Sokáig fájdalmas űr kínozta … Olvass tovább

Új nap

Szerző: 7 hozzászólásKategória Verselő versek

Összes megtekintés: 119 

Összes megtekintés: 119  Új nap A tegnap, a volt napja, a holnap a lesz napja, a ma, a most napja. Tegnapról mára új nap lett, máról- holnapra egy újabb nap lesz. Minden nap, egy új nap. Életed új lehetőséget kap!

Téli világ

Szerző: 2 hozzászólásKategória Verselő versek

Összes megtekintés: 114 

Összes megtekintés: 114  Téli világ / görög mitológia nyomán/ Demeter derekán dermedt dér diderget. Szomorú szemei, szeretet leánya szökése szőte hiánya, Hadész hívta hazájába. Hallotta Héliosz hangjában. Virágzó világa, várat magára. Eljön majd a nap, mikor Perszephoné Hadésztól szabadságot kap. Megered a mag, ÉLETET AD.

Új remény: Tizenegyedik történet

Szerző: 7 hozzászólásKategória (Archív) pályázati prózák

Összes megtekintés: 147 

Összes megtekintés: 147  Isten teremtette az embert, saját képére. Életet és bőséget adott neki. Erdőket, tele erdei gyümölccsel, bogyókkal, gyógynövényekkel, ehető gyökerekkel. Forrásokat, tiszta vízzel. – Saját képemre teremtettem, lelkemet belé leheltem. Adok neki szabad akaratot, nézzük mit kezd vele. – gondolta az Úr, és elkezdte isteni játékát. Az ember kezdetben elfogadta Isten ajándékát. Ette a … Olvass tovább

Karácsonyi történet: Tizenötödik történet: Fáni néni mézeskalácsa

Szerző: 2 hozzászólásKategória (Archív) pályázati prózák

Összes megtekintés: 91 

Összes megtekintés: 91  A nyolcvanas évei derekán járó, madárcsontú nénike, csendes magányban ül a régimódi konyhaasztalnál. – Nemsokára karácsony! Hamarosan jönnek az ő drága unokái. – gondolja magában. Eres, ráncos kis kezei közé fogja az elsárgult naptárt. – Egy, kettő, három, négy nap, és megérkezik a nyugdíj. Mit is ajándékozhatna az unokáinak? Ceruzát és papírt vesz … Olvass tovább

Téli világ

Szerző: 5 hozzászólásKategória Verselő versek

Összes megtekintés: 114 

Összes megtekintés: 114  Téli világ Most írjuk december havát, szekrényemből előkerült a kabát. Uralkodik a sötét, köd lepellel burkol az ég. Sorban állnak a tűzifák, a kandallót egyre táplálják. Kint a kopasz fák dideregnek, bent a tűzben melegednek. Lelassul az élet, alszik a természet. Éhes a madár, az etetőbe beszáll. Kinek van kedve, kimenni a hidegbe? … Olvass tovább

Ősz derekán

Szerző: 2 hozzászólásKategória Verselő versek

Összes megtekintés: 88 

Összes megtekintés: 88  Ősz derekán Fáradt szemeivel pislog a nap, most egy időre pihenőt kap. Sokat mosolygott a nyáron, ott volt ő tengeren, hegyen és tisztáson. Isten kockát dob asztalán. Ősz. Jó lesz az, talán. Szél bújik a kabátba, száraz levél a barátja. Fák elvesztik hajukat, gereblye fésüli lombjukat. Burkát veti a dió, elbújik a rigó. … Olvass tovább

Hajnal

Szerző: 4 hozzászólásKategória Verselő versek

Összes megtekintés: 124 

Összes megtekintés: 124  Hajnal Felhasad az éj fekete leple, előbújik a világosság teste. Pont olyan lassan, ahogy a bimbó pattan. Köszönti a kakas, hangja hosszú, magas. Pacsirta álmából riad, torkából énekhangot kiad. Szeméből kitörli álmát a Nap, mező fölött vígan kacsingat. Lassan nyílik egy ablak, rajta a hajnal hűvös szele bebaktat. Elhallgat a kakas, zümmög a … Olvass tovább

Bűvölet: Hetedik történet

Szerző: 1 hozzászólásKategória (Archív) pályázati prózák

Összes megtekintés: 152 

Összes megtekintés: 152  Kedves Olvasó! Jártál-e már Pilisszántón, a Csillagösvényen felfelé, a Sziklakápolnánál? Ha igen, látod magad előtt a képet, amiről most írni fogok. Ha még nem, akkor használd a képzelőerődet! Vagy menj el, és nézd meg! Ha megállsz a kápolna előterénél, magába szippant a panoráma. A bűvölet, Boldogasszony kapujában, a magyar Föld, ami összekapcsol, egy … Olvass tovább

Nyaklánc: Második történet

Szerző: 4 hozzászólásKategória (Archív) pályázati prózák

Összes megtekintés: 185 

Összes megtekintés: 185  A lánc szó nekem egy emléket hordoz, a szüleim emlékét. Egyik évben édesapám karácsonyi ajándéka édesanyámnak, és nekem is , egy- egy, szép kis díszdobozba rejtett ékszer volt. Ekkor, édesanyám egy nyakláncot kapott, melyen egy ovális medál lógott, rajta cizellált virágmintával. Anyukám nagy becsben tartotta. Leginkább valamilyen egyszerű pulóverhez hordta, így megjelenését finom … Olvass tovább