Lucas Böbke
@Bobke
Írói nevem: Böbke Lucas író. Szolnokon születtem egy művészcsaládban, ahol a zene és az irodalom mindig is meghatározó szerepet játszott az életemben. Édesapám, aki hegedűművész volt, már gyermekkoromban elültette bennem a művészetek iránti mély vonzalmat. Rendezvény szervezőként dolgoztam. Nyugdíjba vonulásomat követően, 2023-ban valóra váltottam gyermekkori álmomat: az írásnak szenteltem magam. Munkáim középpontjában az emberi sorsok, érzelmek és titkok állnak, mindig azzal a céllal, hogy megérintsem és elgondolkodtassam az olvasókat. Szeretek a valóság és a fantázia határmezsgyéjén egyensúlyozni, ötvözve a misztikumot a mindennapokkal, hogy új perspektívákat tárjak az olvasók elé. Több regényem novellám és verseim jelent meg. Az írás számomra nem csupán alkotás, hanem egyfajta belső utazás is – szenvedély, amelyen keresztül megoszthatom gondolataimat, érzéseimet és élettapasztalataimat a világgal.
(Archív) pályázati versek
- Amikor még fogtad a kezem..
- Emlékek között
- Fohász a békéért
- Anyám keze
- Elmerengő lélek
- A fény visszatér
- Talán majd egyszer…
- A levél
Beküldött versek
Verselő versek
Tollforgató történetek
(Archív) pályázati prózák
- Úton: Hatodik történet: ÚTÓN
- Vihar: Tizenegyedik történet: A vadló és a lány
- Tavaszi pillanatok: Tizenhetedik történet: Be nem teljesült szerelem
- A fal mögött
- Bogáncs öröksége
- A három kívánság
- Múzsa: Tizenötödik történet: Trubadúr álom múzsája
- A Farkasok Árnyéka
- A levél, amit még mindig őrzök – és amit sosem küldtem el.