Bogárné Sárközi Ilona Csak a csend Csak a csend, mi szobáját betölti, néma a ház, ridegek a falak, kis nyugdíját borocskára költi, és asztalán nincs néhány jó falat. Magányosan telik el az ünnep, rég nem nyitja rá az ajtót senki, barát, rokonság is mind eltűnnek, hasztalan már ezen keseregni. Térül-fordul, hiányzik az asszony, karácsonyi meghitt pillanatok, gyerekzsivaj, mosolyok … Olvass tovább
Van fájdalom, mi sosem múlik, örökké tart a síron túlig, és könnyel áztatott a párna, ki magányos, mert nincsen párja. Játszik veled a képzeleted, megölelnéd, de nem teheted, eszedbe jutnak csodás évek, szépek voltak az együttlétek. Angyalokhoz felszállt a mennybe, a magasságos így rendelte, az életért harcolt, míg tudott, hiába, a sors nem alkudott. És … Olvass tovább
Kislány korában az ember lánya meg akarja váltani a világot. Szentül meg voltam győződve arról, hogy szerény személyem lesz az, akire mindenki felfigyel, mert úgy fogom hirdetni a békét és a szeretetet, hogy emberek tömege zokogva borul a lábam elé, bűnbocsánatért esdekelve. Bár a békét és szeretetet azóta is hirdetem, de nagyon kevesek füléig jutott … Olvass tovább
De finom a diós-mákos rétes, nagy kedvencem a francia krémes, szülinapomra csokitorta kell, az ember ennyit csak megérdemel. Húsvétkor jut egy-két kiló sonka, vígan állok a hentesnél sorba, a mérleg velem úgysem felesel, az ember ennyit csak megérdemel. Csülökpörkölt és a füstölt tarja, ettől hízik a nők hasa, karja, hogy mibe kerül már nem érdekel, … Olvass tovább
Nagyon kevés ember van a környezetemben, akit nem kedvelek. Legyen az családtag, rokon, írótárs, munkatárs, közeli, vagy távoli ismerős. Fogalmam sincs, hogy ez jó tulajdonságnak minősül, vagy sem, de így igaz. Mindenkit szeretni persze nem lehet, mert, ha ezt állítanám, hazudnék, és a hazugság az én értékrendembe egyáltalán nem illik bele.És ez szigorúan rám is … Olvass tovább
Születnek még új és újabb versek, hangulatom máig ez dobja fel, serceg a toll, így múlnak a percek, de sajnálom mit nem mondhattam el. Van még ezer szó a tarisznyámban, a legszebbeket kiválogatom, olvastok, bolond szívemben nyár van, hálát rebegni ez jó alkalom. Hetekre is elhagyhat az ihlet, hűséggel hozzám vissza-visszatér, mennyben érzem magamat, nem … Olvass tovább
Érthetetlen, és egész egyszerűen nem akarom elhinni! Anyám, az összes dollármilliomos és olajmágnás foglalt. Gyönyörű luxusvillában tengetik szerény életüket, olyan autókkal száguldoznak nap. mint nap, aminek ki sem tudom mondani a nevét. Van feleségük, persze hogy van. Mit gondoltál? De mellette tizenkét műkeblű, szőke butuska cicababa szórakoztatja őket, amikor úgy tartja kedvük. Minden este eljárnak … Olvass tovább
Állig felhúzom paplanom, kizárom a külvilágot, ki sem nézek az ablakon, mert ma szépet nem találok. Most épp ilyen a hangulat, kívánom, hogy hamar múljon, mások is vívják harcukat, sorsuk másképp alakuljon. Bús könnyek csak peregjetek, és már üvöltök, bevallom, kiből erőt meríthetek, meghallja a túlsó parton. Néha küldesz apró jelet, fejem felkapom egy hangra, … Olvass tovább
Esőcseppek tisztítják a lelkem, kikacagnak, hogy én bőrig ázok, végig gurul e megfáradt testen, szemlesütve némán meditálok Jöhet vihar, jöhet ködös reggel, kedvemet sosem ronthatja el, mert a Nap nagy örömömre felkel, s a teraszon kismadár csiripel. Körülöttem zajlik már az élet, csendes vagyok, gondot nem okozok, talán messze még a végítélet, ráérek Uram, nem … Olvass tovább
Én a betegséget is humorral fogom fel. Másképp hervadtan lehullanék, mint a vörös rózsa szirmai a vázámban. És érdekes módon, ha vidám dolgokra gondolok, nem pánikolok, mintha jobban is lennék. Hát már megérte, nem? No, persze, a gyógyszereket rendszeresen szednem kell, mert azért féltem ám a nyamvadt kis életemet. Aha. Amennyiben nem felejtem el. Többnyire … Olvass tovább
Árván lóg a fogason kabátod, ha rátekintek feltép sebeket, emleget még jó néhány barátod, és bennem sem fakult a szeretet Síri csendhez hozzá lehet szokni, száz magány-verssel telt be füzetem, ruháidat nincs erőm kidobni, gyászt feldolgozni nehéz küzdelem. Mit beszélek, talán nem is lehet, hisz veled fekszem, veled ébredek, megtört szívem téged sosem feled, rideg … Olvass tovább
Tegnap este lefekvés előtt bölcsen megállapítottam, hogy én sokkal jobban járok, ha nem gondolkodom. Olyan baromságok jutnak eszembe, hogy elképesztő, és jelentéktelen is, mégis befészkel az agyamba. Példának okáért mindjárt itt a nick-név. Szerényen és csendben megkérdezem: Miért van erre szükség? Miért nem vállalod be nyíltan, hogy te Szabó Amália vagy, takarítónő a Sparban? Ó, … Olvass tovább
Tollászkodik páva Pálma, titokban a leghőbb álma, lenéz rá hatalmas úr fent, megnyeri a szépségversenyt. Vetélytársa gőgös pulyka, ő a világ csúfja, rútja, az biz’ neki nem is fájna, ha az ég zuhanna rája, Semmi báj, és semmi kellem, csupán egy beképzelt jellem, mint a róka ravaszkodik, első helyhez ragaszkodik. Lájkokat gyűjt már a fészen, … Olvass tovább
Fázom. Begombolom kardigánom. Hideg napok elmúlását várom. Tavasz vitt el tőled édes kincsem, csak hitem van, egyebem már nincsen. Vidáman játszadoznak gyerekek, én lehullok, mint őszi levelek, és darabokra tép a durva szél, de túlélem, ha kegyes lesz a tél. . Októberben is érhet napsugár, nézd kedvenc fád mily erős és sudár, benne is nagy … Olvass tovább
Nagymama hajnalban a kertben matatott, ebédre készültek ízletes falatok, nem volt még internet, csupán néprádió, naphosszat énekelt, az volt a dáridó. Papa a műhelyben kis lovat faragott, unoka ujjongott, nagy sikert aratott, a háború kínjait rég elfeledte, serényen dolgozott, amíg csak tehette. Már nyugdíjba vonult meggörnyedve, sántán, és megjelent újra a Földön a sátán, öröm-mámorban … Olvass tovább
Zsolt nem szeretett vásárolni. Mindig is felesleges időpocsékolásnak tartotta, s amíg házasságban élt, az alapvető élelmiszerektől kezdve a ruházatig, mindent az asszony szerzett be. Emiatt sosem volt vita közöttük, annál több veszekedésre adott okot, hogy szerinte Márti túl sokat költ. – Azt sem tudod, mennyibe kerül egy kifli! Csak a legszükségesebbeket vásároltam most is. Tessék, … Olvass tovább
Szívrepesve vártam, hogy év vége legyen, fürdőruhámat hátizsákomba tegyem, utolsó óráról végre kicsengettek, szabadon élhetek, könnyeim peregtek. Tetszeni akartam, kifestettem szemem, hittem, hogy rám talál az örök szerelem, két hétig szüntelen kutatok-keresek, és jövő tavaszra menyasszony lehetek. Zötyög a vonatom, állok a peronon, egy kedves dallam a fülembe beoson, nyugtalan álmomban azóta ez kisért, mert … Olvass tovább
Hősiesen be kell vallanom, hogy már egyre jobban nem kedvelem a facebookot. Bár jelen vagyok még, de egyszer – talán két éve – ki is léptem, mert elegem lett. Egy hónap gondolkodási idő állt rendelkezésemre, ha mégis úgy határoznék, hogy maradok. Szó szerint az utolsó pillanatban léptem vissza, de kizárólag azért, mert a számomra nagyon … Olvass tovább
Nincs vigasz, ne érdeklődj felőlem, amikor épp a mélyponton vagyok, viharokból jutott nekem bőven, túlélem ezt is, bele nem halok. Gyámoltalan, elesett az ember, ha gond szorítja erősen kezét, szürke napok, akár a november, felém sodorja elmúlás szelét. Csend ölel, köd takarja a házat, talán az ördög költözött belé, hol az élet előtti alázat, halál-virágot … Olvass tovább
Álomlány különös képeket vetített, és elém csodás lomb szőnyeget terített, majd súlytalan suhantam fénylénye után, kopogtam holt lelkek kopottas kapuján. Felülírt mindent, mit valaha képzeltem, leírni nem lehet. akkor mit éreztem, hófehér ruhában angyalok lebegtek, azt súgta anyám, hogy szívemből szeretlek! Mind indultak felém, aki valaha élt, kértek, adjam át vén bölcsek üzenetét, ne háborúzz, … Olvass tovább