Vers Neked

Nem számít, hogy honnan jöttél, a lényeg hova érkezel, számos akadályt legyőztél, ezt egyedül te érted el. Fentről az Úr megsegített, nem kábított el pénz, siker, szíved mélyén mindig hitted, hogy küzdeni és tenni kell. Ne szerénykedj, sokra vitted, a családod is büszke rád, odaadnád minden kincsed, ha élne még apád, anyád. Minden lépted legyen … Olvass tovább

Gyere kincsem!

Gyere kincsem, nagyon tudok szeretni, szóvicceken gurgulázva nevetni, magamhoz csábítalak égi hanggal, remegve vár reád egy földi angyal. Gyere kincsem, készül a csirkepörkölt, s az, ki velem pár boldog órát eltölt, nem töpreng többé világ búján-baján, e vágyam megvalósul egyszer, talán. Gyere kincsem, ne titkold el, mit érzel, hogy itt vagy már, fel sem foghatom … Olvass tovább

A kezdetekben ott a vég

Még alig tudtam, mit hogyan kell, kinevették a kis vakarcsot, a jeleket sem foghattam fel, de mivel az Úr szemmel tartott, az élettel nem feleseltem, én voltam fönt, és ezerszer lent, konok-makacsul egyre mentem megismerni az ismeretlent. A vándorlás sokáig tartott, örök botlásokkal, semmi vész, kottázatlan fél árva hangok, zűrös múltat borít be penész. A … Olvass tovább

Öreg nénike balladája

Így van, mikor az ember megöregszik, hajnalban ébred, este korán fekszik, magában beszél, emlékeket rámol, kihunyt a fény, szemében tűz nem lángol. Felejt is már, de néha felidézi, egykor imádta őt egy délceg férfi, nyári románcnak nagy volt ám az ára, kora tavasszal született meg lánya. Elhidegülve éltek egymás mellett, úgy szégyellte, kenyérre alig tellett, … Olvass tovább

Visszatérő álom

Réges-régi visszatérő álmom, zsúfolt vonaton messze utazom, száguldozunk hetedhét határon, olvasgatok, nem gyötör unalom. Öreg bácsi édesdeden horkol, anyuka altat kisded gyereket, nagymamácska szorgalmasan horgol, ütemre kattognak a kerekek. Fiatal lány modern slágert dúdol, hallottam már, rögtön felismerem, mellettem ülsz, és magadhoz húzol, hogy enyém vagy, elhinni sem merem. Leteszem a könyvet, Téged nézlek, hozzád … Olvass tovább

Hulló levél

Hány falevél hullott le a fáról, és mennyi év rohant el sebesen, hány ősz regélt már az elmúlásról, tavaszra vágyom mindig kedvesem. Hűs habokon ringott az a csónak, mely boldogság-szigetre vezetett, nem tudtuk még mit hoz majd a holnap, de mind a kettőnk szívből szeretett. Angyalkámnak neveztél, emlékszem, a szél játszva a hajamba kapott, jóban-rosszban … Olvass tovább

Remény nélkül nem érdemes

Remény nélkül nem érdemes élni, mindegyikünknek jár kapaszkodó, mi a helyes nehéz megítélni, egy rossz döntés csúf álmot hozó. A földi létbe kéretlenül léptem, de hálás vagyok mit az Úr adott, mire felnőtt koromig elértem, talpon maradni irányt mutatott. Távoli a lélek árvasága, a félelem riadtan elszökött, többé sosem taposhatnak sárba, e gyenge testbe erő … Olvass tovább

Tudod

Tudod, hogy a széllel szemben nem lehet, ne ellenkezz, mert beverik a fejed, nagy tortából akkor juthat egy szelet, ha bólogatsz és behunyod a szemed. Elhiszem, hogy elvették a kedvedet, hazug falakból épült fel a világ, hamis szóval csak a lelked szennyezed, erősen titkold azt, hogy belül mi rág. Jöjj, sírd ki magad, ülj le … Olvass tovább

Júliusi hőség

Hatalmas lavórban áztatom lábam, gondtalan ücsörgök a teraszon, süss rám Nap, szabadon hagyom a vállam, strandjegyet spóroltam, tiszta haszon. Testem már ellazult, nem vagyok éber, szúnyog is elalélt, sete-suta, ereje fogy, mégis csípne a némber, őt is kerülgeti a hőguta. Támad a darázs, akár a fúria, céloz a nyamvadt tarkómra hátul, ha megtehetné, fullánkjával szúrna, … Olvass tovább

Régi idők mozija

Különleges, ez a világ más volt, mozijegyem az első sorba szólt, kis szívemben nagy szerelem lángolt, s a western filmben eldördült a colt. Meghalt a hős! duruzsoltak hátul, mert hirtelen lerogyott a földre, reméltem csak a bokája rándul, nem kell vésni nevét sziklakőbe. Viselte az esést férfi módra, neki egy lövés meg sem árthatott, azon … Olvass tovább

Béluska, a mosógép

Béluska kiváló beszélgetőpartner. Határozott véleménye van a világ dolgairól, de mivel nem igazán tudja magát jól kifejezni, így én fogalmazom meg helyette. Nézeteltérésünk az elmúlt huszonhárom évben szinte alig-alig volt. Tettem róla említést már valamelyik kis szösszenetemben. Hogyne tettem volna, hiszen összenőttünk, együtt sírtunk, együtt nevettünk, és a bajban mindig kitartottunk egymás mellett. Amikor beteg … Olvass tovább

Tavaszi őrület

Nem tudok tavasszal másra sem gondolni, szerelem-pohárból jó nagyot kortyolni, a póznán turbékol egy édes galambpár, nekem csak magány jut, Istenem milyen kár! Kéne kis ez meg az, akár a Brad Pitt-tel, nappal is imádhat őszintén, vak hittel, és vadul csókoljon, öleljen magához, nincs harag köztünk, ha vagyont hoz a házhoz. Vagy ősrégi szerelmem az … Olvass tovább

A gumicukor gyógyító hatása

Bevallom őszintén, az elmúlt hetem igen mozgalmas volt. Mintha kissé el is fáradtam volna, de megérte, mert hajnaltól késő délutánig a nagyobbik unokámmal töltöttem minden egyes percemet. Persze, magától értetődő, hogy minden gondolatát lestem. A lányom szerint elkényeztetem, amiben van némi igazság, ám ilyenkor azon nyomban azzal védekezem, hogy a nagymamáknak ez a dolga! Pont. … Olvass tovább

Csendes a város (amikor tombolt a pandémia)

Csendes a város, levél sem rezdül, idén a tavasz a bajt hozta ránk, asszony ajkakról nóta nem csendül, tarol a vírus, mert nagyon falánk. Több ezer ember munkába indul, éhes a család és nagy úr a pénz, halálszag árad, csak az ég tisztul, sok idős feladta, új útra kész. Üres a hinta, sokkoló látvány, bezár … Olvass tovább

A szeretet üzenete

A szeretet üzenete Mágikus erővel magához vonzott, ész nélkül szívtam be az illatát, hideg volt, teámból ittam egy kortyot, lapjait pár könnycsepp itatta át. Rossz kedvem elillant, szótlanul ültem, faltam, csak faltam a szép sorokat, hajnalban végül ágyamba kerültem, vánkoson pihent több jó gondolat. Ünnepek előtt, ünnepek után is egyetlen kedves szó csodát tehet, ne … Olvass tovább

Az én lovagom

Az én lovagom egy igazi herceg, vagyonával nem kérkedik, nem henceg, hajam kontyba szépen összetűzve, ő vágtat felém szerelemtől űzve. Várok rá az erdei tisztáson, sejtelmes éj, reszketek és fázom, hol késik már, rég leszállt az este, hová tűnt el délceg, izmos teste? Sokáig elmélázgatok ezen, selyem kendőm vállamról leveszem, s midőn percek, órák egyre … Olvass tovább

Elengedtem a múltat

Elengedni a múltat megtanultam, sötét árnyak sem suhannak felém, mély, nagy levegőt véve ellazultam, már csak szeretetet sulykolnak belém. A sérelmek is mind lehulltak rólam, a sok verés, szidalmak, szenvedés, és azt képzelem mégis fontos voltam, mint a mesét elhiszem, s ez nem kevés. Még bevillannak képek, események, gyötrő rémálmokból ébresszetek fel, a gyermekkor ösvényéről … Olvass tovább

Az emberrablás

A legszükségesebb élelmiszereket vásároltam csupán, hiszen a nyugdíj még csak jó pár nap múlva érkezik, így spórolni kell. Amúgy takarékos asszony vagyok, beosztással élek. Ebben a nagy júliusi hőségben kapkodtam a lábaimat, hogy minél hamarabb hazaérjek. Egy-kettőre megfőzök, ebéd, majd a hűvös szobában az édes pihenés. Délután majd olvasgatok. Szép, kellemes nap elé nézek ma … Olvass tovább

Látom a lányt

Látom a lányt, ahogy átfut a téren, kipirult arccal, hisz kedvese várja, már leszállt az alkony, a sötét éjben ami világít, a szerelem lángja. Gyorsítja lépteit, hajtja a vére, megálljt parancsolni senki sem tudna, még néhány méter, és meglátja végre, s mintha egy belső hang szavakat súgna. Ott áll a férfi, kit eltalált Ámor, az … Olvass tovább