Hol van az már

Hol van az már…. Hol van az már, mikor iskolába gondtalan szaladtam, hol van az már, mikor barátnőkkel fiúkra fogadtam? Hol a csapat, kikkel versenyeztem megannyi hétvégén, hol a pályánk, amit megszerettünk lelkünk térképén? Hol a félnótás, ki fütyült mindig, s ütötte ülepünk? Hol a stadionbüfé, hová este oly sokszor betértünk ? Hol a Kispipa, … Olvass tovább

Valamilyennek lenni

Valamilyennek lenni – ez minden Egy napon, mikor még kislány voltam, apám azt mondta: – ”Próbálj valamilyen lenni!” Gondoltam, ez nem lesz nehéz, hisz mindenki valamilyen. Akkor még nem értettem pontosan, mi az üzenet lényege. Csak mostanra vált világossá, mit is értett ez alatt apám. Nos, én nekiláttam, már elég hamar ” másnak lenni”… Először … Olvass tovább

Esődal

Esődal az ég zsilipjei megnyíltak a felhők folyói megáradtak villámot szórt ránk hatalmas erővel az ég Ura könnyedén játszott hisz már tudta csillapodik dühe néhány óra múlva beissza könnyét a fáradt föld kisarjad nyomában ismét minden zöld eső permetezte a fákat az úton mindenhol letört ágak haragja ismét csitulni kezdett mikor apadni látszott az égi … Olvass tovább

Groteszk

Groteszk Mondd anya miért véres a bácsi feje? Tudod a guillotine csúnyán elbánt vele. Miért, hogy kellett volna azt használja? A fejnek és a nyaknak megvan az a szokása, ha e kettő közé éles pengét raknak, a fej igen hamar búcsút int a nyaknak. Akkor nála miért nem hatott a biztos módszer? Bírái későn konstatálták … Olvass tovább

Az automata

Az automata Gyakorlott mozdulatokkal közelítem meg a kb. 2 m-es monstrumot. Kiválasztom a megfelelő kávét , ma habos capuccinot, majd a pénzérme kattanása jelzi, hogy elfogadta a gép. – Hál Isten, már kapom is. Még jelezhetem, hogy kérek- e cukrot, mennyit, vagy netán cukor nélkül iszom. Okos kis szerkezet – gondolom. Ahogy visszafelé csoszogok a … Olvass tovább

szeretnék

Szeretnék … Szeretnék szivárvány lenni, szívemből szerelmet szórni, fényhídon fátyollá válni, felhőkön fuvolát fújni, olykor csak levegőt venni, másoknak meleget vinni, szükségben bőséget hozni, koldusnak kincseket dobni, gazdagnak utat mutatni, gőgösnek morzsákat adni, szerénynek áldást aratni, szeretnék szivárvány lenni…

Szeretem vers

Szeretem vers Szeretem, ha rám gondolva nézel szeretem, ha szemeddel igézel szeretem, ha nevem halkan mondod s ha tudom, én vagyok legfőbb gondod szeretem, ha kissé gyűrött vagyok s te a ráncaimat vasal- gatod szeretem, ha együtt fogy az étel házasságban ez fontos kitétel szeretem, ha az élet csak játék egy Istentől kapott szép ajándék … Olvass tovább

Lét és nemlét között

Lét és nemlét között / Erinek / elnyűtt lepedő egyre fogyó testem szájamban szondán tartják életben a létezést de a lét, mely lecsorog torkomon utálom- ez csak hamis lőre én már kilépnék ha tudnék a testemből egy időre de nem tudok fogva tart a sok marionett-zsineg ez oxigént pumpál amott meg egy a szívem figyeli … Olvass tovább

Amikor vége a dalnak

Amikor vége a dalnak … mikor megszűnik dolgozni a szívem mikor sápadtra fordul élénk színem mikor nem láthatom már a fák lombját mikor eldobom a világ összes gondját mikor a csönd majd magához emel mikor az éj már csak édes teher mikor a szám nem görbül mosolyra mikor a lábam nem visz már sehova mikor … Olvass tovább

A legigazibb barát

A legigazibb barát Kora novemberi nap volt. A füvön reggeli harmatcseppek jelezték, már múlóban van a nyár, nemsokára készülhetünk bevinni a virágokat és téliesíteni mindent. Férjemmel minden nap megjegyeztük, milyen jó, hogy még erőlködik kissé a nap és talán be tudjuk fejezni a héten tervezett ajtók festését. Reggelinél, miközben teáját iszogatta, azt mondta,: ̶ Képzeld! … Olvass tovább

Óperencián túl

Óperencián túl Túl az Óperencián élt egy lány, naiv volt, bátortalan elveszett is talán. Túl az Óperencián nem volt oly lény, lepke-lángként tündökölt mint északi fény. Túl az Óperencián élt egy nő, lelke lámpásként fénylett mint féldrága kő. Túl az Óperencián jött egy úr, meglelte e követ a felhőkön túl. Túl az Óperencián csiszolta Ő, … Olvass tovább

A háló csapdájában

A háló csapdájában – / webélet nem élet/ teli a hócipőm, de tényleg mindenki kamuzik s ami a lényeg mindenki tudja a frankót mással játszani a bunkót hogy mit nem szeret ha a másik követ de a like-ot nagyon az mindig jöhet sok egész nap csak posztol van aki szirén-képet shoppol aki mégsem az is … Olvass tovább

Megnyomorítva

Megnyomorítva Hát befogták pörös szádat, hiába is tettél panaszt, hol sunyiság az érték, ott mindig idegen maradsz. Ezernyi sebből kivérző tanításra esküdt ember, méltóságodtól megfosztva, bebörtönzött ez a rendszer. Bilincsed már a tudásod, nem ér csak fabatkát immár, lecserélnek, mint kabátot, majd a gombokat is inkább. Aztán, ha e kabát lógna, kitömik paragrafussal, – mit … Olvass tovább