Ötödik történet: Májusi eső: Köszönöm Berci

Májusi napsugár aranyát csorgatja a tájra. Fák suttogásába kedves madár trilla vegyül. A kis városka szélén van a gyár, ahová rengetegen járnak dolgozni. Árpi, aki a műszak végén éppen az öltözőbe ment, megszólította egy munkatársát. – Mondd, Berci, tudnánk egy kicsit beszélgetni? Kicsit váratlanul érintette a férfit a dolog, hiszen eddig szinte még nem is … Olvass tovább

Pengesd meg

Pengesd meg selymesebben lelkem, Szerelmedben kedvemet leljem! Lelkemben helyet keresek Neked, Lelkendezve nevethessek Veled. Leperegnek kegyetlen percek, Szeretet-tengeren evezek. Csendet teremts testedben, lelkedben, Rejtelmes cseppek nedves szemedben. Pengesd meg selymesebben lelkem, E zene egekbe reptessen! Este veled szenderedhessek el, Kezedet egyszer sem engedve el. Leperegnek kegyetlen percek, Fekete ecsetek elvesznek. Legszebb szerelem lebeg fellegeken, Melynek … Olvass tovább

Holnap: Hatodik történet

A Nap tüzes kereke szikrázva bandukol az égi dombon, békésen szórja puha aranyát a kicsiny falura. Takaros kis parasztházban él Évike a nagymamájával. A kislány az udvaron próbál kergetni egy tarka pillangót. Mozgása nem éppen összerendezett, mosolya torz. Az élet sajnos különös sebeket ejtett rajta, fogyatékkal ruházta fel. Szomszédban az udvaron, öreg hársfa alatt ül … Olvass tovább

Holnap

Jóisten kezembe adta az ecsetet, Mellyel megfesthetem az életem vásznát. Lelkembe fészkelt egy galamb, a szeretet, Reszketve és remegve féltem hát házát. Nem tudom mi lesz, felébredek-e holnap? Nem veszítem-e el kedves szeretteim? Lehet, hogy ami ma fáj, könnyebb lesz holnap. Megszépülnek kínos, sajgó emlékeim. A holnap gyakran másolja a tegnapot, Bár minden új napon … Olvass tovább

Tavasz tündére

Szívem tavaszi virágokban már. Lelkem szerelmed csókjaira vár. Édes napsugár szórja a fényt szét. Újra boldogan ébred zsenge rét. Tarka pillangó könnyű táncot lejt. Madár trillája reményeket rejt. Bimbók duzzadnak ébredező fán. Tavasz tündére kacsingat rám.

Szeretnék

Szeretnék szeretet szirmokat szórni, Holdfénynél halkan hozzád hajolni, Boldogságnak babérját begyűjteni. Szeretnék szépséges szavakat szólni, Honvággyal hintón hazaszállni, Békessségnek bokrétájába bújni. Szeretném szíved szövetét színezni, Hajnalban halkan hozzád hajolni, Bátrabban bizalomra buzdítani.

Olykor

Olykor boldog mosoly, Örömkönny özön, Élénk szép érzés, Gyöngyökön köszön. Olykor komoly gondok Örömök között. Rémség és féltés Ködös föld fölött. Olykor gonosz kopog, Ördögkör pörög, Szélvész széttép és Szörny ködmön zörög.

Magány

Sétálsz, bolyongsz a természet ölén. Milyen csodás a tavaszi ébredő természet. Selymes zöld fűszálak közt katicabogarak röpködnek. Aztán jön a nyár. Arany napsugár szőke kalászokat érlel. Pipacsok izzanak a búzamezőkben. Micsoda látvány! Aztán ősz-anyó leveleket sepreget a kertben. Pompás színek keverednek: arany, vörös, sárga, barna. Micsoda látvány! Majd a tél hócsipkével borítja a tájat. Micsoda … Olvass tovább

Dobozok

Irma néni már sok-sok éve varrogat. A falu lakói mindig szívesen mennek hozzá, mert amellett, hogy kiváló, csinos ruhákat rittyent, mindenkinek tud mondani valami bölcsességet. Kis unokája is szívesen tölt nála időt, főleg a nyári vakáció napjai emlékezetesek, hiszen akkor egy huzamban több hetet is ott tartózkodik. Irma néni varrógépe mellett van egy papírdoboz a … Olvass tovább

Álmom

A perc már varázspálcával vonul, Megpihenhet szép álomerdőben. Csillagos éjszaka fölém borul, Szabadság szárnyal a képzeletben. A világ zajai elhalkulnak, Kapuját nyitja a végtelenség. Sorban emlékvirágok sarjadnak, Lelkem simogatja a mindenség. Hajnal rózsás ujja érint lágyan, Álmom, mint egy buborék, elröppen. Boldogan fürödtem forró vágyban, Szívem könnye arcomról lecsöppen.

Napsugár játékos pillangói

Napsugár játékos pillangói Őszülő hajamra szállnak. Múló évek lassítják lépteim, Mély emlékbarázdák várnak. Napsugár játékos pillangói Szürkeség fátylát szakítják. Fájdalomban örömöt fakasztva, Vidám szép táncukat járják. Napsugár játékos pillangói Vállamra ülve utaznak. Versengünk a rohanó idővel, Fölfelé sóhajok szállnak. Napsugár játékos pillangói Fürdenek könnyem tavában. Szivárvány reszket könnyed szárnyukon, Megbékélve lét árnyában.

Életem őszén

Életem őszén már minden út összefut, Életem őszén emlékek tárháza jut. Gondolataim visszaszállnak a múltba, Újra kopogok éltem szakaszaiba. Megtörtént dolgaim most mérlegre teszem, Óh, mennyi emberre nézett tekintetem! Fájdalom köntöse kissé elmosódik, Visszahozhatatlan idő közt megbújik. Bizony már rég volt életem Alfája, Bizony már rég volt a születésem napja. A világ színpadán sok háborút … Olvass tovább

Sors-ABC

Angyali ajkaknak adózom, Átkok álmosan ásítoznak. Bíborba bújt be balgaságom, Cudarabb ciklonok cikáznak. Csillagfény csordogál csendesen, Dúdolva drága dalomat. Emlékek eveznek estéken, Égiek érzik éjszakámat. Fojtogatnak fájdalmas foltok, Gondok garmadával guggolnak. Gyöngyszemek gyűlő gyémántok, Hajnal hintójára hullanak. Ideszáll Isteni irgalom, Jótékony játékaim jönnek. Különös kincseim kutatom, Lepkeszárnyon lágyan lebegnek. Merengek múltamnak márványán, Nemesebb napfényes napokon. … Olvass tovább

Fekete szalag

Fekete szalag simul a szívekre, Egy élet gyöngyei szertegurulnak. Fájnak, sajognak a percek nélküle, Szeretetét adja ő angyaloknak. Hold is felhők mögé temeti arcát, Kedves mesék örökre elnémulnak. A Hold sírva üli meg Égi trónját, Egy lét adja húrjait angyaloknak. Fájdalom tengerén, részvét csónakján Kínosan belém mar a szörnyű bánat. Csodás félbeszakadt mese visszhangján, Virágok … Olvass tovább

Úton: Második történet: A gyógyszer

Decemberi szél süvített a kis falu utcáján. Sötét éjszaka terítette szét fátylát, fekete rózsákkal hímezte a házakat. Ernőék ablakából piciny fény szűrődött ki. Benn fájdalmas jajgatások. Ernő édesanyja kínok kínját éli, a betegség igen csak hatalmába kerítette a törékeny asszonyt. A doktor hamar felírt egy üveges gyógyszert. – Nos, fiam fogd fel a kabátodat, kösd … Olvass tovább

Szürke felhők könnye

Szürke felhők könnye Áztatja a földet. Sír ősznek hárfája, Már hűvös szél zörget. Őszi eső mossa Megfáradt arcomat. Őszi eső mossa Hervadt virágomat. Könnyeznek az erdők, Búcsúznak a zöldtől. Könnyeznek az erdők, Búcsúznak levéltől. Álmos ablakokat Kopogtat hűs eső. Remegő kis cseppje Új reményt kereső. Hűs eső siratja A nyár örömjátékát. Hűs eső siratja Madarak … Olvass tovább

Menetjegy

Szertefoszlott az éj fátyla. A hajnal vonóját most már napsugár húrokra helyezte. Szalagavató buli után fáradtan, kissé kábán, táncikálástól nagy izomlázzal, villamosra szálltam. Lehuppantam az első üres helyre, úgy éreztem jártányi erőm sincs. Akkor jutott eszembe, hogy én nem is vettem jegyet. Az állomásra viszont ki kell érnem, mert csak ehhez a vonathoz lesz csatlakozásom. … Olvass tovább

„Örvendezőkkel együtt örülni, sírókkal együtt sírni”

Kis falucska házaira arany szálakat dobál a szép tavaszi Nap. Évikéék szomszédjában egy anyuka lakik csodaszép kisleányával. Évike gyakran átment játszani hozzájuk. Szinte egykorúak voltak, úgy 8 éveskék. Történt egyszer, hogy iskolából hazajövet, elütötte egy vadul száguldó autó a szomszéd kisleányt. Ott rögtön szörnyet halt. Kis falucska házaira már nem ragyogott a napsugár. Bánatában még … Olvass tovább

Búcsúzó nyár

Lassan, lassan ellobban a nyár, Nyüzsgés augusztus asztalán. Megsimogat a búcsúzó nyár, Köd csillan kelő Nap aranyán. Színes virágok kifakulnak, Földre hajtják fáradt fejüket. Madár dallamok elhalkulnak, Nyírfák leszórják ezüstjüket. Nyár-játékok pihenni térnek, Búcsúznak az arany sugártól. Hajnalgyöngyök újra térdelnek, Reszketnek ősz muzsikájától.