Fájó ébredés

Éjszaka nyitogatja Álmom titkos ládáját, Így már végre láthatom Túl, Isten országát. Szüleim üldögélnek Fodros kis felhők hátán, Mosolyukat szórják Fényes csillagok arcán. Álmok ködében úszok, Már megérinteném őket, Ekkor a hajnal ujja Szólaltat ébresztőket. Utazásomnak vége. Apám, anyám hol vagytok? Új nap köntöse rajtam, Nem látom már arcotok.

Ébredés

Kedves új nap köszöntelek, Sugarad szívembe szórd szét! Arannyal játsszak köztetek, Érezzem fényednek tüzét! Ébressz fel bársonyos csókoddal, Szőj a sötétbe rózsás fényt! Kapukat nyiss ki bókoddal, Zsebedbe rejtve a holdfényt. Reggel tüze kinn már lángol, De lelkemben még sötétség. Ajkamon hajnal-csók táncol, Ég színe már nem sötétkék. Szólj hozzám szeretet húrján, Olvaszd fel jégcsap-szívemet! … Olvass tovább

Ősz-szonett

Tarka fák között őszi szellő lebben, Ködfátyol a tájra gyakran terül. Fáradt napsugár fonja körül lelkem, Vándormadár messze-messze repül. Őszanyó sepri a színes levelet, Elnémítja madarak lágy dalát. Tarka virág nem suttogja nevedet, Meleg nyár elvesztette a csatát. Ablakomat kopogtatja hűs eső, Odakinn sírnak virágok és fák. Bánatos szívem csillagkereső. Lelkem bánatcseppek uralják, Látom ráncát … Olvass tovább

Hulló levelek: Kilencedik történet: Békesség

Arcomat simogatja a búcsúzó nyár. Fáradt virágok búsan lehajtják fejüket. Hullanak, hullanak a megsárgult levelek. Ősz zenéjére kinyílnak az iskolakapuk. Egy művészeti iskola, komoly feladatot adott tanítványainak: Fessék le a Békességet! Vince egyik kiváló növendék, otthon rögtön ecsetet ragadott. – Hogy is fessem le a Békességet? Festeni kezdett egy hintaszékben kötögető, megfáradt nagymamát, kit körülöleltek … Olvass tovább

Nyár búcsúcsókja

Nyár búcsúcsókja arcomon, Fáradt falevél hullik a szélben. Szív hegedűje szól őszi alkonyon, Szerelmek úsznak tova a légben. Kertemben kifakulnak a rózsák, Madarak dala lassan elcsitul. Nyújtózkodnak már az éji órák, Bús szirom avarszőnyegre simul. A hajnal harmatot perget, gyöngyöz, Ablakomat eső kopogtatja. Napsugár arannyal ritkán öntöz, Hűvös szellő hajam borzolgatja. Levélpergető ősz sírva zenél, … Olvass tovább

Tóparti molosszusok

Tópartján, boldogság nyárestén. Gyémánttó hullámzó képzelgés. Ébresztő hánykódó bárkából, Ráomló, záródó hullámból. Háborgó horgásztó torkából, Hosszúság fuldokló válláról, Száguldó álmából ébresztő, Forrongó lángjából élesztő. Fényvesztő háremből háremnő, Bájától halványkék istennő. Sárgából ráomló csóváját, Érdekből számítják látását. Hátulsó tátongó erdőről, Bosszantás gondjáról érdemből, Látszódó boldogság útjáról, Tópartján hallgatnak másoktól.

Templom-kövek

Mikor a szavak elhalkulnak, A csend ölel át alázatosan. Mikor a szavak szívbe fúlnak, Már a kövek mesélnek pontosan. Vándor, ki most ide érkeztél, Hoztál egy aggódó megtört szívet. Vándor, ki most letérdepeltél, Imádért Isten békével fizet. Most a kövek némán mesélnek. Mennyi ártatlan kisdedet láttak. A csodás keresztelő víznek, Mennyi kis pogány csecsemőt adtak. … Olvass tovább

Nevezetes este

Nevezetes este, Melyen veled lehettem Fenn szerelem-hegyen Lelkendezve kettesben. Nevezetes este Sejtelmesebb jelekkel Egekbe reptetve Kedves fekete szemmel. Nevezetes este Lelkemben nem feledem Reggelre csendesen Szerelmed messze lebben. Nevezetes este Leng nefelejcs kelyhekben Csendben szenderedve Szerelem fekhelyeden. Nevezetes este Hej, betemet szerelmed. Nevezetes este Nedves szemem nem feled!

Vírus-szonett

Kalitkába zártad a Föld lakóit, Kik magukat Istennek képzelték. Elraboltad emberek mosolyait, Kik szeretetük elvesztegették. Rádöbbentettél, csak porszemek vagyunk, Most belül sajog a szívünk, lelkünk, De vigyáz ránk kedves őrző angyalunk. Bizakodunk: e harcban mi győzünk. Maszk alatt elhervad vad virágod, Csókokat nem lehelünk most ajkakra, Nem kebelezheted be a világot. Kijutunk még az üde … Olvass tovább

Covid járvány röntgenfelvételén

Covid járvány röntgenfelvételén, Láthatjuk a töréseket emberek gerincén. Kimutat az minden hamisságot, Mely nagyon félrevezeti az egész világot. Rémségek terjednek, mint a vírusok, Nem halványodnak el dühtől vörös rózsacsokrok. Szívben rejtőző harag mérgez, öl, Minden szeretetet életkertünkből kitöröl. Covid járvány röntgenfelvételén, Békesség fátyol-fonalát nagyítva keresvén, Nem találjuk semmi másnak helyét, Csak csalfa irigység és gőgnek … Olvass tovább

Lelked tükre

Őszinte gyémánt arcodon, Hazudni nem fog sohasem. A szemed: a lelked tükre, Gondjaid nem bújnak rejtett helyükre. Beszélő szemed ablakán A szíved, a lelked kinéz. Szavaid olykor hazudnak, De szemedben igaz gyöngyök ragyognak. Csak nézem tekintetedet. Annak mélységét kutatom. Keresem hát üzenetét, Látom halvány kis lelked drága kövét. A szem a tested lámpása. Van, mikor … Olvass tovább

Harangok

Dombokkal körülölelt völgyben fekszik egy kis falucska. Páran lakják csak ezt a festői szépségű vidéket. Néhány parasztház koszorújából kimagasodik a falu templomtornya. Kimagasodik, éberen őrzi a falu embereit. A dombokról már eltakarodott a hó. A tavasz ujja lágy meleget hint a földre. Virágok színesre festik a kerteket. A kis patak vizén békésen úszik az aranyló … Olvass tovább

Pályaudvaron

Késő éjszaka volt. A pályaudvar várótermében ültem. A másik sarokban idős nagymama korú asszony görnyedt a padon. Szűk kabátját csak imitt-amott tudta begombolni. Látszott, hogy nem az ő mérete. A viseltes kabát alól kikandikált egy foltozott, kopott barhét ruha. Nagyon fáradtnak, kimerültnek tűnt az asszony. Előredűlve elszunyókált, feje lehanyatlott. Mellette egy kopott, kissé rongyos táska, … Olvass tovább

Remény-szonett

Átsuhan felettünk csodás reménység, Kisded Jézus mindenkit átkarol. Szívünkből is eloszlik a sötétség, Béke érkezik angyal-szárnyakon. Kigyúlt vak világunk világossága, Átsuhan a remény éltünk egén. Advent csodás ígéretét betartva, Lelkünkben már ott tündököl a fény. A csodás éjszaka kegyelmet hintsen Bűnös emberre is, Jóságos Isten, Ki könnyezve szeretetünket kérted. Tudom nem mindig csak a jó … Olvass tovább

Régmúlt karácsonyok

Régmúlt karácsonyok Gyertyái gyulladnak, Fényük csodálatos Emléket ringatnak. Visszarepítenek Szép gyermekkoromig, Simogató kezük Elér a szívemig. Hallom szüleimnek Kedves imádságát, Látom a homályban Arcuknak mosolyát. Hópelyhek hintáznak Harang játékára, Szívem vadul dobban Szeretet dalára. Ma újra kivirít Karácsony békéje, Ma újra csilingel Szeretet csengője. Melegítsen tovább Karácsonynak lángja, Békésen lobogjon Életünk gyertyája!