Bossányi Kálmán

Hogy mondod? Így, hogy monológ. Vagy így, hogy mo no lóg. Netán így, hogy mo no, dehogy lóg, hisz lebeg. Ég, s föld között lebeg. Látod, ott fent. Néz fel, hisz ott van, s lefelé integet. S, mondja, hogy monológ, de te tudod, hogy nem lóg, láthatatlan szállal hintáztatják, hol jobbra, hol balra, hol előre, … Olvass tovább

Minden versemnek van egy kis története. E versnek, az, hogy Törley Pezsgőpincészet kerítésén ki volt egy molinó feszítve, s ferde pohárban öntik a bort. Megláttam, s máris faragtam a szavakat. Csepp Szép a kehely, tiszta, és átlátszó. Bort magasabbról öntöd a szokottnál, ami egy lágy, finom ívvel ér a kehelyhez. Mintha, kijönne, de nem, mert … Olvass tovább

Nézed magad a tenger tiszta vizében. Arcod most más mutat. Tenger finom hullámai másképp mutatják. Szép vagy! Szinte hív, a tenger, hullámai mondják, hogy gyere beljebb, s beljebb. Ha, beljebb jössz, szebb leszel. Ne, hidd el! Csendes hullám csalfa, kívánkozó, s rejtélyes. Nézd magad, csak csendesen, szépségedet hullámok tovább viszik a kék tengeren. Nézd magad, … Olvass tovább

Kisfiú haza megy az Óvodából, egyedül. Közel van, egy saroknyira. Megvacsorázik, megfürdik. Jó, éjt kíván, és szép álmokat. Megtetőzi puszival Anyunak, és Apunak. Ágyba bújik. Kezét imára fogja, elmondja esti imáját. Én, Istenem, jó Istenem… Behunyja a szemét. Álmodik. Álmodik arról, hogy szeretni fogja egy leány. Kit, majd elvesz, egyszer talán. Arról, hogy lesz egy … Olvass tovább

Tudtam, hogy megfogod, de vigyázz finoman fogd a szárát, csak óvatosan. Ugye, hogy vonz! Kehelyhez Ne érjen a kezed! Ne melegítsd a bort! Látod, hogy milyen szépen csillog e nedű. Ugye, hogy tiszta, szinte átlátszó. Most emeld fel a poharat, csak az íz kedvéért tedd a szádhoz. Engedd, hogy egy csepp a szádba menjen, ízleljed, … Olvass tovább

Elmenni, máshová. Elmenni messzi földre. Idegen hazába, távoli tájra. Más nép vízét inni. Más nép ételét enni. Az lehet, hogy más, s szebb a táj szép. Az lehet, hogy más az étel, s jobb az élet. Az lehet, hogy más víz selymesebb, de, Hazád csak egy van, Hazád csak itt van. Kárpátok gyűrőjében MAGYARORSZÁG. Érd.

Milyenek vagyunk? Még kérted. Boldogok Miért? Még kérdet. Engedték, hogy főzzed. Főződ, mert nem kell megvenned. Nyíltan, otthon csinálod. Nem kell félned. Hisz a sajátod. Ebből, abból, de a Tied. Megkóstolód, ízlelgeted. Hisz ez finom, jön, a szomszéd megkínálod. El nem adhatod, mert büntetnek. Egyre többen vagyunk, akik iszák a jó magyar pálinkát. Jó, hogy … Olvass tovább

Földesúr, és jobbágy Szép lassan megy a hintó, szép lassan baktat a két ló. Földesúr látja, hogy a paraszt a hintó mellett lehajtott fejjel baktat. Állj! Szól a Földesúr kocsisának. Megáll a hintó. Mond paraszt mi a gondod, ma jókedvem van, segítek ha, akarok! Uram! Szól a jobbágy Földesurához. Mit akarsz, paraszt! Egy darabka földet, … Olvass tovább

Sajnos már nem vagy köztünk. Hiányzol. Mikor Rád gondolok sok minden eszembe jut. A sok fél törött fakanál, ami rajtam tört el. Megérdemeltem, akkor fájt, de biztos, hogy kellett. Ma, már nem vitatom. Hiányzol. Hiányzik a szerető gyengéd kezed, a néha szigorú, néha kedves mosolyod, a nevetésed, örömöt, sírásod, hiányzik a ölelésed, s a lényed. … Olvass tovább

Mint egy Mama, mikor gyermekét kezébe tartja. Közelebb jössz, egyre közelebb. Tapintásod menybeli, fellegekbe járok. Szemeiddel szinte hívsz, S követlek, beljebb, egyre beljebb. Ott állsz előttem, karjaid átölelnek. Jobban érezlek. Szép, s gyönyörű vagy. Legszebb, akit látok. Testünk szerelemre készül. Egyre jobban érezlek. Kívánsz, s megyek beljebb. Egyre beljebb, s beljebb. Testünk egybe forrt, s … Olvass tovább

még hosszan sétálni, hegyekben a fák közt bandukolni, kéz a kézben városokat megtekinteni, vízpart mellett ülve elgondolkodni, hogy csodás az élet. Szeretnék Veled, újra sétálni, tinédzser korra emlékezni, zenét hallgatni, zene hullámzására táncot lejteni. De, legfőbb képen szeretnék Veled BOLDOGSÁGBAN élni. Érd. 2022-03-31

Szép Hölgy Ha, Rád nézek lebénulok szemem kiakad, szám nyitva marad, szinte levegőt se veszek csak egy Nőt, egy gyönyörű Nőt nézek. Téged. Érd.

Veled akarok élni, veled akarok egy estét eltölteni, veled akarok házat építeni, veled akarok földet művelni, veled akarok megöregedni, veled akarok unokákat nevelni, s végül Veled akarok e Szent Hazában szabadon élni! Érd. 2022-02-28

Lassan bandukol az Őz mama könnyes a szeme, gidáját siratja. Hol lehet? Merre van? Hisz még pár napos, s ha eltéved ki védi meg? Fű rezzen. Őz mama észreveszi, rezzenés nyomát követi. Gidáját meglelte a sárban hemperegve. Most már boldog, hisz itt van a kicsike. Sártól a kis gidát megtisztítja, örül, hogy gidáját viszont látja.

Úgy találkoznék Veled, de nem lehet. Vannak korlátok, elvárások, s vonzások. De, akkor is úgy találkoznék Veled, hogy életben lássalak Téged. Megismerjelek, s meg köszönjem, hogy itt, most Veled lehetek. Bár, már ismerlek, egy képet nézek, amin rajta vagy. De, messze vagy. DE, akkor is úgy találkoznék Veled, hogy megismerjelek. Érd.

Egy vízcsepp rajtad végig csúszik, tetőtől a talpig. Egy vízcsepp mikor lefekszel, visszacsúszik. Soha nem hagyja el a szép testet,, lassan selymesen érinti, minden részed. Ezt már alig érzed, s kéred, hogy csússzon beljebb, és beljebb, jobban izgassa fel – e szép testet. Egy vízcsepp, ami Téged ér. Beljebb, s beljebb. Izgatja a finom testet. … Olvass tovább

Este volt, késő este, megmutatta magát. Télanyó megrázta párnáját. Fehér lett a táj. Télanyó megmutatta magát Hajnalra kis fagy is előkerült, Télanyó kicsit örült, hogy megint fehér a táj. Így szép a természet, mikor télen egy kis fagy, és hó jelenik meg. Nappal a Nap is fitogtatja erejét, világosítja, a fehér havat, s kissé latyakossá … Olvass tovább