PARAFRÁZIS

Összes megtekintés: 58 

Összes megtekintés: 58  SZEPESI ATTILA: TALÁN Gyerekkori akácliget se lombja már, se széle – hossza. Lepkéit, rigófüttyeit talán e négy sor visszahozza. — BOTOS FERENC: PARAFRÁZIS /Szepesi Attila emlékére/ betonkockás lakótelep autóút a széle – hossza az elveszett ifjúságot rigófütty talán visszahozza —

PRELÚDIUM: Haikuk

Összes megtekintés: 72 

Összes megtekintés: 72  PRELÚDIUM egy tündérkönnycsepp téli ágról, reszketve arcomra hullott – hasadó hajnal ablak mögé zárt macska szemében lángol – ahol mosoly van ott semmi más nem fér el az árnyékodban —– DILEMMA /Paul Celan emlékére/ hamu és korom fel tud-e még ragyogni a Szó az Ige – BIZTATÓ ujjas keltike ametisztragyogású tavaszköszöntés

ARS AMATORIA

Összes megtekintés: 121 

Összes megtekintés: 121  ARS AMATORIA ha még hullik a szilvavirág amikor alszik a kedves ha még készül a konyhában a gőzölgő ízes leves ha még reggel az ablak előtt gránátszín rügyek ragyognak ha még a Via Dolorosa biztosan tévedés marad ha még a lángbetűs “mene tekel” nem perzsel fel minden falat akkor még hullik a szilvavirág … Olvass tovább

PUCHBERG

Összes megtekintés: 60 

Összes megtekintés: 60  PUCHBERG a kolomp néha éjszaka is szól óriás katedrális hajnali tündöklése a hegyek ölelte völgy, a város szénaillatú alpesi réteken nagymise zeng itt mindörökké kisvasút fűzi mágikus fonálra a Hóheggyel a réteket, a várost almaillatú kertekbe lopódzik néhány borszeszlángú őszi kikerics köröskörül fenyves, lombok alól érzed az ősi zöld vér hűvös lüktetését

SZÉLFORGÓ

Összes megtekintés: 89 

Összes megtekintés: 89  igen, akkor belesimult a test melegbe, betakarózott velem, a Homo sapiens óta menedék, összebújás a barlang paleolit sötétjében, a termoüvegen át kipillantott a huszonegyedik századi alkonyatba, azután újra elrejtőzött bennem, akkor a klinikán, két hónapos élet, mózeskosárban, akkor kötöttük meg a vérszerződést, igen – igen, a folyónál esett, a másik nagyapa mégis meggyújtotta … Olvass tovább

JELFÁK

Összes megtekintés: 150 

Összes megtekintés: 150  az ablak előtt bontakozik ki évről-évre, Jákob lajtorjája, ciklikusan visszatérő idő, eljövendő illatok ígérete, ismétlődő dallamokat kottáznak az ágak, a madarak mindent értenek, végül kibomló virágkorona, diadalmas zsongással torozó rovarok légiója, hömpölygő ezeregyéjszakai illatáradat – zömök ezüst tartóoszlop, messziről szembetűnő, régi turistajelzés vehető ki a törzsön, strázsa a hegyi fennsík peremén, axis mundi, … Olvass tovább

HESPERISEK KERTJE

Összes megtekintés: 98 

Összes megtekintés: 98  bandukolsz véges-végig: a századokon átrobogó patak mellett, a kanyarulatokban szinte megáll a víz, foltokban áttetsző, a nap áttűz a levelek között, a tenyeredbe vett hordalékban – ha türelmes vagy – kicsiny gránátszemcsék villóznak, ahogyan elhagyod patak völgyét, hegyek ölelte rétre érsz, amely margarétaerdővel köszönt, a gyöngyházfényű csend szinte tapintható, kis fenyvesen haladsz majd … Olvass tovább

Október Haikuk

Összes megtekintés: 84 

Összes megtekintés: 84  HAIKUK Október hulló levelek mindennap egy vonalnyit kopik a varázs – Kataklizma vöröshangyabolyt dúltak szét a vaddisznók három ősz után – Botticelli angyali arcok – emlékeidből szemezz hajrás képzelet ! – Gejzír elfojtott vágyak keserű szökőkútja forrponton feltör —-

LEVÉL A SZENT LÁSZLÓ DOMBRÓL

Összes megtekintés: 111 

Összes megtekintés: 111  LEVÉL A SZENT LÁSZLÓ DOMBRÓL angyalhúrokon zenél az indián nyár, köröskörül hegyek, őszülő erdők, aranyló istenpor szikrázik a levegőben, ez a hely kitüntetett, imágó mundi, az autóút zaja elhaló, nem főútvonal hál\’Istennek, itt a dombon még a Dürer kép ősgyepe burjánzik, a kecske sajnos lelegelte az egykorvolt tárnicsot, de a domb alján ha … Olvass tovább

HAIKUK (Szeptember)

Összes megtekintés: 154 

Összes megtekintés: 154  HAIKUK Metamorfózis libbenő lepkék tündéri fátyoltánca erdei úton – A töredék bája mezítlen lábú víg leányok fürdenek barna lovakon – Azilum egy darázs iszik ametisztragyogású harangvirágból – Lesbenállva az erdő széle demarkációs vonal nem jön közelebb – Szieszta a gyújtoványfű aranykelyhében hűsöl egy piciny bogár – Záróra fizetőpincér közelít már, úgy hiszem hozza … Olvass tovább

HAIKUK (új)

Összes megtekintés: 148 

Összes megtekintés: 148  HAIKUK Solaris csillagpor hártya reszket volt és lesz között a csend határán /S. Lem emlékére/ – Groteszk zsoltár szennyes útzajban dalol Pán szent madara toronyháztetőn – Vincent ” sápadt kénszínű ragyogás:” arany bánat fordul zizegve ———– EX LIBRIS J. A.-hoz ős patkány terjeszt közöttünk régi és újabb kórokat átvérző évek nyomdokán elfoszlik minden … Olvass tovább

Haikuk, Tavasz

Összes megtekintés: 127 

Összes megtekintés: 127  Haikuk, Tavasz Prelúdium fürtös gyöngyike kék tündérfátyla borul hajnali rétre – Hommage\’a Mihail Bulgakov fürtös boszorkány holdsugárból szőtt hídon homokon csókol – Ananké körvédelemben vonszolja roncsolt testét a hullott rovar – Remény harmatcsengettyű csendül meg újra: ne félj feltámad a fény – Záróra árva rőzsetűz parázs már sosem lehetsz beborult az ég – … Olvass tovább

BERDA ÉNEKEK

Összes megtekintés: 359 

Összes megtekintés: 359  BERDA ÉNEKEK Egy fűzfa halálára volt háromágú fűz az alvó hajléktalant egykor betakartad most csonka tönködet látom szomorú mementójaként hajdani méltóságodnak, Amen —– Kecskesirató szomorú véget értél Elek barátunk az ördög évszakában, lélekzsibbasztó hideg télben telt be a sorsod most gyönyörű majálist ünnepelünk itt, az isten ölében ülő völgyben derék gazdáid munkáját dícsérve … Olvass tovább

KAMARA ERDEI LEVÉL

Összes megtekintés: 110 

Összes megtekintés: 110  A nagytétényiek, és a budafokiak “házi erdejének” is nevezik, Dél-Budától a hegyek viszonylag távol esnek, ez a gondozott erdő minden évszakban járható, a tavasz itt is varázslatos, odvas keltikék és tavaszi héricsek indítják a virágzást, az un. “tündérsávban”, ahol a fennsík és az erdő ölelkezik egymással, a virágzó kőrisek illatáradatában smaragd mozaik a … Olvass tovább

A KATEDRÁLIS

Összes megtekintés: 106 

Összes megtekintés: 106  A KATEDRÁLIS gyémánt hasító fényözön alabástromszín éjsötét lélegzik, ömlik, lüktet a fény istenpor száguld szerteszét a lélek lebeg a vizek felett reccsen a téridő, s felragyog valami gubancolt szorításban feszülnek ki a csillagok —–

SZEPESI ATTILA EMLÉKEZETE

Összes megtekintés: 429 

Összes megtekintés: 429  Az alábbi néhány sort Nagytétényből írom: egy Költőről, aki egy éve távozott el közülünk. Akivel – ha szabad így írnom – “lélektől lélekig” álltam barátságban, ha ez nem jelentett is személyes kapcsolatot: néhány alkalmat kivéve. Természetéből adódott a visszahúzódó, hivalkodástól mentes alkotói magatartás, teremtés. De akit egyszer – ha legkülső szatellit pályán is … Olvass tovább

APOKRIF

Összes megtekintés: 130 

Összes megtekintés: 130  APOKRIF /haikuk/ hajléktalanként egy gyönyörű országért születtél nekünk – néma kőpadok Názáretből jött egy ács itt ült szombaton – bíbor pipacsok között lépdelt csendesen míg a hegyhez ért – megperzselt vásznon csak egy test lenyomata jelzi hiányát – lombok alól szólsz megtört kőből is beszélsz útszéli Krisztus – gyertyaláng lobban – Nézz a … Olvass tovább