Gyertyaláng

Gyertyaláng Gyertyaláng, te őrzöd a csodát Fényeddel teríted be a szobát Hívd elő a fájó emléket Bánatom hidd el temérdek Ez a nap a halottak napja Előttük nincs zárva az ablak Kopogással mindig jelt adnak Nem hagynak e-napon magamra Eszembe jut minden szép emlék De jó lenne együtt lenni még Kellene néha egy kis segítség … Olvass tovább

Gyertyaláng /Temetőben/

Gyertyaláng /Temetőben/ Gyertyaláng lobog az esti szélben Sok pici láng utat mutat a fénynek Összegyűlnek a szirének a légben Halkan hallik a holt szellemi ének A léptek neszei altatják a csöndet De a szívekben a fájó emlék csönget Elapadhatatlanok az emlékkönnyek Emlékezni csak, jönnek,jönnek, jönnek Elmozdíthatatlan az életek darabja Ezt az űrt az élet, betölteni … Olvass tovább

Halloween: Harmadik történet

Szép őszi nap volt, a betakarítások ideje. Már levágták a kukoricaszárakat, kévébe is kötötték, ajtót is hagytak az oldalára, ha a gyerekek majd bújócskát játszanak, akkor tudjanak egymás elől bebújni a közepébe. A letarolt szántóföldön szerteszét kilátszottak a nagy sárga és piros emberfej nagyságú takarmány tökök. A gyerekek ott sündörögtek a az apa lábai körül … Olvass tovább

Őszi nap: Harmadik történet

Ritkára fogy a levelektől az öreg hárs őszi lombja. Egyre nagyobb a rés, a szabadon áramló napsugaraknak. A fa tövéhez fából készült kopott pad támaszkodik, mintha nem bírná már el az évtizedek alatt rajta megpihenő idős emberek emlékeinek súlyát. Sok emlékek rakódtak rá. A fa és a pad együtt érezték át a gyermeki múltat, a … Olvass tovább

Bűvölet

Bűvölet Mi minden ejthet bűvöletben? Ki a kalászt aratja,az arató a madarakkal együtt daloló A tanító,pap,postás,kereskedő, a múlt értelmiségei voltak ők. A sofőr, az útépítő és a pék, egyformán tűrik a nap melegét. A karmester,ki pálcájával tart rendet, általa összhangban vannak a hangszerek. Vagy bűvöletbe ejt a jó zenész, ki nem csak hangol. Áthangol. A … Olvass tovább

Láncok

Láncok Készülhetek fémből fából, Vagy virágzó növényszárból. Virág leszek nyoszolyákon, Viselhetnek télen , nyáron. Egybeköt a láncszemem. Koronagyűrűm ,fejeken, Nyakban visel férfi és nő Bokaláncom párja, cipő. Valamikor sírtam,ríttam, Szabadságot elraboltam. Szétszéledni akartam. Nagyobb rab voltam annál, akit rabságban tartottam. 2o19 Fehérvári Zsófia

Háború után

Háború után Háború után nem volt munkaerő, pénz sem volt, élelem is fogytán. Egyedül maradt sok asszony és nő apa nélkül nőtt fel sok gyerek, árván. A nők sok férfimunkát elvégeztek, lett belőlük gépkezelő, traktoros . Raktak falakat, maltert is kevertek, arányosan kézzel,nem géppel halmozott. Cement, mész, homok s kérges lett a tenyér. Munkából volt … Olvass tovább

Hidegben

Hidegben Távolba nézel, látod az úton, apró lépéssel jön egy leányka. Arcát jeges szél hasítja fel. Megvédi testét meleg kabátja. Hamar itt az este előre néz. Siet mert kistestvére várja. Apró pelyhekben esni kezd a hó. Mindenki várja már az óvodába. A kis emberkéknek kemény a hideg, hazafelé menet kavar már a hó. Odahaza duruzsol … Olvass tovább

Tegnap történt

Ilyenkor nyár elején az a szokásom, hogy felszedem a tavaszi virágok hagymáit a földből. Tegnap is azzal tüsténkedtem, de a föld lágynak ígérkezett és el kellett halasztanom a munkámat arra az időre amikor már jó porhanyós lesz a föld. Amikor a derekamat kiegyenesítettem egy kismadárfióka hangjának a fájdalmas sikoltására lettem figyelmes. A málnaültetvény felől hallatszott … Olvass tovább

Vasárnapi készülődés az imaházba

Vasárnapi készülődés imaházba. Egész héten arra vártam, kézen fogva nagyapámmal sétáljunk el imaházba. A kis kezem gyöngén fogta, biztatgatott mosolyogva, megnyugszik majd árva lelkem egyengeti utam Isten. Hétköznap se felejti el, Imádkozni tanít reggel. Tiszta lélek, friss levegő, ő volt az első koránkelő. Sok ecsetet elkoptatott, munkára is ő szoktatott. Közeléből el nem tiltott, gyalulhattunk, … Olvass tovább

Vadszőlő levele ősszel

Vadszőlő levele ősszel Beteríted házam falát, üde a zöld, messze kiált! Kaméleon színt hoz az ősz, színed először méregzöld, majd mélybordó, és pirossá léssz, aranysárga vegyül közéd. Újból váltott a színskála: Narancssárga, citromsárga. Moshatatlan piszkos okker, maradtál legutoljára, indás szárnak mostohája. Fehérvári Zsófia

Őszi levelek

Őszi levelek /saját versem bővítése/ Fenyves erdő, tölgyfa erdő, akácos, gesztenyefák utak mentén mind álmos. Csöndes ősszel földre hinti ruháit, levelükről árulkodnak a fák is. Hull a tüske a fájának tövére fa letekint, ráismer az övére. A csupasz fát elárulja formája, tanúskodik a levele az ága. De a színe mindegyiknek változik. Árva ága a tavaszról … Olvass tovább