Dinók Zoltán Mennyit? Mennyit szenvedek még Istenem? Meddig kell a kínt még elviselnem? Meddig tart a Sátán hatalma? Aljas szándéka véget nem ér már soha? Mennyi kínt kell még szívemnek tűrnie? Miért kell lelkemnek sokat szenvednie? Meddig tart az ostoba emberek hatalma? Sajátos butaságuknak soha nincs határa?
Ó csodás szenvedés… Ó, csodás szenvedés! Ihletet adó tünemény! Adj nekem verseket, hogy rímekben énekeljek… Ó, csodás kín-halmaz! Földi bánat birodalom! Adj nekem égi hatalmat, hadd daloljak pokoli fájdalmat!
Nyári körforgás Vége a forróságnak. Hűvös szelek járnak. Vége a nagy lendületnek. Helyébe nagy tettek lépnek. Közeleg a hűvös ősz. Hajam is lassan már ősz… Elmúlt egy év, vele egy eshetőség. Szívünkben tovább él a remény…
Vannak jó napok is… Vannak jó napok is az életemben. Mikor a búbánatot sikerül elfelejtenem. Vannak örömök is az életemben. Mikor a vidámság cseréli fel a rosszkedvet… Az élet nagyrészt azonban bánattal telt. Nem is tudom minek volt ez a világfájdalom…
Nincs bennem… Nincs bennem boldogság, csak búbánatos keserűség. Öröm az legfeljebb van, nem is lenne értelme az életemnek. Nincs bennem jókedv sem. De szeretem azt a szót: élet. Olyan vagyok, mint egy olasz, Puccini operái szívemhez szólnak…
Ha a Bibliát olvasom… Ha a Bibliát olvasom, megszűnik minden bánatom. Az igazság szívembe repül, a hazugság ijedve menekül… Ha a Bibliát olvasom, nincs helye az álnokságnak…
Egy erős fekete Máté hajnali kettőkor ébredt. Igaz, este már korán aludt. Elcsúszott az alvási ritmusa. Háromkor kiment a konyhába s kávét akart inni. De nem volt egy cseppnyi sem. Neje, Judit nem kávézott. Máté erős kávés volt. Nem bírt nélküle meglenni. Mindig Judit vásárolt be. Máté most éppen nem dolgozott. Ezért sokat ráért. Ezzel … Olvass tovább
Jézusom! Jézusom, szeress engem! Hiszen tervem van az életben! Isten igéjét akarom hirdetni, hogy az ember szabad legyen. Jézusom, adj erőt nekem! Csak úgy tudom véghez vinni tervem! Nem más a lényegem, mint neked! A szabadság ragyogjon az ember lelkében!
Egy korty pálinka Egy korty pálinka s nyugalom! E kettő nekem csak vigadalom! Nem kell nekem több semmi sem! Isten engem úgy segéljen! Egy korty pálinka s apró öröm! Ennél többet senkitől sem könyörgök! Legalább ennyit adjon meg a Jóisten! Hadd legyen kegyesebb kegyetlen sorsom!
Adj… Egészséget adj Istenem! A kínt segíts majd túlélnem! Erőt adj nekem Istenem! A kínt alázatosan elviselnem! Óvj meg a gonosztól Istenem! Ne engedd, hogy bántsák lelkemet! Adj békét, jókedvet édes Istenem, hogy végbevigyem csodálatos tervemet!
A gonosz és a jó… A gonosz nem mindig gonosz, a jó nem mindig jó, e két kapocs összekapcsolható, találkozik egymással az Ördög és a Mindenható…
Amúgy is… Amúgy is keserű az élet, nem szabad elkeseredni… Könnyekben menedéket keresni… A küzdő ember nem bukhat el. Mondta ezt a nagy német ember… Az ember örömre született, de nem boldogságra…
Anyám… Anyám aggódik értem. Nagyon fáj ezért a szívem. Anyám ideges miattam. Szörnyű pokol ezt átélnem. Anyám jószívű asszony. Nem érdemel ő semmi rosszat. Anyám pedig sokat szenvedett. Szégyellhetik magukat az égiek…
Nyári elégia Tart a forróság. Szívemben nem enyhül a dacosság. Az élet könyörtelenné tett, megtette a maga akaratát. Lelkemben sok a gond, mint szüntelen és vibráló akkord. Kérem az Istent, ne büntessen engem, engedelmes lett már a szívem…
Hányatott sorsúnak néznek Hányatott sorsúnak néznek, szemeimbe nézni csak félnek. Mert tudják, lelkembe döftek, igazságtalanul pokolba löktek. Hányatott sorsúnak néznek, szívemmel szembesülni nem mernek. Mert tudják, jogtalanul kitaszítottak, igazságtalanul a pokolba zúdítottak.
Szenvedés az életem… Szenvedés az életem. Nagyon kár így élnem. Csak kín járt nekem… Mennyből egy csepp sem. Nem tudom, meddig bírom. Az égiek engem nem bírnak. Pedig imádkozok esténként Hadd örüljek néha percenként…
Várj… Várj, mert egyszer megérkezem. Megérkezem, mikor minden tiszta lesz. A tulipán a cserépből örömittasan, harmóniában hajlik majd s a napfény az égő gyertyás terítőasztalra. Várj, mert egyszer utolérlek. Megérkezem, mikor arcodra napsugár derül s nevetsz. Együtt töltünk a serlegbe, édes bort kaccintunk vígan, mámorban úszik a szívünk mámorban lebeg majd lelkünk. Boldogságtól sugárzik velünk … Olvass tovább
Tél után Tél után hideg az ember szíve. Melegségre éhes minden ízülete. Tél után bús az ember lelke. Örömökre szomjas minden ízülete.
Sokat átéltem Sok poklot éltem át, a sors kegyetlen volt hozzám. Minden este imádkoztam, hogy szebb élet várjon rám. Sok öröm elkerült engem, igazságtalanul szenvedtem. Minden este imádkoztam, hogy bűneimtől megszabaduljak…
Amikor az ember… Amikor az ember bánatos, lelke mély kínoktól záporoz. Amikor az ember kedvtelen, lesújt rá a pokol, a fészkes fene… Amikor az embernek jó a kedve, mindennek oly egyszerű a lelke… Nem érdekli más, csak hogy az égig szálljon az öröme s jókedve…