Wünsch Lajos 2017.december 22. péntek. Ma kezdtem el írni ezt a könyvet. Régóta szerettem volna, de eddig valahogy nem tudtam belekezdeni. Csak egy ideiglenes címet adtam neki, ez bármikor változhat. Mivel a fiam, Attila is teniszezik, sokat meséltem neki a régi meccsekről. Gondoltam, le kellene írni ezeket a történeteket, hogy megmaradjanak. Tudjuk, a szó meg az írás… … Olvass tovább
A hold már magasan jár tiszta fehérre faragták villózik a barakkokon árva csillagok ragyognak ma két adag kenyér jutott „Hála néked, Uram, megint eltelt egy nap.”
Négy picike ablak bámul a világra a tető alatt díszes padlásablak hull a vén szürke forgács néhány szomorúfűz roggyant kis faház a tavon libák szárnya csapdos
Kenyeret nem sütnek a faluban zsákban hoznak élelmiszert reggelinél, estebédnél hallgatom mint markolásszák az ágak a háztetőt a nagy-nagy csöndben nem kiált rádió sem A patak félig kiszáradt körös-körül s belül hallgat a világ
A parkban váratlanul csend lett. Fél órája még nagy volt a hangzavar. Csecsemők hangoskodtak, gyermekek. Kutyák ugattak. Férfiak danoltak, valószínűleg nem könyvtárból vagy múzeumból jöttek. A lányok a tegnap esti elmaradt vagy sikertelen találkozásról csiviteltek. Az asszonyok pletykákon osztoztak, nem is vették észre, hogy körülöttük a madarak is egymással perlekednek. Az író semmit nem értett. … Olvass tovább
Szemembe nézel: elhallgatott vallomásom szelíden remeg szemedben.
Norvég sziget, 1900 A csöndet Ingrid veszi észre, A madarak elhallgattak, rovar nem kaparászik, fűszálak nem súgdosnak, víz sem loccsan a parti sziklákra. A szigeten szinte sosincs ilyen mély csönd. Rémisztő, rejtőzködő, rejtélyes. Senki nem beszél róla. Aztán egy sirály nekicsapódik a parti sziklának, és feljajdul, egy csecsemő bömbölve ébred fel, az emberek tovább rakják … Olvass tovább
Haiku 1 Lassú tél kopog Remegő levelek közt Sárguló álom 2 Súlyos felhő ül A hosszú délutánra Eldőlt már a Nap 3 Piros szemekkel irigy virágok lesnek zöld nyár hívogat 4 Esős a nyár Fény kaszál a távolban Kilyukad az ég 5 Elbújt a tavasz a szürke felhők mögött morog a kék ég
Léted végleg lemerült Nélküled ki öleli majd a fákat Helyetted ki becézi a kiscsikót Sárba ki rajzol keresztet az első szerelemre Lába kinek lép mérföldet előre Kőre ki ír bolgár dallamot Most ki siratja el a kiscsikót
Másenyka „A táncosok a díványon alszanak.” (Nabokov) Alszanak a díványon a táncosok két óra van még reggel nyolcig A vonatzaj átgázol a panzión. A haldokló költő szíve a szakadékba hull, útlevél nélkül is célba ér Az elhagyott nő hangtalan zokog két mutatóujjal a falon. Az ébresztés csak tizenegykor jelez a férfi a vonathoz siet. A … Olvass tovább
Gyermekvers Unatkozom. Mit csináljak? Levelet írjak a csigának? Simogassak lepkeszárnyat? Válasszak egy rigót barátnak? Unatkoztam, mit csináltam? Levelet írtam a csigának, Simogattam lepkeszárnyat, Választottam egy rigót barátnak. Fenyőtobozt gyűjtögettem, Alvó cinkét keltegettem, Megitattam forrásvízzel, Betakartam zöld levéllel. Unatkozom, mit csináljak? Mindent elmesélek a világnak.