Tavaszi szél: Tizenegyedik történet: Finnugor ice coffe

Veresegyházi Károly Finnugor ice coffee Enyhe, tavaszillatot görgető szél fogad, ahogy kilépek a nagykönyvtár épületéből. Kimondottan jól esik beleszippantani felfrissülésként egy olyan veretes, tudományos igénnyel összeállított előadás után, mint amilyet Sléda, a tudós asszony tartott a helyi Finnugor Kör tagjainak. Avatott kézzel kalauzolt el bennünket az ősidőkbe, mikor még együtt élt magyar és vogul, valahol … Olvass tovább

A vadászsólyom mélyrepülése 3/3.

Veresegyházi Károly A vadászsólyom mélyrepülése 3/3. – Hova megy? – kérdezte az alezredes Dinát, aztán meg sem várva a választ, felelt is helyette – Gondolom a családjához. Mióta nem látta őket? – Hat éve – mondta halk, fáradt hangon a százados. – Hol élnek? – Szolnokon. – Akkor elvisszük a Nyugatihoz. Kissé kaotikus a helyzet, … Olvass tovább

A vadászsólyom mélyrepülése 3/2.

Veresegyházi Károly A vadászsólyom mélyrepülése 3/2. A budaörsi reptéren már nagyon várták. Volt világháborús szerelője, aki valamiként túlélte az 1950-es nagy katonai tisztogatást, büszke vigyázzba vágta magát, s végig úgy maradt, amíg le nem álltak a propellerek. Még féllábbal a szűkös kabinban állt, amikor a gép mellé kanyarodott egy parancsnoki GAZ. Segítő kezek emelték le … Olvass tovább

Veresegyházi Károly A vadászsólyom mélyrepülése

„… az ember nem árulja el a hazáját; még ha rohadt is a haza; ezt csinálja más” Ottlik Géza: Iskola a határon Veresegyházi Károly A vadászsólyom mélyrepülése 3/1. A fiatal nő oldalra fordította összezárt térdeit, hogy utat engedjen a két idősebb férfinak az ablak melletti ülésekhez. Amíg azok, a maguk szabta komótos tempóban elhelyezkedtek, a … Olvass tovább